Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-05 / 126. szám
2. Zalamegyei Újság 1938. junius 5 <fc-ii itt nrr A varrótanfolyam egynapos kiállítása a MAkSz-ban. Irodalom. — Ady élete; világa és művészete címmel igen értékes tanulmányt irt s azt füleiben is kiadta Bucsis Gyula dr. zalaegerszegi gimnáziumi tanár. Ady Endréről elmondhatjuk, hogy fellépésével egyszerre két táborra osztotta az irodalom iránt érdeklődő közönséget. Az egyik tábor a leghatározottabban mellette, a másik ugyanolyan határozottsággal, valóságos elszántsággal ellene foglalt állást. Bucsis dr. előszavában hangsúlyozza, hogy dolgozata akkor érné el egyetlen sikerét, ha megindítója lehetne egy kristályosító folyamatnak, amely után a több pártállás irányában vonszolt-tépett Ady végre megszobrosodik előttünk. Épen ezért ismerteti kellő részletességgel Ady Endrének életét, világát és művészetét a hivatott kritikusnak életlátásával, alapos tanulmányozással és tárgyilagossággal. Végül felállítja a merieget Ady életművéből s a hiányok és veszteségek oldalára áUitja ezeket a főbb tételeket: Hangulatokra, intuitiv megérzésekre szorítkozó vallási élet; meddő biológiai életszemlélet és életimádat; a magyarság sorsának rossz befolyásolása; üres anyagiasság; a szerelem elernyesztő ábrázolása; tétlen kábult- 8ág és fáradtság. A nyereségek pedig: a gyermekkor Isten-érzésének megmentése; a magyarság sorsának helyes felismerése; a nemzetéért aggódó szeretet megmentése ellenkező szélviharok közt; a szociális igazságokért való kiállás a költészetben ; az akkor elmellőzölt lírának újból való fontossá tétele; új írói művészet és új, ősromantikus jellegű, nagyszerű magyar nyelv. A füzet megrendelhető a szerzőnél. — Gyermekkor, serdülőkor, nevelés. Olasz Péter S. J. dr. könyve. Szerző művelt szülőknek, nevelőknek, de a nevelésügyi problémák kutatóinak is szánta művét, amely már csak azért is megérdemli a figyelmet, meri ráirányítja az érdeklődést a gyermekre, akiről ma annyit beszélnek, de mégsem törődnek vele eléggé, továbbá a nevelésre, amelyhez mindenki —■ akar érteni, de olyan kevesen érlenek hozzá. Rámutat arra, ki is az a gyermek és, hogy ha valaki nevelni akar, mi mindent kell tudnia, mennyire keli ismernie a nevelésre szoruló egyént. Nagy dolog a nevelés, olyan munka, amit könnyedén elintézni nem lehet. Meg kell ismern alaposan a gyermek lelkét, s ha azt megismertük, akkor a nevelésíudo mányt kell a tudományok közölt első helyre állítani. Ma még — sajnos — meglehetősen hátulsó sorokban foglal helyet, mert hát „csak" gyermekkel foglalkozik, amiből nem lehet pénzt előteremteni. Bár nem értünk mindenben egyet a szerzővel, de, mert Istennek legrágább adományával, a szülőnek legféltettebb kincsével, a nemzet jövőjével foglalkozik azzal a szeretettel, amit a gyermek megérdemel azért ajánlhatjuk is a könyvet mindenkinek, aki kellőképen ériékeli a gyermeket és aki az embernevelést nem tartja másodrangú kérdésnek. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben is. —y. A háziipari felügyelőség és a vármegyei népművelési bizottság által szervezett zalaegerszegi szabás varrás tanfolyam befejezte háromhónapos működését. Leányok és asszonyok tanulták Kiss Margit oki. tanárnő szakszerű és lelkes irányítása mellett a szabást-varrást és feltűnően jó eredményt érlek el. Kiss Margit a kiváló hozzáértést ad a ehez a munkához, a résztvevők pedig az odaadó szorgalmat, igy nem csoda, ha az ügyes ujjak alól szebbnél-szebb és ö.letesebbnél- ötletesebb munkák kerültek ki. A tanfolyam résztvevőinek jelentős része ezelőtt egyáltalán nem tudott várni és a legnagyobb dicsérete a tanfolyamnak, hogy most, három hónap után a hallgatók nemcsak a varrást sajátítottak el, de a szabás művészeiét is megtanu ták. Meglátogattuk a tanfolyamot Ezzel a címmel nagyon is figyelemre méltó cikk jelent meg a „Katolikus Szemle“ legutóbbi számában Stoltz Dánieltől. A cikkből az alábbiakat közöljük: A világháború és az utána következő forradalmak eszméltették rá a magyarságot komolyabb formában arra, hogy nyelvünk megtanulása és a magyar közösséghez való tartozás hangoztatása nem jelent egyben asszimilálódási is a magyarsághoz. A háború előtti kiegyensulyozotl gazdasági életben nem is vették észre, vagy ha észre is vették, nem érezték nyomasztó súlyát a zsidóság tér- foglalásának a gazdasági életben és az értelmiségi szabadfoglalko zások terén. Ezt észrevenni és szóvátenni hálátlan feladat is volt abban az időben, amelyben az állampolgári egyenjogúság elve kifejlődött s a magyarsághoz való tartozásnak kritériuma a nyelv íadnia mellett legfeljebb még csak annak külsőséges egyéni inegval- lása volt. A tipikusan felületes gondolkodásnak ebben a korában érzelmi, szellemi és etikai azono sulást senki sem keresett. A világháború megpróbáltatásai, amelyek a polgároktól a iegíeljeés gyönyörködhettünk a kiállításra kerülő szép anyagban. Jó szabású felsőruhák, női és férfi fehérneműk, gyermekruhák kerülnek a tanfolyam zárókiállitásárs, amelyet holnap, vasárnap délelőtt 10 tői 1 óráig és délután 3 órától 5 óráig tartanak nyitva a Mansz helyiségében. Kü ön érdekessége lesz a kiállításnak a gazdag anyagon kívül az a szép msgyarosszabásu formaruha, amelyet a résztvevők a kiállítás idején viselnek. A tanfolyam jó eredményéi elősegítette az az összhang, amely végig uralkodott a tanárnő és a résztvevők között. A hallgatók megszerették Kiss Margit tanárnő», de ő is tanítványait. A baráti érzést ápolják tovább vasárnap este, amikor vendégek bevonásával összejövetelt rendeznek a Mansz székházában. sebbjönfeláldozást követelték, véget vetettek ennek a gondtalanságnak. Ezekben az években már nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a kérdést, hogy ki hogyan tett eleget kötelességének. Vitán kivül hagyva azt a kérdést, hogy a zsidóság számarányának megfelelő mértékben teljesítette ehadkötelezettségét, mérlegelni kezdték a kötelességteljesités formáját és milyenségét s egyszerre nyilvánvalóvá lett, hogy egészen különböző szerepet vitt a háborúban a zsidóság és a magyar nép. Minden különösebb számitgatás nélkül feltűnt, hogy bár a zsidóság a tartalékos tisztikarban számarányát meghaladó módon volt képviselve, a rajvonalban harcoló közlegények sorában csak mutatóba akadt zsidó. Egy ezer főből álló gyalogoszászlóalj 22—25 tisztje között a legtöbb helyen volt öt vagy akár tiz zsidó is, de a legénység sorában arányszámuk legfeljebb, ha az egy százalékot érte el s annak a tiz embernek is jó része irodai, konyhai, egészségügyi vagy más olyan szolgálatot teljesített, amelynek veszélyessége messze mögötte maradt az arcvonali szolgálaténak. A bevonultatott zsidók száma egyenes arányban nőtt a harcvonaltól való távolsággal s csúcspontját érte el a hadi üzemekben. Épen ilyen lehetetlen volt észre nem venni a vesztett háborút követő forradalmi időkben, hogy akkor a zsidóság számarányát messze tulhaladóan vitt vezető szerepet. Tárgyilagosan Ítélkezve, a zsidóságnak ezt a szerepét sem gyávaságnak, sem árulásnak minősíteni nem lehet. Egyszerű és természetes következménye volt annak a ténynek, hogy érzelmi kapcsolatai a magyarsággal nem voltak olyan erősek, hogy az emberileg legnagyobb áldozatok meghozatalára késztették volna őket. Ezekben az időkben vált nyilvánvalóvá, hogy egyes zsidók ugyan hősi fokban asszimilálódtak a magyarsághoz, de nem asszimilálódott a zsidóság, mint tömeg. Mert hiszen, amint egyes magyarok gyávasága a háborúban vagy megtévelyedése a kommün alatt nem bizonyítja azt, hogy a magyar nép a maga egészében gyáva és kommunista érzelmű, épen úgy nem lehet a kivételes jelenségekből az egész zsidóságnak a magyar faji és vallási közösségbe való beolvadására következtetni. A tömegszellem, amely képtelen a higgadt mérlegelésre, a forradalmi megmozdulások elfojtása után szenvedélyesen és sokszor igazságtalanul nyúlt hozzá a zsidókérdéshez. Lélektanilag mindenesetre érthető, hogy a fájdalmas ébredés egy rózsaszinű álomból elkeseredést és gyűlöletet váltott ki. Az Istóczy féle mozgalom után 1919-ben indult meg a második antiszemita mozgalom, amelyet „keresztény kurzus“ néven ismerünk. Amilyen szertelen lendülettel kezdődött, épen olyan hirtelen csillapodott le s rövid pár éven belül teljesen ellaposodott. Egyetlen konkrét eredménye a főiskolai „numerus clausus“ behozatala volt. A zsidóságnak a közhivatalokból való kirekesztését túlzás volna eredményként elkönyvelni, mert hiszen ez a pálya volt a múltban is az, amelyet a zsidóság sohasem ostromolt nagyobb hévvel. Tény viszont, hogy a „keresztény kurzus“ folytán a zsidóság alig alig vesztett tért a szellemi, művészeti életben és a sajtóban, a gazdasági életben pedig régi fölényét csak gyarapította. Természetes, hogy a magyarságnak azt a részét, amelyben a világháború és a forradalmak idején tudatossá lett a zsidóság érzelmi és szellemi különállása, a „keresztény kurzus“ eredménye nem elégítette ki és nem nyugtatta meg. A magyarság szempontjából helytelen, a zsidóság szempontjából azonban egyenesen vészéMosó selyem csinos választékban és mintákban 76 fillér Sohülz-nél. Kedvező feltételekkel be> szerezhető F fűszer- és csemege, kereskedésében! Zalaegerszeg. A zsidókérdés lényege.
