Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-06-08 / 127. szám

XXI. évfolyam 127« szám. Ara 8 fiiléi­I9S8. Junius 8, Szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. . = Tel efon szám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint HinSBUUHBBHBBmHUIieftiHnHi Elmélkedések az Aranyvonat Irta : Dr. Bucsis Gyula. „A békesség, a frigy, a csen­des élet haszontalan gondolkodás nekünk, kárunkkal megtanultuk ; az mi első politicánk fegyver volt, most is annak kell lenni. Az mi régi Szent István királyunknak koronája semmi a pallossá nél­kül ; héjában azzal koronázza fe­jét, aki oldalára kardját nem öved­zi,,... „Minden dolog ez világon valami által instituáltatik, avval tartatik is meg és conserválta- tik...“ A Csáktornyái Zrínyitől idézett eme szavaknál jeligéül jobbat nem választhatni elmélkedésünk számára. Mint a zalai megyete­rem képének Zrinyi vadásza, a borongó és sötét tónusu, de fér­fias és leiket megmutató szálvi­téz, úgy hatnak felénk a szavak márványába és ércébe vésett gondolatok: „Ami által valami institutáltatik, azzal tartatik is meg.“ Mi a korona pallos nél­kül? Országot instituálni és országot conserválni: ezt ma is igen nagy gondunknak mondjuk. Igen véte­nénk mégis dolgunkban, ha a legfőbb okulásnyujtóhoz, a leg­több erőt adó tiszta forrásvízhez le nem szállnánk s első koronás fejedelmünk példáját meg nem vizsgálnék s ezzel a múltnak jö­vőt 8arjasztó csiráit letörnök. A történelem nem mechanikai jellegű szabályok nyújtásával le­szen az élet tanitó-mestere; nem ad utasításokat, olyanokat ame­lyek a gépalkatrészek kezelésé­hez teljesen elegendők. Nem. Csupán a fogékony beleélés, a szerető ős megértő szellemi ölel­kezés az az ut, amely hatékonnyá teszi a régi korok felidézését, alakjainak elénk áilitását. Erre a lelki tevékenységre szólítom fel zalai véreinket e sorokban; arra kérem őket kövessenek a további gondolatok sorain az ezer év előtti derengő világba, amelynek sok alakján és vonásán áiiörhe- tetlen homály és feledékenység ül, mások azonban élesebb kon­túrokban közelednek felénk az elmosódó mély háttérből. A kép fokozódó megvilágosodása a mo­dern tudomány főfő érdeme; a szellemtörténetinek mondott me- thodus újra élményessé, újra lé* lekbehatóvá bírja tenni mindazt, ami már majdnem elkopott ben­nünk : a kiskorunkba kapott és később kétkedésbe vont krónikák világát. Az elszürkült közhelyek az elmúlt két évtized alatt az élet tele színeit nyerték a tudomány- . Jól. Tettből és alkotásból ismerszik meg érdem és egyéniség. Géza fejedelem ufódénak alkotása az európai magyar állam, a törté­nelmet megálló intézmény. Amily ngyszerüen hangzik ez, oly sok kérdés vethe ő fel vele kapcsola­tosan : Milyen ősmsgyar pogány világ volt az, amelyet átformált az Árpádházból vajó első király ? Milyen eajátos vonásokban lép elénk a nagy országépitő ? mily képességei, mily örömei és tra­gédiái tárultak fel ? Milyen erő és tartalom volt as a keresztény világ, valamint római műveltség, amelynek részeseivé tett bennün« két ? Végül; Mint maradt meg kéznyoma az ország sziklaépit- ményén ? Évszázadok áramlanak mint hullámok és habok a szilaj fo­lyón. A magyarság foka ép ott nyilvánul meg és az egyéniség ereje ép ott tűnik fel, ahol az idők árjával szembeszáll a törté­nelmi hérosz: folyóágakat egye­sit, új medreket ás és azokat védőtöltéssel hatalmasul megerő­síti. A rohanó időnek medret szab és ezzel legyőzi azt. II. A szentkirály müvében a régi pogány ősmagyarság az első be- torkoiló folyamág. Túrán igézetes népe és pusztái, a szilaj nemes nép emléke a modern magyar, irodalom gyakori tárgyait nyújtja. Csak a régi és főleg távolnyugati írók erő ködiek őseink képét tor­zítani s toraitoiták is a tehetet­len gyűlölet jogcímén. A gyerme­kei ijesztő rémalak neve s a ma­gyar nép neve azonosak néhány nyugati nyelvben. A nyereg alatt puhított hús meiéje is elavuló, rosszul elsült gyalázkodás. Sem­mi hazai és külföldi, semmi egy­kori és későbbi szégyenletes po- pány dologról nem hallunk s bizton irható, hogy a görög— római pogányság hagonlitatlanul alacsonyabb fokú volt a mienk­nél : öngyermekeiket felfaló, néha állattá alakuló isteneivel és hő­seivel, vérontásaival és fertőivel, zsarnoki uralmi rendszereivel, proEcriptióivai, s ezer másban. Vatha lázadásának krónikása három szégyenletes dolgot vél a rombolók pogányságának felróni: hogy részesei a hajukat levágták s csupán három varkocsot hagy­tak meg, azután hogy patakok mellett lovat áldoztak s végül, hogy ősi módónba lóhust megen­ni merészelték. De iehet-e mindez szégyenletes ? Aligha. A XX. századi tudomány pe­dig azt tanítja, hogy vallási kép­zeleteik legfőkép az Ősök szelle­méhez, a tűzhöz és más termé* Sieti erőkhöz, végül az egyes to­tem állatokhoz fűződtek. Az elhalt apák szelleme, árny- leíke : Fe, hitük szerint varázs­erővel bírt s gondozója, védel­mezője volt a Jeszármazóknak. Emléküknek torban áldoztak, ké­peiket bálvány, azaz kis szobor alakjában tisztelték s mivel igen gazdagok voltak, a szobrocskák néha aranyból készültek. Étkezés­nél a tűzre vetették sz első fa­latot, ősükét, megtagadva azt ma­guktól. A halottakat pedig éle­lemmel, gazdag ruházatban, fegy­verrel, ékszerekkel s lovaikkal egyetemben temették, sőt néha fán az úr szolgáit is legyilkolva, urukkal együtt temették, miként Attila halálakor is. Mit vethetünk itt okul ? Mert a személyiség lé­nyeges kiegészítőinek tekintették Pozsony, junius 7, Pünkösd­vasárnap a tót nép ezerötszáz vezetője és 50 ezer főnyi tömeg gyűlt össze Pozsonyban, hogy állást foglaljon a tót nép jogai mellett. Először háromórás felvo­nulásban követelték a Felvidék jogait, majd megkezdődött a gyű­lés, amelyen tombolva ünnepel­ték Hiinka pátert. Htinka felhívta a tót népet, hogy utolsó csepp váréig küzdjön az önkormányza­tért. Amikor a gyűlésen felolvas­ták a magyar párt üdvözlő távira­tát, a tömeg lelkesen ünnepelte a magyarodat. Hiinka kiemelte, hogy az államnak minden nem­zetisége üdvözölte a gyűlést, csak a csehek nem. Nagy lelke­sedéssel fogadta el ezután a gyű­lés a határozati javaslatot, amely­ben kijelentik, hogy a tótok ön­álló nemzeti életet akarnak élni. Elutasítják a nemlétező csehszlo­vák nép fikcióját és barátságos politikát köveiéinek az összes nemzetiségekkel és szomszédos államokká! szemben. Ismertették a tót néppárt alkotmány terveze­tét, amely a csehszlovák államon belül önálló Tótországot kíván önálló parlamenttel. Közös ügyek csak a külügy, hadügy és a pénz­ügy lennének. Hétfőn válaszképen a csehszlo­vák agrárpárt gyülésezett. Hodzsa miniszterelnök a csehszlovák egy­ség megbonthatatlanságáról be­szélt. Hangoztatta, hogy a tótok töbsége nem Hiinka mellett, ha­nem mellette és a cseh-tót együtt­működés mellett áll. Jolsván a magyar párt tartott gyűlést. Jaross Andor kifejtette, mindezeket. Nemcsak képszerüleg nőtt össze lovával az ősmagyar, hanem a kettőt egy lénynek te­kintették ; az ő személyisége tar­tozékainak vették mindazokat, amit vele eltemettek. Imhol itt is az az egység-szemlélet, ami a mi nyelvünkre is jellemző az indo- germánok sze «lehulló többség- szemléletével szemben. Azt a gazdag és legfönsé- gesebb fogalmat, amit az Isten­szóban ma érzünk, ők e tűz ké­pében érezték meg: ennek lobo- gásában imádták azt a titokzatos erőt, amely őket is megérintette. A tűz pedig legkevésbé tárgyias jelenség az érzékietek körében s tőle már csupán egy lépés a tiszta szeilemvilág: az írás is sokszor beszél a lángoszlopban rejtező istenségről. hogy a magyarság és a (ótok együtt akarnak ha'adni. A ma­gyarság követeli egyenjogúságát. A pozsonyi gyűlés eseményei miatt az a vélemény Prágában, hogy Csehország válsága még inkább kiéledződöü. A cseh la­pok élesen támadják a tót nép­pártot. Jelentősnek mondja a po­zsonyi sajtó is. Hodzsa e heti tárgyalása kedvezőtlen előjelek között kezdődik a nemzeiiségek- kel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy pünkösdkor a csehek ismét meg­támadták a szudéta németeket. Páris, június 7. Spanyol terű­iéiről repülőgépek jelentek meg francia terület felett és bombákat dobtak le. Az eset nagy izgalmat kellett és a kormány rendkívüli intézkedéseket tett a francia határ védelmére. Daladier a helyszínre utazott. A jobboldali sajtó, vala­mint az olasz lapok szerint a I vörösök voltak a támadók. Mosz­kva akarja igy felforgatni Európa békéjét. A nemzetiek ismét bom­bázták Alicantet. A bombák egy angol hajón öt embert megöltek. Rövid táviratok. A képviselőházban benyúj­tották a megajánlási javaslatot. — Villám csapott be Manila kö­zeiében egy lakodalmas házba. 20 ember meghalt. — Kétezer ember halt meg Kanton légi bombázása alkalmával. — Serédi hercegprimás pünkösdkor a ha­zugságról beszélt Rámutatott, hogy igen sok embernek és sajtó­terméknek ma már egyetlen sza­vát sem lehet elhinni. (Folyt, köv.) A tótok állásfoglalása kiélezte Csehország válságát. 14 külpolitika hírei*

Next

/
Oldalképek
Tartalom