Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-08 / 103. szám

Hl. évfolyam 103. szám. Ara 8 fillér 1938. május 8« Vasárnap. Sssrkcazsőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, IWshenyi-tér 4. Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Pereic. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negveé- évra 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériád A spanyolok rósztvesznek az eucharisztikus világkongresszuson. A gazdag ember ötven fillérje. A magyarországi zsidóság lap­jaiban, szónokain keresztül em­bertelenséget, szociális igazság­talanságot emleget a zsidójavaslat kapcsán. Joggal feltehető a kér­dés, vájjon a zsidóság mindenkor megtartotta-e az emberiességnek és a szociális érzésnek paran­csait, melyeknek érvényesítését most a maga számára követeli ? Nem szólunk most arról, hogy jórészt a zsidó pénzgazdálkodás kergette szociális elesettségébe a magyar társadalom sokezer tagját, tehát a zsidóság közvetve, gazdasági rendszerén keresztül antiszociális. De egy előttünk fekvő jelenségen keresztül sajná­lattal kell megállapítanunk, hogy a zsidóság jó részében még köz­vetlenül, az egyéneken keresztül is hiányos a szociális érzés. Zalaegerszegen még 1S36 de­cemberében vezették be az „Egri Norma“ szerint a havi megaján­lások rendszerét a munkaképtelen szegények megsegítésére. Hosszú idő óta figyeljük megütközéssel a megajánlásokkal kapcsolatos jelenségeket és ezek a jelenségek a most folyó vita miatt a nyil­vánosság elé kívánkoznak. Ha végiglapozzuk a megaján­lások sokezernyi adatait, sze­münkbe ötlik, hogy a város va­gyonosabb osztálya nem teljesíti olyan mértékben szociális kö­telezettségét a szegényekkel szemben, mint az joggal el­várható volna-. Nem tagadjuk, az érzéketlenek között vannak keresztények is, de feltűnő, hogy ezeknek száma aránytalanul kicsi azoknak a zsidó vagyonosoknak vagy nagyjövedelmüeknek szá mához képest, akik szintén nem teljesitik szociális kötelezettségei­ket. És még feltűnőbb, hogy amig az érzéketlenebb keresztény tehe­tősek aránylag kis százalékot kép viselnek, addig a vagyonos zsidó­ság között, sajnos, azok a kivéte­lek, akik erejükhöz mérten adnak megajánlásokat aj,szegények szá­mára. A harmincegy zalaegerszegi, legtehetősebbnek számitó zsidó polgár havi megajánlása 50 fillér és egy pengő között mozog. Csak egyé éri el a másfél pengőt, egyé a két pengőt és két társas cégé a 2 pengőt, illetőleg az 5 pengőt. Ugyanakkor a kereszté­nyek közül tizenhat tehetősebbet találtunk, akik szerintünk többet is adhatnának a megajánlott 50 fillérnél és 1 pengőnél, bár azt is meg kell állapítanunk, hogy a hivatkozott tizenhat keresztény polgár többsége közel sem olyan jómódú, mint a zsidó társaik. Nehéz felháborodás nélkül leírni, hogy mindössze 50 fillért fizet egy ismert zsidó ügyvéd, akinek irodáján kivül részvényei és ügyé­szi tisztsége is jól jövedelmeznek. Ugyanennyit „áldoz“ egy jól ke­reső orvos, néhány nagykereskedő és erősen álló zsidó iparos. A főtéri zsidó gyógyszerész sem költekezik erején felül, amikor havi másfél pengőt ad, sem a nagy vagyonú kereskedő a két pengővel. Szembe kell ezekkel állítanunk azt az elég szerény körülmények között élő keresztény lateiner embert, aki havi négy pengőt ad, a két-három pengővel adózó ke­resztény ügyvédeket, az igen szépen áldozó papságot. De van­nak még rikitóbb ellentétek. Egy szegény hadiözvegy, akinek in­kább juttatni kellene, minden hó­napban leadja a maga 30 fillérét. Egy 80 pengő nyugdíjból élő özvegy, akinek a fia inségmunkás, 50 fillért áldoz, tanításból élő nyelvíanárnő 40 fillért, egy tönk­rement volt háztulajdonos 50 fil­lért. Számos téglagyári munkás is odaadja a maga havi 20 fillé­rét, az adományokból élő feren­cesek a maguk egy pengőjét. Sőt van egy öreg munkás, akit a normának rendszeresen kell tá­mogatnia és ez a munkás minden hónapban visszajuttat 20 fillért megajánlás címén. Valamennyien keresztények. Viszont az érzéketlen gazdagok és a normálisan áldozó zsidó középréteg mellett csak két olyan zsidó polgárra találtunk, akik példát mutatnak társaiknak. Egy százpengős kegydijas havi 50 fillért ad, az a rokonszenves zsidó ügyvéd pedig, aki a hábo­rúban vitézségéről volt ismert, itthon pedig végtelenül szerény, úri modoráról és szociális gon dolkozásáról, három pengőt áldoz erején felül. Nem folytatjuk a felsorolást, mert az eddigi adatok eleget be­szélnek. De rá kell mutatnunk, hogy a magyar társadalomtól tulnagy áldozatot várna a zsidó­ság, ha egy-két „igaz“ ember érdeméért várná azt az engedé­kenységet, amelyet a bibliai vá­ros sem kapott meg. A zsidójavaslat kiindulása lehet helytelen, amikor nem a zsidó tőkét fogja meg elsősoroan, de nem kegyetlen. Eléggé igazolja az a tény, hogy Zalaegerszegen mindössze egy vállalatot érint és a város ezerfőnyi zsidóságából mindössze talán húsz személyt, A zsidó gazdagokon múlik, hogy további lépések ne történjenek. Tanúsítson több szociális meg­értést nemcsak az egri normánál, de 'minden vonatkozásban. Ezt kívánja a vagyonos zsidóság ér­deke és még inkább a szerényebb jövedelmű zsidóságé, amelynek egyes tagjait most épen a na­gyobbak hibái miatt éri mellőzés, ! Goma y Thomas bíboros ér­sek, Spanyolország prímása, pésztorlevéliel fordult a hívekhez, amelyben többek közölt Spanyol- országnak a Budapesti Echa- risztikus Világkongresszuson való részvételéről is megemlékezik. A spanyol egyházfejedelem emlé­keztet Franco tábornok kormá­nyának kérésére, amelyet a spa­nyol püspöki karhoz intézeti s amelyben azt kérte, hogy a bíbo­ros prímás vezetésével küldöttség képviselje a nemzeti Spanyolor­szágot az Eucharisztikus Világ- kongreszuson. Szám szerint nagy spanyol zarándokcsapatra sajnos a spanyolországi állapotok miatt A nyugdíjazás folytán megüre­sedett alispáni állásra és az ennek betöltésével esetleg megüresedő vármegyei főjegyzői állásra hir­detett pályázat határideje pénte­ken déli 12 órakor járt le. A főispánhoz eddig az időpontig két pályázat érkezett be: Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző Belgrád, május 7. A Politika jelentése szerint Bárdossy László bukaresti magyar követ javasolta a kisantant képviselőinél, hogy a magyar kisebbség kérdését mindenütt úgy oldják meg, amint azt a szudéia németek Csehor­szágtól kívánják. Comnen román külügyminisz­ter Genfbe utaztában nyilatkozott Szabadkán a Vreme munkatár­sának. Kijelentette, hogy a kisan­tant miniszterei Sinajában a béke érdekében.dolgoztak. Remény van arra, hogy a közeli napokban Magyarországgal és a többi álla­mokkal békés megegyezésre jut­nak. London, május 7. Az angol sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel a cseh kérdésnek, r Itaiá- nos vélemény, hogy sürgős tet­tekre van szükség, ha a békét fenn akarják tartani. A Reuter iro da je'entéee szerint az angol és Prágában lápé­nsm lehet számítani. Mégis a hívek legalább lelkileg vegyenek részt ezen a nagyszabású eucha­risztikus ünnepségen. Goma y Thomas bíboros egyébként levél­ben közölte Serédi Jusztinján dr„ bíboros hercegprímással, hogy a spanyol zarándokok misebori is hoznak magukkal, minthogy Spa­nyolország volt az, amely a legutóbbi időben legtöbbet vérzett az Eucharisztiáért. Górna y The­mas bíboros-érsek rendeletére a világkongreszszust bezáró napon, május 29 én a toledoi érseki egy­házmegye valamenyi templomában külön eucharisztikus ünnepsége­ket tartanak. pályázata az alispáni és Tomka János dr. vármegyei tb. főjegyző pályázata a főjegyzői állásra. Mi­vel a kitűzött határidő letelt, a csütörtöki törvényhatósági bizott­sági közgyűlésen egyhangúan vá - lasztják meg Brand Sándor dr. főjegyzőt alispánná és Tomka János dr. tb. főjegyzőt főjegyzővé. sekei tesznek a szudéia németek ügyében. A lapok szerint a két nagyhatalom felkéri a cseh kor­mányt, hogy alkalmas módon tanúsítson megértést a szudéta németekkel szemben. Egyes lapok szerint arról nincs szó, hegy a nyugati hatalmak Prágát a német követelések teljesítésére hívják fel, más lapok viszont úgy tud­ják, hogy London és Páris a szudéta kívánságoknak a lehető­ségig való teljesítését óhajtják. A Daily Telegraph szerint a hatal­mak Berlinben is lépéseket tesz­nek, hogy a németeket mérsék­letre bírják. Páris, május 7. A francia fő­városban a német—olasz tárgya­lásokat dönlő jelentőségűnek Íté­lik a dunai kérdés s^emponijából. Reméül?, hogy Museoüni a békás megoldás érdekében érvényesíti befolyását Hitlernél. Prága, május 7. A Prágai Ma­gyar Hírlap megállapítja, hogy a Egyhangú lesz az alispán­ás föjegyzőválasztás. Gyors megegyezésről beszélt a román külügy­miniszter Magyarország és a kisantant kőzett. A külpolitika hirei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom