Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-13 / 107. szám
2. Zaiamegyei ¥jság 1938. május 13 ISST* tökéleteset Nyakkendőt taümai. Angol szövetek. a terembe lépő alispánt és főjegyzőt, akik letették a hivatali esküt. Az esküminlát vitéz Berta Jenő dr. tb. főjegyző olvasta föl. A főispán ezután a következő beszédet intézte Brand Sándor dr. alispánhoz: Méltóságos Alispán Úr 1 — A mai ünnepélyes alkalommal tanúságot tett a vármegye arról, hogy amikor a köz- és a megye jövőjének érdekében a békés munkára és a megértés szellemére van szükség, akkor el tud simítani minden felcsigázott szenvedélyt és ellentétet és ezzel az állásfoglalásával a díszes alispáni állás tekintélyének hódol. Méltóságod nehéz, de remény- teljes időben foglalja el nagy elődök után ennek a nemes vármegyének alispáni székét. A mai idők’minden felelős állásban levő férfitől fokozott munkateljesítményt követeinek. A törvényhatósági bizottság most megnyilvánult bizalma után, ismerve Méltóságod tudását és képességeit, várja és reméli ezeknek a követelményeknek valóra váltását. Amidőn most Méltóságodat e díszes állásában a magam részéről köszöntöm és a tradíciókhoz hiven áiadom a vármegye pecsétjét, arra kérem, hogy e vármegyét mindenkor a hajthatatlan keresztény nemzeti szellemben a jog, a törvény és igazság ulján vezesse, az erélyes, lelkiismeretes és erős szociális érzéstől áthatott közigazgatási férfiú mintaképeként és akkor biztosíthatom a legteljesebb harmonikus együttműködésről és támogatásomról! Az Isten éltessel Az új alispán székfoglalója. Meleg ünneplés közepette emelkedett! ezután szólásra Brand Sándor dr., az új alispán, hogy elmondja székfoglaló beszédét. Meghatottam köszönte meg a főispánnak hozzáiníézeít szavait, valamint a törvényhatóság megnyilvánult bizalmát, majd igy folytatta: — Ez a hely és ez a szék, amelybe keríiiíem, az önkormányzati gondolat megtestesítője, kifejezvén azt, hogy a vármegye polgárainak bizalmából és az ő részvételükkel fogom vezetni a vármegye kö-igazgatását. — Jöhetnek idők, amikor meghaladottnak találhatják majd egyesek jílezni az önkormányzati gondolatot és a vármegye autonómiáját, de én, mint a vármegye bizalmának letéteményese, csak az önkormányzati elv alapján látom el mindenkor feladatomat és ha nem tudnán megvédeni az önkormányzati elvet és azt látom, hogy kicsi és gyenge vagyok e gondolat és eazme megvédésére, tétovázás nélkül adorn át a helyemet annak, aki a törvényhatóság bizalmából náiamnái hivatottabb lehet. Az elődök. Kifejtette az alispán, hogy munkájában nagy támaszt jelent neki a főiapán, akinek támogatását kéri. Szándéka, hogy a főispán dédapjának, a legnagyobb magyarnak szellemét követi, amely szellem józan, higgadt megítélést, konstruktiv alkotó munkát, lelkiismeretes közéleti állásfoglalást, becsületes közszolgálatot és em- bergzereletet ir elő számára. Emellett kötelezőnek tartja azt az irányt, amelyet Deák Ferenc ha- zafisága és bölcsesége jelölt ki a közélet munkásainak. Erőforrást akar meríteni munkájában nagynevű elődeitől. Követni akarja Cserfán Károlyt, aki a legtisztább alakban képviselte az önkormányzati gondolatot; Árvay Lajost, aki mélységes jogérzettel akarta keresztülvinni a közigazga ás szolgálatában a jogeszme gondolatát; Kolbenschlag Bélát, aki egész lelkét odiadta a háború alatt, hogy a küzdő hadsereg számára a hadiszolgáltaié- sokat kifogástalanul kiállítsák. Vele kapcsolatban meg keli emlékeznie muraközi les'véreinkről abban a reményben, hogy „kegyetlen sors kiket tőlünk elszakított, visszahozza majd a testvéri kapocs.“ Emelkedett szavakkal emlékezett az új alispán közvetlen elődjéről, Bődy Zoltánról, aki a sivár időket igyekezett erkölcsi tartalommal megtölteni és büszkén jelenthette a közgyűlésnek több alkalommal, hogy a vármegye népe vallásos és hazafias szellemű. Nagy érdeme, hogy felismerte a közigazgatás népvédelmi és szociális feladatát; érdeme a példát mutató nagy szorgalom. Vallási béke. Az alispán ezután igy folytatta: — Eme megemlékezések után szükségesnek tartom azt, hogy az emberi eszme és a közélet nagy kérdéseiről vallott felfogásomat röviden, pár .vonásbjn ismertetem. — Én magam, mint híthü katolikus, mélyen hsjtok térdet Egyházam oltára előtt és ennek nemcsak a kettős szentév alkalmából, de életem utolsó lehelle- téig és életem minden fázisában és annak minden megnyilvánulásában kifejszést fegok és akarok adni. Di mélységes hitemből kifolyólag őszinte mély tisztelettel becsülöm meg másoknak hitét és a jogegyenlőség és testvéri érzéstől áthatva és a nemzeti közös sorstudat komoly mérlegelésében, készséggel szolgáltatom ki a pártatlan és elfogulatlan közigazgatási jogot mindazok számára, akik a mindenható Istent bár más templomban imádják, de akik a vallás államfenntartó erejét soha kétségbe nem vonják. — E kérdésben rövid pro- grammot is adok és ez az, hogy felfogásom szerint a felekezeti türelmetlenségnek az oka sohasem hitbeli túlbuzgóság, hanem félreértés, öntudatlan elfogultság vagy valamely egyéni vagy társadalmi érdek, vagy hatalmi önzés. Így határozta meg lényegében annak idején a politikai tudomány legnagyobb magyar művelője, néhai Chencha Győző is. Közéleti elvek. — Tudatában vagyok annak, hogy aki államot, vármegyét, várost vagy községet van hivatva igazgatni, nemcsak a tudás, hanem az egyetemes keresztény nemzeti világszemlélet szempontjából sem járhat külön utakon. Ez az én politikai meggyőződésem, amelyet pártkeretek közé szorítani ugyan nem engedek, de amely felfogásom kell, hegy áthassa minden intézkedésemet, amikor az alkotmányos állam- akaratot a vármegyei közigazgatás utján végrehajtanom kel*. — En, aki minden szerénységem melleit merem állítani azt, hogy teljesen tisztában vagyok a vármegyei intézmény közjogi, alkotmányjogi és történelmi jelentőségével, állítom ast, hogy a vármegye a történelem folyamán soha sem bizonyult a korszerű haladás kerékkötőjének, mindenkor felismerte a kor követelményeit és a nemzeti gondolatot minden időben és a legnagyobb megpróbáltatások között is a legtisztább alakban valósította meg. Közigazgatás. — Én annak a közigazgatásnak akarok ebben a vármegyében a vezetője és elszánt harcosa lenni, amelynek gyorsnak, eredményesnek, jogszerűnek, igazságosnak, méltányosnak és mindenekfelett szociálisnak kell lenni, hogy eredményesen szolgálhassa a köz-, az egyén érdekeit és a kor igényeit. — A felesleges és formális eljárásokat a vármegyei közigazgatás működéséből kiküszöbölni óhajom, gondosan ügyelvén mégis arra, hogy ez az úgynevezett észszerüségi szempontokhoz alkalmazkodó közigazgatás koránt sem jelentse íegfőképen az egyénnek a legkisebb életviszonyokban való sereimét, vagy talán a primitívebb formákhoz való visszatérést. Tisztára csak azt a célt kívánom szolgálni, hegy a közigazgatási tevékenység körének folytonos és állandó bővítése mellett a bürokrácia munkája a reális keretek közé szó tittassék. — A közigazgatási feladatok helyes megoldása elsősorban személyeken múlik. Ezt a gondolatot legjellegzetesebben a németek nagy áliaraférfia akként fejezte ki, hogy „Rossz törvényekkel és jó tisziviseiőkkel még mindig lehet kormányozni, de ha a tisztviselők rosszak, a legjobb törvények sem segiíhetnek rajtunk.“ — A közigazgatási tisztviselő sokszor kerül abba a helyzetbe, hogy nem kodifikált jogszabályok szerint kell intézkednie. Es ilyenkor különös súlyként kell, hogy latba essék a tisztviselőnél a felelősségérzet és jogérzék. — Fefálliíom azt a tételt és kíméletlen szigorúsággal őrködni fogok afelett és legelsősorban önmagámnak írom elő* azt, hogy a diseretionális teendők gyakorlásában a hivatalos hatalomnak, az erkölcsnek és az etikának szoros harmóniában kell lennie, mert enélkü! az egyensúly nélkül veszélyeztetve van a jogrend és a közigatás tekintélye. Emberszeretet. — Emberszeretet, jóakarat, segíteni törekvés a közigazgatási; tisztviselőtől feltétlenül .elvárt tulajdonságok. Ezer teher, ezer kötelezettség nyomja nemzetünk minden egyes polgárát, ezek teljesítését elősegíteni a mi feladatunk. — Nem alárendeltet kell látnunk abban, aki hozzánk fordul, hanem munkatársat, aki ép úgy részt vesz a nemzeti munkában, mint mi, csak más beosztásban, s igy munkáját elösegifoni, idejét épúgy, mint a magunkét, megbecsülni kötelességünk. Szociális munka. — A közigazgatási szervezőt működéséről vallott felfogásom 'ismertetése után szólnom kell arról, hogy a modern, úgynevezett népjóléti igazgatás egyrészt foglalkozik a lakósság általános erkölcsi, kulturális és gazdasági helyzetével: ezt jelölöm meg én általában népgondozó közigazgatásnak, emellett foglal helyet a szociális igazgatás, amit a mii felfogás szerint helyesen ágy jelölünk meg és fejezünk ki, hogy ez utóbbi a gyengék védelme az erősebbekkel szembea. Minden közigazgatási intézkedést át kell hatni a nemzet és népvédolea gondolatának. TELEFON 112. VÁSÁROLJON ÖN IS CSODÁLATOS SZÉP ÉBFI INGET NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPÓT, TOVÁBBÁ A LEGÚJABB NŐI- ÉS PÉRFI DIVATÁRUCIKKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁRI HORVÁTH JENŐ divatáruüzletében (PLÉBÁNIA ÉPÜLET) I
