Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-17 / 110. szám
ZALAME6YEI0JSA6 ____________________________ Felelős szerkesztő: Her boly Perei«. ML évMjm 110. Bsám. Ura » fillér ÜSS. májia 17« Kedd« Ssarkesatéség és kiadóhivatal: Zalatgaigrfg, POLIT 1 K A 1 NAPILAP 1«—*. i árak; agy hénpra 1*80 paegé, negyedlaécfcsayi-Mr 4. ■ j Telefonsaim 128. íj Megjelenik hétki ízsap a hars détatáai érákkal 1 *"• 4 paa«i. — Hirdetések díjszabás szartef Nyolcezer katolikus áldozott Szent István emlékének Zalaapátiban a vármegyei katolikus gyűlésen. Uzdóczy-Zadravetz püspök hatalmas beszéde a nagy király ma is élő tanításáról. Zalaapáti, május 15. (Kiküldött tudósítónktól) A kettős szeaíév legnagyob méretű zalai megmozdulása zajlott le vasárnap a Szent István alapította ősi Zalavár közelében, Zalaapáti bencés apátságában. $?{;Zalavár apátja és a pacsaí esperest kerület hívta vármegyei gyűlésre a zalai katolikus népet. A zalai nép megértette, hegy Szent István fiainak hívásában a nagy király azelleme szólt és oiyan hatalmas bivösereg sereglett össze a park nagyidöket látott platánjai és gesztenyefái alá, amilyet vidéki viszonylatban ritkán látni. Kora reggeltől körmenetekben, papjai vezetésével vonult a nép nemcsak az esperesi kerületből, de jóval távolabbi vidékekről is. Kál Adorján dr. bencés plébános és Szalay Albert kormányzó lelkesen fogadták és rendezték a szüntelenül érkezőket. Már szombaton megérkezett az ünnepségre a bérmaköruton levő Uzdóczy- Zadravetz István nyug. tábori püspök, vasárnap reggel pedig megjöit vitéz Teleki Béla gróf főispán és Brand Sándor dr. alispán a vármegye küldöttségével. Az új alispánt melegen köszöntötték első hivatalos uiján, Horváth Vilmos dr. pacsai főszolgabíró a járás, Arató Sándor dr. főjegyző pedig a községek nevében. Brand Sándor dr. alispán válaszában örömét fejezte ki, hogy első hivatalos ulja ilyen nagyjelentőségű vallásos és hazafias ünnepségnek szóihat. Melegen üdvözölték a többi vendégeket is, akiknek soraiban ott voltak: Pehm Jézsef pápai prelátus, Engelhardt Ferenc kanonok, Pfeiffer János dr. püspöki tanácsos, Stefaiís Aladár keszthelyi apátplébános, Berkes Ötté főigazgatóval és Szerecz Imre dr. igazgatóval a keszthelyi premontreiek, a kerület és a környék egész papsága, Sommssich Antal gróf, Plihál Viktor felsőházi tag, Tomka János dr. vármegyei főjegyző, Szalay Gyula dr. vármegyei tisztifőügyész, Kráíky István dr. nagykanizsai polgármester, Schmid' Jenő dr. zalaszentgróti főszolgabíró, Medve István dr. kir. tanfelügyelő, Tremkó Ferenc dr. vármegyei főállatorvos, Skub- lics Alajos hercegi felügyelő, Tüassy Kristóf dr., Nyáry Kálmán, Oertán Ferenc, Tántzos Lajos, Kövess Jenő, Pörneczi József földbirtokosok, Miklós János dr. járási tisztiorvos, Fehér János dr. ib. főszolgabíró, Ambrus János szakiskolai igazgató, Horváth István ipartestületi elnök, a járás jegyzői, tanítói és sokan másek. Délelőtt 10 érakor a templomban Kroiler Miksa kormányfőtanácsos, bencés apát, a parkban pedig Uzdóczy Zadravetz István püspök mondott szentmisét a sokezernyi embernek. Kezdődik a gyűlés. Tizenegy órakor kezdődött a nagygyűlés. A hivősereg ajkán felhangzott a pápai himnusz, majd Krolíer Miksa zalavári apát mondott megnyitót, magas kora ellenére is csodálatos frisseséggel. Örömét fejezte ki, hogy a k*l‘ős szentév ekkora hivősereget mozgatott meg, majd hangsúlyozta, hogy az egy hét múlva kezdődő Eucharisztikus Kongresz- szus egyetlen hatalmas tiltakozás lesz azok ellen, akik Istent megtagadják, akik Krisztust le akarják dönteni trónjáról. Harcol ez a kongresz- 8ZU8 a bokevizmus ellen, amelynek igazi méltó eüenfeie a katolikus egyház, mert kétezer éve védi a családot, a rendet, a munkát, a tulajdont minden feiforga- íás ellen. Egyúttal nagyarányú ünnep a kongresszus, mert a szeretet jegyében le akarja dönteni azokat a korlátokat, amelyek em- ■ berekeí és népeket egymástól elválasztanak. Uzdóczy-Zadravetz István mondotta el ezután nagyszerű beszédét Szent Istvánról, mint a zalavári apátság alapítójáról. Magyarország története — mondotta — sok fekete színnel van megírva; árnyékkal dolgozott a sors, amikor a magyar történelmet irta. Nemcsak egyes napjaink és cieméeycink voltak gyászosak, de éveink és évszázadaink is. Ezt a vonást látjuk tragédiáé nagyjaink és gyászruhás szentjeink életében is. Fehér pontot, örömünnepet jelent ebben a gyászos sorozatban az 1938-as esztendő, amely a Szent István jubileum és az Eucharisztia éve. Ha valahol van ok és jog ünnepeire ebben az évben Szent István gondolatával kapcsolatban, akkor van jog és ok ünnepelni ezen a tájon, Zalaváron, mert ezt a tájat valamikor Szent litván jobbja cirógatta végig. Ez a táj érezte a szent király alkotó jobbjának alkotó munkáját. Szent István ezen a tájon alapította 1019-ben a zalavári apátságot, amelynek a helyén már korábban állott Szent Hadrián egyháza, de a honfoglalás zivatara elsöpörte. Nagy gondolatokat fejez ki a Szent király alapité levelében: „Mi, István hisszük és valóban tudjuk, hogy ha Isten tiszteletére szentelt helyeket és javakat szaporítjuk, ez isteni jutalom, érdem. Épsn ezért minden hivő tudja meg, hogy a szalai szigeten Szent Benedek Rendje javára monostort alapítunk és az alapítást Isten segedelmével és lelkünk üdvösségére, országunk állandóságának javára 1019-ben be is fejeztük. Legyen a monostor minden nyugtalanságtól mentei. Ha valaki elvenné azt, mit Szent Hadriánnak adtunk, Isten és a mi haragunk érje utol." És Szent László e szavakkal erősítette meg az alapítást: „Ne hogy valaha is az isteni dicséret orgonája elnémuljon." . Szent István nemcsak vallásosságból alapított itt monostort — folytatta a püspök —, hanem azért is, hogy az országunk állandóságának javára szolgáljon. Ezzel a lélek, a szellem, az evangélium, a templomi levegő alapja lett az országnak és országunk állandóságának. A századok viharai elsöpörték az akkori templomot, de megmaradt kövei ma is sugározzák, hogy Szent István akarta a lelket és a szellemet. Él a szentistvání szellem ma is és élnek e szellem képviselői, Szent Benedek fia*, az ország ifjúságának alakítói. Nem némuitak el az isteni dicséret orgonái, hanem generációkon kérésziül harsogják Szent István király akaratát. Harsogják, hogy legyetek a magyar állandóság fundamentuma. Beszélhetünk-e a haza állandósulásáról ? Igen! Beszélünk és hiszünk benne, mert él a szellem, melyet István irt bele a magyar földbe. Ne némuljanak el az orgonák, hanem tartsák fenn a regni stabilitást. Szent István szellemének örökösei legyünk és adjuk meg az alapját az ország állandósulásának. Zalai magyarok 1 Amikor ünnepeltek, jogotok és köteles- ségtek meghajolni és a Szent Jobbra meleg csókot nyomni! A püspöknek nagy tapssal fogadott beszéde után Brand Sándor dr, alispán lelkes szavakkal beszélt arról, hegy a vallásos érzés a legnagyobb államfenntartó erő. Zala megye nem az istentagadás földje és ennek a népnek a püspök szavai bizalmat adnak, hogy a vallásos, erős, művelt magyarság megnyeri harcát. Üdvözölte az alispán a bencés rendet és utalt arra, hogy mikor Szent István a zalavári apátságot alapította, egyúttal kijelölte Kolon vármegye, a mai Zala vármegye határait. A tetszéssel fogadott beszéd után Tremkó Ferenc dr. mondott szépfelépitésü beszédet az Akció Katolika és az Eucharisztia kapcsolatáról. Rámutatott, hogy az Acio Katolika jelenti, hogy Krisztus lelkének kell átjárni a családot, a társadalmat, a nemzetet, az élet minden megnyilvánulását. Krisztus világnézete diadalmaskodik, s ahol ezt elvetik, azokban az országokban állat lesz az ember, amint azt Oroszország példája mutatja. A krisztustaian táborban ott állanak a panamisták, a ki- uisorásók; viszont a szociális igazságod, a szereidet Krisztus által találjuk meg. Horváth Vilmos 'dr. főszolgabíró mondotta a lelkes záróbeszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy minden támadás ellenére a
