Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-02 / 123. szám
XXI. átfolyássá 123. fixám. Ára 8 fiilép Faleíős szerkesztő: He?boly Ferenc. 1938. junius S9 CsStörtők. Szerkesztőség és kiadőhivaf r-!laegerjr?g, II POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak; egy hónapra 1*S0 pengő, negyedgiéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. || Meijeterk hl'kö/nap a kora délu*5ni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nyugatról jótanácsokat, intelmeket, Kels'rő! meg repülőgépeket, bombavelőket kap Csehország, hogy elintézhesse azokat a kisebbségi ügyeket, amelyek ezt a mesterséges tákolmányt széimálással fenyegetik. És, amint a jelek mutatják, a csehek inkább hallgatnak Keletre, mint Nyugatra. Erődítéseket építenek a határokon, a nemzetiségi kérdéssel pedig amerikáznak. A szovjet kitartásra buzdítja őket és a csehek ki is tartanak mellette. Az európai diplomácia, amely évszázadokon át megszokta az ólomlábakon való sétálást, ahelyett, hogy megalkotása után hamarosan el is tüntette volna ezt a viperafészket, olyan tanácsokkal látja el, amelyek még jobban összegabalyítják a helyzetet. Ezek közé tartozik a svájci mintára valé átalakulás, ami lehet esetleg kedvező a szudétanémeteknek, talán a tótoknak, de semmiképen sem lehu megfelelő a magyaroknak és ruténeknek. Tudni kell ugyanis, hogy a szudétanémetek lulajdonképen az osztrák császár • szágba olvasztott Csehországhoz tartoztak, tehát, ha széleskörű önkormányzatot kapnak, tartozhatnak a prágai központi kormány alá, vagyis azon a vidéken megmaradhatnak Csehország mostani botárai. A magyarok, tetők ó: rutének azonban mindig a magyar birodalomban laktak, a magyar áüameszmének hívei voltak (leszámítva egynéhány nrjkJ sodott tótól, akik már megbánták, hogy az elszakadást kimondották), ezeknek tehát igazán nincs keresnivalójuk a cseh államban, ezekhez semmi joguk nincs a cseheknek, Amint a nyugati véleményeket olvassuk, nr ^áHapit- haljuk, hogy nap nap u^n töb ben szólalnak föl az ellen a terv ellen, hogy a szövetséges állammá átalakítandó Csehors^vb \ bentmaradjanak a magyarok. Most már mindhatározettabban követ llk a határmódositásokat Magyar- ország felé azzal a megokoiással, hogy addig, mig ez meg nem történik, még csak rövid ideig tartó békére sem lehet számítani. Sőt, határmódositás esetén sem következhetik be állandó béke. A régi magyar határok visszaállítása teremt csak állandó helyzetet. Meg kell tehát különböztetnünk a szudétanémetek igényeit a magyar igényektől. Nekünk nem kell az integer csehszlovák állam határain belül autonóm magyar terület, nekünk azok a birtokok kellenek, amelyek ezer éven át Magyar- országhoz tartoztak, amelyek a csonka országgal minden tekintetben egybeforrva alkották az egységes Magyarországot, a magyar királyságot. Hálásak vagyunk a szudétanémetek iránt, hogy lendületet adtak a csehországi kisebbségek törekvéseinek, de mi bele nem egyezhetünk abba, hogy a főiünk erőszakkal elveti területekből egészítsék ki a szövetséges cseh államét. Az eddigi helyzetet tűrnünk kellett, mert lefegyvereztek bennünket, de most, amikor recseg* ropog sz örőkéle- íünek hirdetett Csehszlovákia és mindenki, akit a csehek lábai elé kényszeritettek az oktalan békekötések, megmozdultak, s megmozdulásukat mindenféle okokkal támogatják, akkor elő a mi követelésünkkel is, amit alaposan indokolhatunk is. A Felvidék sohasem volt a cseheké, nem volt sohasem az osztrák császárság alkotórésze, nem lehet tehát akkor, mikor van Magyarország, másnak, mini Magyarországnak a területe. Tízezrek áldoztak Székesfehérvárott Szent István és Prohászka püspök emlékének. Eíutsiic^ PaceSü pápai legátus. — A kor- ^láiifzé és a legátus nyilatkosataiBudapesf, junius 1. Pacelii bíboros legátus kedden délután utazott el Budapestről. Délután a kormányzó teáján vett részt, azután a kormányzói pár meleg búcsút vett tőle. A legátus 6 óra előtt kihajtatott a Keleti pályaudvarra, Az útvonalon végig óriási tömeg ünnepelte, a pályaudvaron pedig a kormány tagjai és az ország előkelőségei, valamint diszszázad búcsúztatta. A vonat a megjelentek leltres éljenzése, valamint a pápai és magyar himnusz hangjai melleit gördült ki a pályaudvarról. A legátust Nagykanizsáig elkísérte Serédi hercegprímás. Útközben a legátust melegen ünnepelték. Pacelii ünneplése Nagykanizsán. Pacelii bíboros államtitkárt a nagykanizsai pályaudvaron tegnap este, bár hivatalos üdvözlés nem volt, nagy tömeg búcsúztatta lelkes éljenzéssel. P. Czirfusz Vik- (@rin plébános üdvözlő szavai után a legátus kiszállott a vonatból, elvegyült a tömegben és áldást osztott. Mikor a vonat tovább haladt, a bíboros magyarul kiáltotta: Éljen Magyarország, Éljen Krisztus Király. A Nsgykanzsáig vele utazó Serédi hercegprímás kijelentette, hogy a budapesti kongresszus méreteiben túlhaladta az eddigieket, olyan sok bíboros, püspök érkezett ide, Nagyon sok külföldi barátot szereztünk a kongresszussal. A Nemzeti Újságnak a pápai legátus buciunyilatkezatot adott. Hangsúlyozta a legátus, hogy a kongresszus nagyszabású ünnepségei a mai körülmények közölt különlegesen spirituális jelentőséget kaptak. Mialatt világszerte gyűlöletet szítanak, a régi Európa mégis visszaemlékezik arra, hogy a civilizáció sarkköve csak az Evangélium lehet. Meghatottsn láttam megnyilatkozni Krisztus király uralmát a hűséges tömegekben és az ország hivatalos vezetőiben. Megnyugtató, felemelő megnyugtató volt ez a látvány és [ a jobb jövő .jményi. keltette. Nyilatkoztak elutazásuk előtt Hinsley és Verdier bíborosok is. Hin8ley biboros ezeket mondotta: Megszerettük Magyarországot mindannyian, akik eddig nem ismertük ezt az országot és most itt lehettünk. Verdier párisi biboros érsek ezeket mondotta: — Büszkék lehetnek, nagyon büszkék. Csodás az, amit a magyarok véghez vittek ezekben a napokban. Fegyelmet, áhítatot és vendégszeretetet láttunk bárhova is néztünk, a legmagasabb osztályoknál ép úgy, mint az utca tömegeinél. Mélyen megkapott az a szellem, amely a kongresszusi napok alatt körülvett. De nemcsak erre a szellemre leheti5Tk büszkék, de arra is, hogy ilyen híven megőrizték gyönyörű hagyományaikat. A régi hagyományok ilyen megőrzése nagy erőt, nagy kincset jelent az országra s a nemzetre. Budapest, junius 1. Pacelii államtitkár a Petit Párisién szerkesztőjének adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy páratlan szép- ségüek voltak a budapesti ünnepségek. Mélységes hatást tett rá a kormányzó, Imrédy miniszterelnök és a többi méltóságok beszéde, s az égési ünnepség. A nagyarányú hódolat nem neki, hanem a Szentaíyának szólt. Az Osservatore Romane budapesti szerkesztője előtt nyilatkozott Horthy Miklós kormányzó is. Köszönetét mondott a világsajtónak, amiért a kongresszus és Magyarország ügyét olyan megértéssel karolta fel. Utalt arra, hegy történelmi esemény játszódott le Budapesten és talán ez is I közelebb viszi a világot az igazságos békéhez, mert a kongresz- szus a nemzetközi megbékülés jegyében folyt le. Székesfehérvár, junius 1. Az országjáró Szent Jobb az aranyvonattal ma érkezett Székesfehérvárra az esztergomihoz hasonló fényes külsőségek között. A Szent Jobb fogadására a feldíszített pályaudvaron megjelentek az egyházi és világi hatóságok vezetői, valamint a különféle intézmények küldöttségei. Az ünnepségen igen sok egyházi méltóság veti részt. Ott volt Serédi hercegprímás, Angelo Rótta pápai nuncius, sok magyar és külföldi püspök, valamint rengeteg prelátus, apát, kanonok és plébános, szerzetes. A Szent Jobbot diszfogaiok és bandériumok kisérték a Boldogasszony térre, ahol Angela Rótta pápai nuncius mondott szentmisét. Szentmise után káprázatos körmenetben vitték a Szent Jobbot az egykori királyi vár helyére, a romkertbe és ott Szent István koporsóján helyezték e!. Óriási tömeg vonult el a szent király ereklyéje előtt, miközben az énekkarokból és zenekarokból áliandőan felzugiak az ősi magyar egyházi enekek; leggyakrabban Szent István dicsőítő énekének megkapóan szép daliama. Az elvonult csoportok csodálatos képet nyújtottak. Ezrével vonultak el a leventék, cserkészek, a magyarruhás diáklányok és diékfiuk, a színes öltözetű falusi küldöttségek az egész vármegyéből, a céhek csoportjai. Az egyházi szertartás után a Szent Jobbot embererdő sorai között vitték a Szent István székesegyházba lovasbandérium kíséretével pompás diszfogaton. A Szent Jobbot a papság, József főherceg, a kormány képviselője, diszmagyaros főnemesek követték. Délután újabb nagyszabású, mélyen megható ünnepe volt ag ősi koronázó városnak. A 11 éve elhunyt Prohászka püspök hamvait helyezték el az Ottokár templom márvány síremlékében. A koporsót átvitték a Szent Anna kápolnából a rendkertbe ás kata- falkra helyezték hatalmas tömeg jelenlétében. Innét Ottokár püspök hamvait az emlékére épitetf templomba kisérték és örök nyugalomra helyezték. Az ünneps; < gén Glatlfelder Gyula Csanádi püspök beszélt, aki annak idején a temetési szertartást is végezte.