Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-17 / 110. szám

ZALAME6YEI0JSA6 ____________________________ Felelős szerkesztő: Her boly Perei«. ML évMjm 110. Bsám. Ura » fillér ÜSS. májia 17« Kedd« Ssarkesatéség és kiadóhivatal: Zalatgaigrfg, POLIT 1 K A 1 NAPILAP 1«—*. i árak; agy hénpra 1*80 paegé, negyed­laécfcsayi-Mr 4. ■ j Telefonsaim 128. íj Megjelenik hétki ízsap a hars détatáai érákkal 1 *"• 4 paa«i. — Hirdetések díjszabás szartef Nyolcezer katolikus áldozott Szent István emlékének Zalaapátiban a vármegyei katolikus gyűlésen. Uzdóczy-Zadravetz püspök hatalmas beszéde a nagy király ma is élő tanításáról. Zalaapáti, május 15. (Kiküldött tudósítónktól) A kettős szeaíév legnagyob mé­retű zalai megmozdulása zajlott le vasárnap a Szent István alapította ősi Zalavár közelében, Zalaapáti bencés apátságában. $?{;Zalavár apátja és a pacsaí esperest kerü­let hívta vármegyei gyűlésre a zalai katolikus népet. A zalai nép megértette, hegy Szent István fiainak hívásában a nagy király azelleme szólt és oiyan hatalmas bivösereg sereglett össze a park nagyidöket látott platánjai és gesztenyefái alá, amilyet vidéki viszonylatban ritkán látni. Kora reggeltől körmenetekben, papjai vezetésével vonult a nép nemcsak az esperesi kerületből, de jóval távolabbi vidékekről is. Kál Adorján dr. bencés plébá­nos és Szalay Albert kormányzó lelkesen fogadták és rendezték a szüntelenül érkezőket. Már szom­baton megérkezett az ünnepségre a bérmaköruton levő Uzdóczy- Zadravetz István nyug. tábori püspök, vasárnap reggel pedig megjöit vitéz Teleki Béla gróf főispán és Brand Sándor dr. al­ispán a vármegye küldöttségével. Az új alispánt melegen köszön­tötték első hivatalos uiján, Hor­váth Vilmos dr. pacsai főszolga­bíró a járás, Arató Sándor dr. főjegyző pedig a községek nevé­ben. Brand Sándor dr. alispán válaszában örömét fejezte ki, hogy első hivatalos ulja ilyen nagy­jelentőségű vallásos és hazafias ünnepségnek szóihat. Melegen üdvözölték a többi vendégeket is, akiknek soraiban ott voltak: Pehm Jézsef pápai prelátus, Engelhardt Ferenc ka­nonok, Pfeiffer János dr. püspöki tanácsos, Stefaiís Aladár keszt­helyi apátplébános, Berkes Ötté főigazgatóval és Szerecz Imre dr. igazgatóval a keszthelyi premon­treiek, a kerület és a környék egész papsága, Sommssich Antal gróf, Plihál Viktor felsőházi tag, Tomka János dr. vármegyei fő­jegyző, Szalay Gyula dr. várme­gyei tisztifőügyész, Kráíky István dr. nagykanizsai polgármester, Schmid' Jenő dr. zalaszentgróti főszolgabíró, Medve István dr. kir. tanfelügyelő, Tremkó Ferenc dr. vármegyei főállatorvos, Skub- lics Alajos hercegi felügyelő, Tüassy Kristóf dr., Nyáry Kál­mán, Oertán Ferenc, Tántzos Lajos, Kövess Jenő, Pörneczi Jó­zsef földbirtokosok, Miklós János dr. járási tisztiorvos, Fehér János dr. ib. főszolgabíró, Ambrus Já­nos szakiskolai igazgató, Horváth István ipartestületi elnök, a járás jegyzői, tanítói és sokan másek. Délelőtt 10 érakor a templom­ban Kroiler Miksa kormányfőta­nácsos, bencés apát, a parkban pedig Uzdóczy Zadravetz István püspök mondott szentmisét a sokezernyi embernek. Kezdődik a gyűlés. Tizenegy órakor kezdődött a nagygyűlés. A hivősereg ajkán felhangzott a pápai himnusz, majd Krolíer Miksa zalavári apát mon­dott megnyitót, magas kora el­lenére is csodálatos frisseséggel. Örömét fejezte ki, hogy a k*l‘ős szentév ekkora hivősereget moz­gatott meg, majd hangsúlyozta, hogy az egy hét múlva kezdődő Eucharisztikus Kongresz- szus egyetlen hatalmas til­takozás lesz azok ellen, akik Istent megtagadják, akik Krisztust le akarják dönteni trónjáról. Harcol ez a kongresz- 8ZU8 a bokevizmus ellen, amely­nek igazi méltó eüenfeie a kato­likus egyház, mert kétezer éve védi a családot, a rendet, a mun­kát, a tulajdont minden feiforga- íás ellen. Egyúttal nagyarányú ünnep a kongresszus, mert a sze­retet jegyében le akarja dönteni azokat a korlátokat, amelyek em- ■ berekeí és népeket egymástól el­választanak. Uzdóczy-Zadravetz István mondotta el ezután nagyszerű beszédét Szent Istvánról, mint a zalavári apátság alapítójáról. Magyarország története — mon­dotta — sok fekete színnel van megírva; árnyékkal dolgozott a sors, amikor a magyar történel­met irta. Nemcsak egyes nap­jaink és cieméeycink voltak gyá­szosak, de éveink és évszázadaink is. Ezt a vonást látjuk tragédiáé nagyjaink és gyászruhás szent­jeink életében is. Fehér pontot, örömünnepet jelent ebben a gyá­szos sorozatban az 1938-as esz­tendő, amely a Szent István ju­bileum és az Eucharisztia éve. Ha valahol van ok és jog ün­nepeire ebben az évben Szent István gondolatával kapcsolatban, akkor van jog és ok ünnepelni ezen a tájon, Zalaváron, mert ezt a tájat valamikor Szent lit­ván jobbja cirógatta végig. Ez a táj érezte a szent király alkotó jobbjának alkotó munkáját. Szent István ezen a tájon alapí­totta 1019-ben a zalavári apátsá­got, amelynek a helyén már ko­rábban állott Szent Hadrián egyháza, de a honfoglalás ziva­tara elsöpörte. Nagy gondolatokat fejez ki a Szent király alapité levelében: „Mi, István hisszük és valóban tudjuk, hogy ha Isten tiszteletére szentelt helyeket és javakat sza­porítjuk, ez isteni jutalom, érdem. Épsn ezért minden hivő tudja meg, hogy a szalai szigeten Szent Benedek Rendje javára mo­nostort alapítunk és az alapítást Isten segedelmével és lelkünk üdvösségére, országunk állandó­ságának javára 1019-ben be is fejeztük. Legyen a monostor minden nyugtalanságtól mentei. Ha valaki elvenné azt, mit Szent Hadriánnak adtunk, Isten és a mi haragunk érje utol." És Szent László e szavakkal erősítette meg az alapítást: „Ne hogy valaha is az isteni dicséret orgonája el­némuljon." . Szent István nemcsak vallásos­ságból alapított itt monostort — folytatta a püspök —, hanem azért is, hogy az országunk ál­landóságának javára szolgáljon. Ezzel a lélek, a szellem, az evangélium, a templo­mi levegő alapja lett az országnak és országunk állandóságának. A századok viharai elsöpörték az akkori templomot, de megma­radt kövei ma is sugározzák, hogy Szent István akarta a lelket és a szellemet. Él a szentistvání szellem ma is és élnek e szel­lem képviselői, Szent Benedek fia*, az ország ifjúságának alakí­tói. Nem némuitak el az isteni dicséret orgonái, hanem generá­ciókon kérésziül harsogják Szent István király akaratát. Harsogják, hogy legyetek a magyar állandó­ság fundamentuma. Beszélhetünk-e a haza állandó­sulásáról ? Igen! Beszélünk és hiszünk ben­ne, mert él a szellem, melyet István irt bele a magyar földbe. Ne némuljanak el az orgonák, hanem tartsák fenn a regni stabi­litást. Szent István szellemének örökösei legyünk és adjuk meg az alapját az ország állandósulá­sának. Zalai magyarok 1 Amikor ünnepeltek, jogotok és köteles- ségtek meghajolni és a Szent Jobbra meleg csókot nyomni! A püspöknek nagy tapssal fo­gadott beszéde után Brand Sándor dr, alispán lelkes szavakkal beszélt arról, hegy a vallásos érzés a legna­gyobb államfenntartó erő. Zala megye nem az istentagadás föld­je és ennek a népnek a püspök szavai bizalmat adnak, hogy a vallásos, erős, művelt magyarság megnyeri har­cát. Üdvözölte az alispán a bencés ren­det és utalt arra, hogy mikor Szent István a zalavári apátságot alapí­totta, egyúttal kijelölte Kolon vármegye, a mai Zala vármegye határait. A tetszéssel fogadott beszéd után Tremkó Ferenc dr. mondott szépfelépitésü beszédet az Akció Katolika és az Eucha­risztia kapcsolatáról. Rámutatott, hogy az Acio Katolika jelenti, hogy Krisztus lelkének kell át­járni a családot, a társadalmat, a nemzetet, az élet minden meg­nyilvánulását. Krisztus világnézete dia­dalmaskodik, s ahol ezt elvetik, azokban az országokban állat lesz az ember, amint azt Oroszország példája mutatja. A krisztustaian táborban ott állanak a panamisták, a ki- uisorásók; viszont a szociális igazságod, a szereidet Krisztus által találjuk meg. Horváth Vilmos 'dr. főszolga­bíró mondotta a lelkes záróbe­szédet, amelyben hangsúlyozta, hogy minden támadás ellenére a

Next

/
Oldalképek
Tartalom