Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-05-08 / 103. szám
4 Zalamegyei Újság 193*. május t Érdekes bírói döntés az „y“ használatáról. Kicsit messzebb, a nádas fölött, sűrűn röpködtek már a nagy madarak; leginkább gémek, bár kiiebbek is voltak köptük, alighanem hosszúcsöiü batlák. Közeledésemet észrevették az örök : jelt adtak és most felhőként levegőbe emelkedett az egész tábor. Nemsokára vegyesen kóválygott mindenfajta madár alant, vagy fönt a magasságban. Élénk hangzavar kisért az általános megmozdulást. Rikoltás, sivitás, krá- kogis; sirályok éles szava, gémek csúnya hangja kihaliaiszoit belőle, Legfélősebbek a fiatal batlák ; ezek nagy magasságba igyekeztek. Mások közelebbb, lejjebb maradtak a levegőben. Ilyen helyütt, ahol ismeretlen idők óla •ötszázan együtt - fészkelnek a különbözők fa, ott megértik fgy- mást s ezért most hamarosan kiült a kis kontyosgém őrhelyére, hogy megfigyeljen engem : mi szándékom van erre ? Felebb kúszott a kiválasztott száraz ágon, majd ismét lejjebb ereszkedett, hogy én ne lássam öt; mintha játszani akart volna velem, el is bujt a füzfabokorban: de azután megint előkerült. A parti süiüEégből indulni készült a fehérhomloku szárcsa, de • veszedelmet jelentő jeladása felfigyelt és a sásmezőről kiúszott vadaacsákkal együtt — egy gácsér három felesége teljes családi békességben — hirtelenü! visszafordult! Sőt a félős szárcsa szárnyrakapott, hogy a vizen lúl menedéket keressen ; mintha ismerné az emberi lény gonoszságát, hiszen ez minden tavaszkor a tojásokat szedte ki a fészkéből. Bár nagyon igyekezett, mégis nehéz testével csak lassan tudott felemelkedni s így hosszú sóiban karikákat vágott szárnyaival a rónaviz tükrébe. Szárnya csapkodását meghallották ém odaát a sirályok is, amiért most egyszerre megéiedt a táj s a sötétlombos füzes előtt ezernyi fehér madár nyüzsgőit a zsombikos félszigeten levő fészkelő telepe fölön. Végre, jó egyórai gyalogoíás és sekély vízben való gázolás után, elértem a nagy nádas szélét. Tovább már nem mehettem a térden fölül érő vízben. Az odarendelt papucs-csónakba ültem tehát. Az evezős, meg a toló ember jól ismerte a nádast, meg az abba vágott keskeny ösvényeket, melyeken régen halászni jártak a nyílt tóra, lélen-nyáron agyaránt. Siklik a csónak a nádason át; simán fut a sekély vizen. Nem látunk mást az ösvény mentén, csak két oldalt nádfalakat és fönt az égből egy keskeny sávot. Az egyik oldalon egy kis kosárfésí- ket pillantunk meg; művészien fonva a nádszálak között lóg. A madárkák, a nádirigópár elrepült róla. Itt hagyta drága hajlékát! Ennek a fiatal párnak ugyanis még nincsen ivadéka, se tojása, se kikelt fiókája. így magyarázía ezt nekem a csónakos, aki, mint minden lápi ember, jól tudja a madarak élete szokábát. (Folyt, köv.) — P. Olasz S. J. könyve, „Gyermekkor, serdülőkor, nevelés" 5 pengőért kapható a Z rinyi kö ry ^ktmkedésbtn Érdekes ítéletet hozott a csongrádi járásbíróság. Sági S. János ismert csongrádi hisgazdapoii tikust; névbiiorlással vádolták meg azért, mert nevét nem egyszerű „\“-vel, hanem „ghy“-vel irta, holott az anyakönyvi bejegyzés szerint csak egyszerű i vei írhatta volna. A tárgyaláson Sági azt hangoztatta, hogy egyes okmányok szerint neki joga van az „y" használatára. A bíró nem ment bele annak bizonyításába, vájjon jogosan használja-e Sági a „ghya t, haGöcseji Csalán. Ez a címe annak a 12 oldalas füzetnek, amely a minap kezünkbe került. Már cime is elárulja és tartalma is igazolja, hogy vicclapnak készült Sí ép kézírással. Megjelent pedig 1850. június 5 én, tehát 79 esztendővel ezelőít. Cime alatt ez olvasható: »Légből hullott lapok légből kapott dolgokról. Megjelenik naponként kivéve a köz- és ünnepnapokat". A lap utolsó oldalán megtaláljuk a „Be- felelgető szeikesztő" nevét: Nagy Csalánki Csalánky Demeter. Utána: Nyomatott Irkaffy Jeremiás betűivel Zala Egerszegen. O vasható benne első sorban a Beköszöntő, amelyben a szerkesztő bő ismertetést ad a csalánról, amely „igaz ugyan, hogy csak dudvának szokott tartatni, mégis csípős természeténél fogva nem legutolsó eszközül kínálkozik, ha az ember valamit vagy valakit meg akar ostorozni. Azonban a csalán más tulajdonságai által is magosán kiválik a dud- vák közül, s a n i/eltebb osztályokban keid is már oszlani az ellene táplált lenéző gőg, mióta tapas tahák, hogy más zöldség hiányában azt mégis lehet enni 8 bizonyos fajából lúl a tengeren köteleket is gyártanak." Szói ezulán a csalán másik fajáról, a kedves holtcsalánról, „melynek világos szinü kelyhei- bői oly jól esett gyermekkorunkban szopogatni a mézel". Itt azután rátér a szerkesztő arra, miért vette föl lapja a „csalán" nevet. Magyarázatát a következőkben adja: „Választhattunk volna e tehát ezen légből hullott lapoknak, melyek legelső csirája szinte a múlt Május jótékony esőzései nem azzal indokolással mentette fel a vád és következményei terhe alól, hogy „y" használata nem jelenti idegen név felvételét, mert lényegében a név változatlan maradt. Az „y" használatára vonatkozóan semmiféle jogszabály nincs és mivel magánjogi sérelem nem ért senkit, mert sértettként senki sem jelentkezett a „Sághv“ név használata miatt, tehát Sági S. János semmiféle törvénybe ütköző cselekményt el nem követett, senkinek jogsérel met nem okozott, amikor nevét SJghynak irta. által termékenyittetett meg, jobb nevet a Csalánnál s tehetünk e kedvesebb Ígéretet, mint azt, hogy ezen lapok a Csalán nevével ezen növény jeles tulajdonságait is felveendik. Mindenek előtt ugyan is csípősek leendenek. Mindent meg fognak ostorozni, mit elérhetnek, miért is nagyon ajánlandó, hogy hibáinkat jól elfedezzük. Ezenkívül tekintve a csalán hasznos voltára a tudomány és művészet s minden szép s jónak ismertetésével és ajánlásával kívánják magukat hasznosokká tenni. Mivel pedig a csaíán a kedvelt virágok sorába is tartozik, tért nyiiandanak ezek is a költészet örökké viru ó virágainak. Illy irányban, illy szellemben indulnak meg e lapok, Remé- nyeljük s hisszük, hogy azok a t. ez. közönség becses figyelmét és megelégedését ki fogják érdemelni. Nem titkolha'juk el ugyan magunknak, hogy: irigység, elbizott- ság, sértett hiúság, pöffeszkedő ostobaság mind megannyi óriási ellenség fognak feltámadni ezen igénytelen lapok eilen, azonban vigaszul legyen, hogy — csalánba nem üt a menykő". A beköszöntő után következik „Rongyos topány" humoreszk Búj or Jánostól, majd Csipkebo kor aláírással vers a Göcseji Csalán születése napjára. Ebben szól a szerző arról is, hogy ta Ián nem lesznek kezek, amelyek elég tápláló erőt nyújtsanak, akkor : Árva halottjának a szerkesztő Jegyezze föl kora sírja fölé: Zala Egerszeg nem volt méltó ró, Azért az Isten magához vévé". Tarka vi'ág és Szerkesztői sürgönyök című rovatok zárják az eisö számot. Dr. Kesztler István: Jubileumi Ave Maria. Rózsavölgyi és Társa kiadása 1938 A szerző e müvét Serédi Jusz- tinián dr. bíboros hercegprímás urnák ajánlja 10 éves jubileuma alkalmából. A „jubileumi" jelző nem jelenti azonban ennél a műnél a hétköznapitól eltérő, ünnepi hangot s szélesebb dimensiókat. Ezt hiába várnók. A Jubileumi Ave Maria szerény, csendes hangú, egyszerű keretekben mozgó, csupán soprán szóló s orgonára irt kompozíció. Épen olyan hétköznapi Ave Maria, mint a többi általánosan ismert. Amazoknál nem erősebb, de nem is gyengébb. Erénye a.melódikus- ság s az áhitatos hang, ami alkalmassá teszi a templomi előadásra. Az előadást viszont feleslegesen és a mű jellege által nem indokoltan megnehezíti az aránytalanul széles hangterjedelem, amelyben az énekszólam mozog. Az orgonakiséret szépen simul az énekszólamhoz. Amatőr kertészek műtrágyája. Nagyon sok ember legfőbb vágya, hogy legyen kis háza, vagy villája, akörül kisebb nagyobb disz- és haszonkert, ahol élete nyugodalmasabb felét békében, a természet ölén leélhesse. Évek hosszú során összegyűjtött fillérekből megépül a ház, elültetik a fákat, elvetik a virágmagvakat, ezek fejlődése azonban rendszerint nem elégíti ki a tulajdonost, pedig munkát, pénzt, szeretetet nem sajnál tőlük. Ritkán és csak későn eszmélnek arra, hogy e növények táplálékhiány oan szenvednek. Magyarul: éheznek. Villa- és kerttulajdonosok, különösen városokban, sok nehézséggel küzdenek, mert féltett gyümölcsfáikat, dédelgetett dísznövényeiket nem tudják kellőkép trágyázni. Istálótrágya beszerzése, beásása körülményes, sokhelyütt — a motor korszakában — nem is lehetséges, s hiába minden gond és áldozat, megfelelő táplálék hiányában a virágok, dísznövények csak senyvednek, a gyümölcsfák gyümölcsöt alig teremnek, a gyep szegényes. Műtrágyával ugyan lehet segíteni e bajon, de amatőr kertészek részére ennek beszerzése is kö ■ rülményes, detaiiban nem kapható, alkalmazása bizonyos szak- képzettséget kíván. Ezen a bajon segít a „Fónika" nevű, új, tablettázott műtrágya, amely mind a három fő növényi táplálóanyagot tartalmazza, vízben rendkívül könnyen oldódik, adagolása egyszerű. Három ösz- szetételben kapható: 1. Gyümölcstáp, 2. Virágtáp, 3. Zöldségtáp. Egy csomag 10 darab 10 grammos tablettát tartalmaz, egy tabletfát 10 liter vízben oldunk fel, s ezzel az oldattal öntözzük minden 8—i0 napon a rendes öntözés helyett. A háromféle „Fónika" műtrágya különböző színű, hogy ne legyen összetéveszthető. Alkalmazására a csomagon lévő használati utasit4s tanít. TELEFON 112. VÁSÁROLJON ÖN IS CSODÁLATOS SZÉP ERFI INGET NYAKKENDŐT, ELEGÁNS CIPŐT, TOVÁBBÁ A LEGUJAEB NŐI- ÉS FÉRFI DIVATÁRUCIKKET. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁR I HORVÁTH JEftÓ divatáruüzletében asr
