Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-11 / 105. szám

XXI. Ayftlfam f05. «xém. ára 8 fillér 1938. májú« I. Szerda. Felelői szerkesztő: Mer bel y Perei c. •urkttztőség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, Bsáchrayi-tér 4. . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hüköznap a kora délutáni órákban Előfizetési ink; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerbit A cseh kérdésnek békés, de nem gyökeres megol­dásával biztatják a világot a nagy­hatalmak. A szudda németek és a magyar kisebbség már a cseh kérmány elé juttatták követelései­ket, de, hogy hogy azokból mit fogad el, azt még nem tudhatjuk. Ám, ha mindjárt százszázalékban teljesiti is a cseh kormány a kö­veteléseket, akkor sem nyer el­intézést a kérdés, meri mi nem csak odakerült testvéreink részére követeljük az őket megillető jogo­kat, az elnemzetietlenitő törekvé­sek megszüntetését, hanem a re­víziót is. A területi reviziói! Mert ha erről lemondanánk, vagy, ha revíziós követeléseinket csak le is mérsékelnek, akkor sem lennénk méltók arra, hogy a történelem dicsérően emlékezzék meg rólunk. Mert tegyük föl, hogy a csehek megadják a trianoni határ men­tén lévő széles magyar sáv lakói­nak mindazt, amit most a felvi­déki magyar párt követei, nem vetődnék e föl napról-napra a kérdés: ha ez a sáv magyar, ha ennek lakóit nyelv, szív a szom­szédos Magyerországhoz vonza, miért tartozzék az Csehország­hoz? Miért kell egymilliónál több magyarnak Csehország iránt lel­kesednie, Csehországot vallania szeretett hazájának, amikor az ő őseik alapították azt a Magyar- országot, amelyben ezer éven át laktak ? Pozsony, Nyílra, Komá­rom, Ipolyság, Léva, Losonc, Rozsnyó, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Beregszász, Máramaros- sziget, mely címen, mely jogon tartoznak inkább Csehországhoz, mint Magyarországhoz ? Miért kell inkább kedvezni Csehországnak, mint Magyaroiszágnak? Mikor tettek többet a csehek a kultúra, a civilizáló és Nyugat megmen­tése érdekében, mint a magya­rok? Ezekre a kérdésekre vár most választ a magyarság attól a diplomáciától, amely annyira bi- zik a „békés“ megoldásban. Cseh­ország akkor is csak egy mester­séges tákolmány lesz, alakja ak­kor is elcsúfítja Európa térképét, ha mindjárt teljesítik is a magyar párt követeléseit, jogtalanul tart­ják az európai hatalmak a ma­gyar kisebbséget Csehországban akkor is, ha esetleg egy új Svájccá alakulna is át a mai Csehszlovákia. Nem mondjuk ez­zel azt, hegy a tőlünk elrabolt többi részre nem tartunk igényt, csak épen annak az elintézésnek lehetetlen voltára mutatunk rá, amely úgy akar nyugalmi állapo­tot teremteni, hogy az egyfolytá­ban elterülő magyar sávon ked­vezményben kívánja részesíteni a magyar lakósságot. Ismételten hangsúlyozzuk: nekünk revízió kell, a trianoni szerződésnek olyan felülvizsgálata, amely megszün­teti az igazságtalanságokat, a jogtalanságokat, tehát azt a föl­det, amelyet magyar vitézség, magyar kard, magyar vér szer­zett és tartott fönn egy évszáza­don át, újra a magyarosié legyen. A mi követeléseink nem jogtala­nok, nem túlzottak, hanem telje­sen jogosak és becsületesek, mert ezeréves alapokon nyugosznak. Mindenféle körülmény indokolja, hogy a Kárpátok által övezett me­dencében ismét egy ország legyen, tessék tehát ennek a politikai, gazdasági, történelmi követel­ménynek engedelmeskedni. Nem tudatlanok, nem hazugok, nem megfizetett bérencek azok az an­gol, francia, olasz tudósok, akik az utóbbi időkben a napnál is ! fényesebben bebizonyították, hogy j Középeurópa békéjéről, rendjéről csak akkor beszélhetünk, amikor visszaáll a régi egységes Nagy- magyarország. Miért nem hall­gatnak a nagy diplomaták ezek­re? Legyen a megoldás békés, de mindenekfttlött igazságos 1 Mi igazságot követelünk s a ma­gunk igazságából nem engedbe- lünk egy szemernyit sem. És, ha a most kilátásba helyezett elinté­zés nem hozza meg azt, amit joggal várhatunk, tovább folytat­juk a harcot. Egyszer majd még­is be kell látniok az Európa sor­sát intéző uraknak, hogy a ma­gyar igazságnak diadalra juttatá­sa nélkül nem tudnak rendet ! csinálni. i híreket kapott az olasz—francia tárgyalások esélyeiről. Remélhető a komoly megegyezés. Páris, május 10. A prágai fran­cia követ Genfbe érkezett és ott tájékoztatja az érdekelteket a Prágában tett francia—angol lé­pés hálásáról és a esek kormány állásfoglalásáról. Azt hisnk Pá­riában, hogy Firenzében Hitler és Mussolini a cseh kérdésről is tárgyaltak. Olaszországnak állító­lag az a felfogása, hogy Csehor­szágot szövetségi állammá kell átalakítani a kisebbségek teljes önkormányzata mellett. A népszövetségi tanács ma dél­előtt folytatta tanácskozását. Ma kerül sorra a spanyol kér­dés is. Berlin, május 10. Ribbentropp német külügyminiszter a közeljö­vőben Wareóba utazik és ott a lengyel kormánnyal tárgyal a szu- déta németekről és általában a csehországi kisebbségi kérdésről. A zsidéjavaslai képviselőházi vitája. Budapest, május 10. A képvi­selőházban ma Károlyi Viktor gróf szólt a zsidójavaslathoz. He­lyesnek tartaná, ha a zsdók ön­ként mondanának le arról, hogy a nemzeii vagyonban részesedje­nek. Polemizált Bethlennel. Rá* mutate lt arra, hogy Bethlen 1921 - ben, mint a TESz elnöke, még a destruktiv g§j*ó ellen küzdött, de amikor hatalomra került, nem tett semmit. Ismertette a szónok az Estnek a forradalmak alatt végzett bomlasztó munkáját. Kér­te az igazságügyministert, hogy a szabotálók előtt nyissa meg a börtönök kapuit. Véleménye sze­rint a zsidók csak örülhetnek a javaslatnak, mert ha a kormány nem terjesztette volna elő, aklur még a radikálisabb intézkedések következtek volna. Ezután Csilléry András és Mi- lotay István mondottak éles be­szédet a zsidóság ellen. A felsőházban a választójog tárgyalását kezdték meg. Szontagh Jenő követelte, hogy Darányi legyen erélyes és csináljon ren­det. Olaszország Csehországnak szö­vetségi állammá alakítását kivánja. A külpolitika hírei. Berlin, május 10. Hitler vezér az éjszaka folyamán Firenzéből visszaindult Németországba. A pályaudvaron Mussolini és nagy tömeg búcsúztatta. Hiller nagy megelégedéssel nyiialkozott olasz- országi útjáról. A vezér és kancel­lár vonata ma reggel 8 órakor érkezett az olaz—német határál­lomásra, ahol Seyss Inquart bi­rodalmi helytartó üdvözölte. Hit­ler este érkezik Berlinbe. Nagy előkészületetek történtek fogadá­sára. Páris, május 10. A népszövet­ségi tanács foglalkozott az abesz- szin kérdéssel. Litvinov erősen harcolt azért, hogy Abeszinia képviselőjét meghívják a tanács asztalához. A tanács a kérdést úgy oldotta meg, hogy meghívta az abesszin megbízottat, de nem Abesszínia, hanem [csak a volt négus képviselőjeként. A párisi lapok kedvetlenül Ír­nak a határozatról. Az abesszin vita nyomasztóvá tette a légkört és Abesszínia nagyarányú közbe­lépésére készülnek. Súlyosbítja a helyzetet a spanyol és a kínai kérdés kényessége is. A Liberté szerint Litvinov a harmadik in- ternacionálénak azzal az utasítá­sával érkezett Genfbe, hogy avat­kozzék be, izgasson háborúra és állítsa szembe a hatalmi csopor­tokat. Az Intransigeant megálla­pítja, hogy ami Rómában történt, nem akadályozza meg a közele­dést a diktaturás és demokrati- kni hatalmi csoportok között. Bonnet külügyminiszter igen jő A szudétanémetség vallási helyzete. A leitmeritzi egyházmegyében összesen 1*8 millió lakós van, ennek bétbarmadrésze német, egyharmadrősze cseh. A lakosság­ból 1*4 millió római katolikus, a németek közül 1 * 1 millió, azaz 90 százalék katolikus s csak 100.000 német nem katolikus él ezen a területen. A százezerből a fele evangélikus és ókatolikus és csak 50 000 felekezetnélküli. A prágai főegyházmegyének 2’8 millió lakósa van, ennek 25 szá­zaléka német. 1*9 millió római katolikus, belőle német 630.000. A németek közül 70.000 nem katolikus. Prága 1 milliós lakos­ságából 130.000 felekezetnélküli. A budweisi egyházmegye lako­sainak száma li millió, 21 szá­zaléka német. A katolikusok szá­ma 1 millió, ebbből 233,000 némei, csak 6.000 német nem katolikus. A königgrätzi egyházmegye la­tsainak száma 1.6 millió, ebből 15 százalék német. Ebben a túl­nyomóan cseh egyházmegyében, ahol a tradíció liberális, a néme­tek 96 százaléka katolikus. A két morva egyházmegyében, Olmützben és Brünnben, a néme­tek 94 százaléka katolikus. Brünn városában a felekezetnélküliség morva centrumában 18.000 a fe­lekezetnélküli. Igen kedvező az a kép is, amit a szudéta németség kolosto­rairól kapunk, küiönösképen, ha az utánpótlást tekintjük. A szu- détanémet területen összesen 20 rend és kongregáció működik, amelyek különös feladataik mel­lett tervszerűen foglalkoznak lel­kipásztorkodással is. Ezekben a kolostorokban 500 német pap él. Az utánpótlás valamennyi kolos­torban évről-évrc nő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom