Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-31 / 121. szám

Uli évfolyam ISI. uán. Ära 1938. május 31. Kedd. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Imarkeaztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sséchenyi-tér 4. ■■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákba» Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint A Szentatya szózatával bezárult a felejthetetlen Eucharisztikus Kongresszus. Budapest, május 30. Az Eucha- risztia csodálatos ünnepnapjai va­sárnap befejeződtek. Reggel 9 órakor Pacelíi bíboros, a pápa követe mondott ünnepi szentmi­sét a Hősök Terén feláliitott gyönyörű oltárnál és erre az al­kalomra ismét többszázezres tö­megben vonult fel a főváros és a vidék népe, valamint a külföldiek sokezernyi serege. Feltűnést kel­tett a 20 ezer falusi ifjú árva- lányhajas felvonulása a mozga­lom zászlói alatt. Az előkelősé­gek élén megjelent a kormányzó felesége, József, József Ferenc és Albrecht főhercegek. Kilenc órakor vonult fei a pap­ság. Elől a piros ruhába öltözött ministránsok, majd fehér, karing­ben a sokszáz főnyi világi és szerzetes papság, azután a prelá- íugok, apátok, kanonokok, majd a közel kétszáz püspök és végül a 14 biboros díszes kísérettel. Mikor Pacelíi legátus pompás ornátusban feliépdeit az oltárra, a teret és környékét mintegy fél­millió ember töltötte meg. Pacelíi legátus nagy papi segédlettel mu­tatta be az ünnepi szentmise- áldozatot, a mely alatt ezerötszáz tagú énekkar énekelt. Beszél a Szentatya. A szentmise végeztével negyed 11 órakor bekapcsolták a hang­szórókba a vatikáni rádióállomást és Castel Gandolfóból XI. Plus pápa szózatot intézett az Eucha­risztikus Kongresszushoz. A hatal­mas tömeg néma csendbe merült és áhítattal hallgatta a Szentaiya szavait. XI. Pius pápa mindenekelőtt csodálattal szólt a magyarok nagy hitéről, amelyet sok évvel ezelőtt személyesen volt alkalma tapasztalni a magyar fővárosban. A csodálat hangján beszélt Szent Istvánról, aki u ódáiban minden­koron élő Szent Péternek oltal­mába ajánlotta az országot és csak öiöle akarta elnyerni a ki­rályi hatalmat; Szent Imréről, akit példaképen állított oda a ka­tolikus ifjúságnak; Szent Erzsé­betről és Szent Lászlóról, a ma­gyarság nagy szentjeiről, akik Magyarországot a kereszténység védbástyájává tették. Kérte a Szentatya Istentől a magyarság számára nemcsak a békének azt a nyugalmaaságát, amely nélkül a nevének valóban megfelelő béke fenn nem maradhat, hanem a béke méltóságát is, amely a ma­gyar nemzetet megilleti. Vala­mennyi nemzet résztvevőihez szólva hangsu'yozta a Szentatya, hogy a zarándokokkal együtt kö­nyörög Istenhez, hogy a jobb idők reményét, amit lelkűnkből kívánunk, isteni erejével meg­tartsa, növelje, erősítse és a lel- kebnek megzavarását és elhomá- lyositását, amely miatt annyit szorong a szivünk, sz Ő égi vi­lágosságának fényévei és kegyel­mének ajándékaival föideritem és lecsillapítani kegyeskedjék. Különös áldását adta a Szent­atya Magyarország kedves né­pére és papságára, azoknak pe­dig, akik ezt sz apostoli királysá­got kormányozzák, minden jót kívánt, s mindazoknak, akik a kongresszus érdekében fáradoz­tak. Adja Isién — folytatta a pápa —, hogy a kongresszus szítsa föl mindenkinek lelkében a szereidet, amelyet joggal és mél­tán neveznek az Evangelium ösz- szefoglaló törvényének, hogy azok is, akik az Ur Krisztustól szánan- dóan elfévelyedtefc, a jók példá­jától indítva az Ő szerető öleié séhez visszavezettessenek. A Szentaiya a könnyekig meg­indító beszéd után áldást adott a kongresszus résztvevőire. Az ál­dást a többszázezres hivősereg térdreboruiva fogadta, majd lel­kes tapssal és éljenzéssel ünne­pelte a Szeníatyát, aki rádióköz- vetítés révén Castel Gandolfóban hallhatta a tömeg ünneplését. A pápa beszéde és annak tolmá­csolása után Pacelíi biboros osz­tott pápai áldást. A szentmise alatt és utána kétszáz pap állan­dóan áldoztatok. Szentségi körmenet Vasárnap délután tartották meg a kongresszus zárókörmenetéí, amelyben isméi félmillió ember vett részt. Ez körmenei méltóan csatlakozott a dunai körmenethez. Gyönyörű, szinpompás látvány volt a papság, a diszmagyaros előkelőségek, diszmagyaros höl­gyek, népies viseletű vidéki lá­nyok és asszonyok, a székelyek, felvidékiek és a sokezernyi ala­kulat felvonulása. A menet, amelyben Pacelíi biboros vitte az Oltáriszentséget, a Bazilikából in­dult el a Hősök Terére; Az Öl* táriszentség után haladt Imrédy miniszterelnök a kormányzó kép­viseletében, majd a kormányzó felesége. Mielőtt a körmenet a Hößök Terére érkezett volna, zu­hogó zápor keletkezeit. Ennek el­lenére a tömeg kitartott. Pacelíi biboros az Oltáriszentséget fel­vitte az oltárra és áldást adott a hivőseregre. A záróbeszédek a zápor miatt elmaradtak, s a be­szédet Pacelíi biboros este a rá­dióban mondotta el. Pacelíi biboros beszéde. A legátus beszédében többek között hangoztatta, hogy az em­beriséget egyre jobban gyötrő és folyton ijesztőbb tüneteket mu­tató anyagi és szellemi nyomor legmélyebb okaként a lelki táp­lálékhiány és szellemi vérszegény­ség jelentkezik. Minél inkább érez­hetővé válik, hogy végső fokon lehetetlen korunk bajait pusztán a hatalom anyagi eszközeivel or­vosolni, az egymással szemben­álló küzdő felek annál inkább megmerevednek állásaikban, s az ember és ember, érdek és érdek, nép és nép, állam és állam kö­zött egyre tragikusabb lesz a zűr­zavar és annál messzebb távolo­dik körünkből a béke, amelyet pedig végeredményben mindenki és mindenek óhajtanak. Ezt a válságot Krisztus szeretetével, az egyház eszközeivel lehet csak megszüntetni. Az egyház nem bi- yaSmatian az új időkkel, az éj dolgokkal szemben csak azért, mert újak, de kötelessége min­denkinek, aki Krisztus mellé áll, hogy rettenihetetlenüi és szere­tettel eltelve ellenszegüljenek min­den téves irányzatnak. A szociális kérdéseket a szeretet jegyében kell megoldani és a katolikusok­nak az a kötelességük, hogy a Budapest, május 30. A kon­gresszus befejeztével ma meg­kezdődtek az országos jubileumi ünnepségek Szent István király halálának 900 éves fordulója al­kalmából. A gyönyörűen diszitett Kossuth Lajos-téren, az Országház előtt reggel 9 érakor Pacelíi pápai le­gátus mondotta az ünnepi szent­misét a háromemeletnyi magas oltárnál. Az egész teret elborította a zászlóerdő, a pápai és magyar címerek sokasága és zsúfolásig megtöltötte az tinnepiő közönség. Csak töredéke fért el a tömeg­nek a téren, nagyobb része az útvonalon állott fél. Az-oltár két oldalán a dísztri­bünökön foglaltak helyet az egy­házi és világi előkelőségek. Meg­jelentek a kongresszusra érkezett bíborosok, püspökök és a sok­gyűlölettel szemben a szeretefet hirdessék. A pápai legálus be­szédét megindító imával fejezte be, amelyben a békéért könyör- gött. Pacelíi nyilatkozata. Páris, május 30. Pacelíi pápai legátus a Havas iroda tudósítója előtt nyilatkozott budapesti be­nyomásairól : — Mély megha'otíság veit raj­tam erőt — mondotta —, amikor öt világrész hívei ideseregl lek, hogy hódoljanak az Eucharisztia előtt. Örömmel üdvözlöm a fran­cia zarándokokat és velük együtt kérem Szent István védeln :t, aki­nek koronáját a francia földön született Szilveszter pápa adta. Meggyőződésem, hogy a mérhe­tetlen arányú kongresszusi ünnep­ség elősegíti, hogy a nemzetek a krisztusi békéhez közelebb jus­sanak. A párisi lapok elragadtatással Írnak a budapesti kongresszusról. Megállapítják a tudósítók, hogy ámulatuk napról-napra nőtt. Az angol lapok is színes tudó­sításokat közölnek és kiemelik az óriási tömegeket, valamint azt a meleg ünneplést, amellyel a ma­gyarok a pápa rádióbeszédét fo­gadták. Az angol és ir rádió helyszíni közvetítése elismeréssel szólt a magyar nemzet hősi múlt­járól, áldozatos jelenéről és ven­dégszeretetéről. sok külföldi küldöttség. Viharos taps fogadta a térre érkező Pa- celli legátust, s nem sokkal ké­sőbb harsonajel és a Himnusz jelezte Horthy Miklós kormányzó érkezését. Az áiiamfő ellépett a disrzászlóalj előtt, majd elfoglalta helyét a diszemeivényen. Ekkor harsonák zengése köz­ben megindult a hatalmas papi menet a Kúria épületéből a Szent Jobbal az oltárhoz, s közben az énekkar a Szent Jobbot üdvözlő ősi éneket adta elő. A Szent Jobb elhelyezése után Paceili biboros legátus elmon­dotta a szentmisét, annak végez­tével pedig Serédi Jusztinján bi­boros hercegprímás mondott imát, amelyben felajánlotta az országot Jézus Szentszivének. A Himnusz után megindult az óriási arányú Szent Jobb körme­Biborosi misével és hatalmasarányu kör- menettel megkezdődtek a Szent István jubileumi ünnepségek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom