Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-04 / 99. szám

XXI. éwfelyana 99, exám. ® 1838. m^jus 4a Saerda. Felelős sierkeszté: H e r H ©! y Fcr«ic. SKsrfcesztöség és kiadékivatal; Zalaegerszeg, tedttewyi-t&r 4. -1 = === Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban EISfiraééBi ámk; egy hónapra 1*90 pengd, negyed* érre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint mm msmsam Liberális sziget Az egész ország visisbangzik a világnézeti küzdelmek zajától. A jobboldali gondolat néhol az ész. szerttaeg kereteiben hömpölyög, másutt kicsap a mederből és a tömegek szélsőségei vizeken evez­nek ; de abban egyetértés mutat­kozik, hogy letűnt a régi világ. Józanul gondoSkcdá ember «I* ismén, hogy Magyarország meg­újhodása mm képzelhető el más­kép, mint a keresztény világnézet, az erős nemzed és szociális gon­dolat jegyében. A hamis liberaliz­mus és az ál-dcmokrácia, melyek Magyarországot mai állapotába juttatták, többé nem lehetned irá­nyító eszmék. Ebben a világnézeti kavargás­ban Zalaegerszeg úgy tűnik fel a kívülről szemlélőnek, mini egy visszamaradt liberális sziget. Tud­juk, hogy a felszín alatt itt is ka­varog az új idik szele, de a köz­élted és társadalmi szervek nagy részében beteg szedem tapasztal* haló és a közvélemény már rég óta elégedetlenkedik emiatt. Fordított folyamat játszódott le ebben a városban. Más városok­ban már a forradalmak után köz­vetlenül eltűnt a keresztény, nem­zeti msgújhedás gondosasa. Itt, Zalaegerszegen viszonylagosan so­káig éli. A közéletben és társa­dalmi élctbsn hosszú éveken át nem játszhatott szerepet az el­avult • liberális közfelfogás, s le­galábbis viszonylagosan egészsé­ges utakon járt ez a város. Most, ezekben az években pedig, ami­kor másutt a. jobboldali világ­szemlélet tör előre, Zalaegerszeg fokozatosan letért korábbi vezető eszményeinek talapzatáról és li­berális sámánok érvényesülhetnek. Távol áll főiünk, hogy szélső­séges jobboldali harcot hirdes­sünk, de igenis megvalljuk, hogy ma nincs helye másnak, mint sz egészséges keresztény világszem­léletnek és főleg helye van a bá­tor színvallásnak. A törvénytelen eszközökkel érvényesülni kívánó szélsőségekkel szemben a legjobb fegyver egy józan, de — a régi elvekkel összehasonlítva — bizo­nyos éitelemben radikális keresz­tény és nemzeti, jobboldali állás- fog|?Jás. Ezt a bátor, nyílt jobboldali vi­lágszemléletet nem látjuk mi a többé-kevésbé hangadó zalaeger­szegi szervezetekben. Ellenben haliunk embereket, akik egyene­sen hirdetik a liberális gazdasági és társadalomszemléletet és látunk másokat, akik nagy hívei az öt­venszázalékos kiegyezésnek, csak a nyílt kiállásnak nem. A szó- banforgó alakulatok vezetőikben, tagjaik többségében tulajdonképen nem is kifogásolhatók a jobbol­dali világszemlélet szempontjából. Mégis gyakran liberális vagy megalkuvó köntösben tűnnek fel, men a szint kifelé egy-két hang adó adja meg. Ha végigtekintjük a kü!öc?éíe alakulásokat, mindjárt joggá! akad fenn a közvélemény a vá­rosi képvíseiöies'ü'et összetételén éa szelemen N-smcsak azon, hogy a 30 virilis fele zsidó és hogy szamuk mintegy húsz a 60 választón ti virilig rag között, de azon is, hogy 0 keresztény tagok egy része szintén a régi világ vizein evez vagy kertel és nem tudja, mit csináljon, ha elvi, vi­lágnézeti kérdésekről van szó. A városházán kivüírekedt keresz­tény tömegek legfőbb idejét lát­nák, hogy változás történjék. Nam akarunk egyáltalán poli­tikai szemponiból bírálni ebben a i cikkben, de vájjon nem furcsa, \ hogy amíg az országos kormány- * párt többsége nyiitart megtagadja a liberális világszemléletet és zfifdójavasíatial jön, addig a helyi NÉP mintha csak Noé bárká­jából lépest volna elő. Nem is­merjük közkatonáit, de a vezető ségi tagok jó résiéi a közvéle meny nem annak a jőzsn jobb­oldali gondolatnak élharcosaiként ismeri, amelyet az országos párt tekintélyei réssé vall. Beszélnünk kell a Kaszinóról is. Mi tudjuk, hogy elnökségi tagjai igazán szilárd keresztény világnézetű férfiak és a tagok többségének gondolkodásához ssm fér kétség. Hogyan van mégis, hogy a város közvélemé­nye nern a jobboldali gondolat fellegváraként tekint az egyesü­letre. Nem lehet máskép, mint­hogy a hangadó kevesek nem a mai világba való elveket valla­nak és kiszivárgó hitekből a köz­vélemény ezeken a „népfrontoso­kon“ keresztül ismeri meg a tes­tület társas életét. Jói tudjuk, hogy a Kaszinóban nincs helye politikai vagy világnézeti harcok­nak, de akkor arra sincs szük­ség, hogy a város társadalma egyes hangadó liberális vezére­ken át hamis képet kapjon erről az úri testületről. Nem szívesen, de a helyi Mo- verői is szólnunk kell. Természe­tesen más értelemben, mert kép­telenség volna feltételezni, hogy egy Muve-alakuiatba liberális vi­lágnézet vonulhasson be. De igenis vannak jelenségek, melyek arra mutatnak, hogy nem egészen a régi, meg nem alkuvó széliem uralkodik az egyesületben. Itt is az a furcsa helyzet van, hogy az egyesület tiszteletreméltó elnöke az eredeti gondolatnak hűséges letéteményese és ezt mondhatjuk a tagok túlnyomó többségéről is. Da egy-két hangadó tag tulóva- tos, túlzottan törődik bizonyos tekintetekkel, a kényes kérdése­ket igyekszik megkerülni és ezzel az alkudozással akaratlanul át­másolják ai egyesületet. Árnya hí; ez a változás, de a tagok érzik és sokszor e'ésjedtUenek. A legutóbbi közgyűlésen ennek jele volt as a megálfapitái, hogy ta gofekai, sőt magával az egyesü- Irt;*l is megtörtént, hogy therüi- fék a keresztény üzleieket. A ta­gok a korábbi hatco?, köve ke- zetes szellem teljes visszaállítását kívánják. Halljuk már előre a válaszokat a felsorolt testületek részétől, hogy ők a keresztény és nemzeti világnézet alapján állanak és egy cselekedetük sem mutat liberális állásfoglalásra. Megengedjük, hogy ez igy is van. Viszont tény, hogy a jobboldali érzésű közvélemény külső megjelenésükben mégis a vázolt módon látja ezeket a tes­tűteket. Tehát valami hibának kell lenni a szellemben, a nem hivatalos megnyilaíkozásokbm, s ezeket a hibákat orvosolni kell. Hitlert nagy Ünnepléssel fogadták Olaszországban. A külpolitika hírei. Róma, május 3. Hitler kancel­lári Berlinből történt elutazása után valamennyi német állomáson leessen ünnepelték, Lipcsében virágokkal halmozták eh Hitler­nek és Miértének feülönvonafa a Brenncrnél ma reggel 8 érakor haladt át a német—olasz határon. A zászlókkal ás virágokkal feldi- szítéit olasz határállomáson a né­met és olasz himnuszt játszották, amikor a vonat befutott. A pá lyaudvaren beszállt a külön vonat­ba az olasz király és császár küldő tsége. Hiller a tömeg él­jenzése kőiben kiszállt a vonat­ból és ellépett a kivezényelt disz- siá^ad előtt, mijd folytatta útját Ráma felé, ahol nagy előkései letek történtek a német kancellár fogadására. A külföldi sajtó nagy figyel­met szentel Hitler római látoga­tásának, mert az udvariassági lá­togatáson túlmenően fontos tár­gyalásra kerül sor. Az angol la­pok szerint a Berlin—Ráma ten­gely megerősítéséről és a közép­európai béke megszilárdításáról tárgyalnak eíiősorban. Párig, május 3. A cseh követ tanácskozott Daladier miniszter­elnökkel és Bonnet külügyminisz­terre), majd Prágába utazott, hogy jelentést tegyen kormányá­nak a iondoni megbesiéiéséknek Csehországot érintő részéről. Az Oeuvre szerint Németország nem akar háborút, de azt kívánja, hogy a siudéía németeket nép­szavazáson kérdenék meg aka­rásukról. A Journal szerint ez ve­szélyes volna, mert akkor as összes érdekelt kőzépeurópai ál­lamok megmozdulnának. így töb­bek köíöü népszavazást kellene aki or tartani Romániában is, amely hárommillió magyart nyelt el és Jugoszláviában, ahol a la- kosság negyven százaléka elége­detlen a mai helyzettel. Romi, május 3. Hitler olasz­országi tartózkodása idejére szé­leskörű óvintézkedéseket tettek. Az idegeneket négyszer-öísrör igazoltatják. Németországból 500 detektív érkezeti, akik at ola­szokkal együttműködnek. Itt van Hitler 400 testőre is, A német újságírók s?ám§ 130. Bukarest, május 3. A kisaníant értekezletén Magyarországgal és a kisebbségi kérdéssel is foglal­koznak. Közszemlére teszik az új választói név­jegyzékeket. Zala vármegye központi választ­mánya elkészítette az országgyű­lési választék ideiglenes névjegy­zékét. Az ideiglenes névjegyzékeket minden községházán és városhá­zán május 16 tói junius 14-ig közszemlére teszik ki. A névjegy­zékek ellen felszólalásokat május 30 ig, észrevételeket psdig junius 14«ig lehet beadni. A közszemlére kitétel a város- , házán, vagy a községházán na­ponta reggel 8 órától déli 12 óráig tart. Ezen idő alatt a névjegyzéket a községi elöljáróság tagjának vagy megbízottjának jelenlétében min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom