Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-01 / 97. szám

Ul. Atfolyan 97. síén. Ara 8 fillér N88i május I. Vasárnap. ZUJWE6TO0 Felelős szerkesztő: Herb o 1 y Perese ^nerksaaiőség és kiadéfeifatal: Zalaegsrazeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetőm ártó; egy hónapra 1*50 peögÓ, negyeú­iséefeenyi-tér Telefonszám 128. Magjslenik hétköznap a kara délutáni órákban pengő. Hirdetessk díjszabás szermt A Tekintetes Vármegye búcsúja. «i Negyven évi becsületes munka, sok keserűséget is termő hosszú közszolgálati évek lepergése után megválik állásától Zala vármegye derék alispánja, Bődy Zoltán. A vármegye közönségének búcsúja a törvényhatóság gyűlésén hang- - zott el. Az alispán munkatársai a vármegyei tisztikar a minap vett bensőséges búcsút a megérdemelt nyugalomba vonuló alispántól. Ezzel a búcsúval kapcsolatban jólesett olvashatni, hogy az a szellem, amelyet Bődy Zoltán képviselt és honosított meg, meg­marad tovább is és irányítója lesz Zala közigazgatási életének. Ez a búcsú nem konvencionális halotti beszéd. Mert akárhányszor ilyen búcsú után az lehetett az ember legbensőbb vágya, hogy a végtisztesség megadása után új élet, más élet kezdődjék. Ez a bucsi hitvallás volt. Méltó a ne­mes vármegyéhez, amely a ke­resztény és nemzeti gondolatnak megalkuvás nélkül szívós védel­mezője és istápolója volt. Nem hajolt meg szükségképen és szol­gai módon a hatalomnak, hanem éber őrként mindig készen állott, hogy a keresztény, magyar igaz­ságot orvul leteperni ne engedje. Ellenkezőleg, minden törvényes eszközzel megerősítse. Csak az íróasztalt hagyja el 40 év fá­rasztó munkája után a derék és hűséges férfi. Csak a hivatali munkát teszi le. De az általa megteremtett szellem tovább él és tovább keíl folytatódnia. Csak más férfiú, fiatalabb, még ki nem fá­radt, munkára erősebb foglalja el a helyet De a távozó alispán leikével, szellemével. Nem történ hetik másként, ha Zala vármegye önmagát megtagadni nem akarja. A vármegye jelenlegi főjegyzője, aki a búcsúbeszédet mondotta, felsorolta az alispán kimagasló érdemeit. Minden egyeneslelkü zalai tisztában van ezekkel és mélyen hajtja meg az elismerés zászlaját. De hogy valóban át tud­juk fogni Zala vármegye távozó nagy alispánjának értékes mun­kás életét, vessük fel a kérdési, mikor volt Bődy Zoltán a legna­gyobb ? Nemes egyéniségének lelkinagyságát csupán kegyeletből nem kívánjuk kidomborítani. A hegedő sebek feltépése mindig fájdalmas. Meghatott, halk igen­lésünk hangos „ bizonyságtétel: egész férfiú volt, amikor az Isten kifürkészhetetlen akarata odaállí­totta életének letört felső bimbói, gyermekei koporsói mellé. A hit­valló férfiú példáját is csak meg­említem. Itt is nagy volt. Emberi jóságát hirdetni idom- talannak tartom. A vármegye első ; tisztviselőjének nagyságát a fóru­mon keresem és úgy hiszem, nem csalódom, amikor az állítom, hogy Bődy Zoltán akkor volt a legnagyobb, amikor arra fordí­totta nemes lelkének minden tö« rekvését, hogy a közigazgatás nemzeti és keresztény irányban fejlődjék. Jól tudta ugyanis, hogy a sóvárgott boldogabb magyar jövőt másként épiíeni nem lehet, Nem álmodozó fantaszta volt, hanem belegyökerezve az ezer éves magyar múltba, rábízott né­pének atyai szellemben vezetője, értékeinek hűséges sáfára és a magyar feltámadás tudatosan dol­gozó apostola akart lenni. Ezért becsülte meg a lelkipásztori mun­kát. Óh, a nagy alispán tudta, hogy a lelkipásztori munka nem korlátolódik a templomra. Meg­értette azt a felbecsülhetetlen nemzeti hasznot, értéket, amelyet a mai lelkipásztorok küzdelmes munkája jelent. És az ő jó zalai magyar népéért aggódó lelke fájón látta, hogy milyen kevés a lelkipásztor, hogy pásztor nélkül pusztul a nyáj, sorvad a magyar | lélek. Várta az alkalmat, hogy i cselekedhessél Az alkalom meg- | adódott akkor, amikor az egy- j házmegyei zsinat rendelkezéseinek • érvényt kellett szerezni és hozzá j kelleit fogni az új lelkipásztori ] állomások megszervezéséhez. A nagy alispán most cselekedett. A legnagyobb készséggel nyújtott segítő kezet a zalai püspöki biz­tosnak. A curáíiák felállításánál hervadhatatlan érdemei vannak a távozó alispánnak. Sőt merem mondani, hogy időtálló alkotásai bármekkorák is legyenek (építke­zések, utak, Balaton fellendítése stb.), Bődy Zoltán akkor használt legtöbbet a zalai népnek és akkor tette a legnagyobb szolgálatot az egész magyarságnak is, amikor lelkesedéssel tudta szívüggyé tenni a curáíiák létesítését. A szociális áldásokról emlékez­hetném itt meg, de inkább másra gondolok. Ki tudná megmondani, hány ember talált Istenre és ön­magára a lelkipásztorok révén ? Hány emberben szilárdult meg az ősi hagyományokhoz való ragasz­kodás. Hányán tudták a szélső séges és nemzetietlen kisértéseket legyűrni, meit vezetők, felvilágo­sító tanítóik akadtak a lelkipász­torokban. Hány ember nem ve- szelődött el, hanem megmaradt a magyar gondolattal való közös­ségben. Ezekben közvetve nagy része van Bődy Zoltánnak. Pedig van e nagyszerűbb tett, mint a magyar erők összegyűjtése, elő készítése arra az órára, amelyben a szentistváni hagyományokhoz hűséges és áldozatos magyarság káiváriás útja véget ér. Sok ér­téket mentett meg, hogy a novai templom hires freskóit említsük. De milyen mérhetetlenül nagy mentési munka volt a fuldokló magyar lelkek megmentésére ha­talmas evezőcsapásokkal elindítani a mentő bárkákat, a felállított curátiákat. Az egész vármegye hálás lehet a nagy alispánnak, hiszen jóaka-s raia mindenüvé elért és alkotott. És az egész vármegye teste jóté­konyan érezte a segítést, ainely­London, április 30. A francia d angol kormányíérfiak tanács­kozása bafejííidött. A hivatalos jelentésből kitűnik, hogy a két állam m®g«gyezet» a szoros ka- íemi együttműködésben az olasz hődités elismerésében, a távol ke­leti kérdésben, ellenben a cseh kérdésben nem hozott végleges megoldást a megbeszélés, csak bizonyos eljárásokban állapodtak meg. Á londoni sajtó is körli azt a hirt, hogy a cseh kérdésben nem jött létre megállapodás és a kormányíérfiak mindössze abban egyesiek meg, hogy mindent megkísérelnek a viszály békés elintézésére. Anglia megkísérli Berlinben, Francisorszég pedig Prágában az ellentétek slsimiását. Sikerre azonban aligha számít­hatnak, mert Csehország nem hajlandó a kisebbségeknek ön kormányzatot adni, anélkül pedig Németország nem tárgyal. Rámu taíoit az angol sajtó, hogy Benes makacs és hajthatatlan, érért számolni keil Benes lemondásá­val, ha megnyugtató eredményt akarnak eiérni. A Daily Express hangsúlyozza, hogy Anglia vállal­kozik Franciaország megvédésére és nem vállalja Csehország vé­delmét. A párisi sajtó is megállapítja, hogy a katonai kérdésekben a tárgyaló felek megegyeztek, de a cseh probléma tekintetében nincs megoldás. Anglia nem adm fel eddigi álláspontját, amely szerint a cseh kérdésben nem hajlandó érdekeltlége», vállalni. A Maiin szerint Csehországot a gazdasági fuladás veszélye fenyegeti é; csík úgy tud szabadulni, ha Franciaországtól segítséget kap. A Jour szerint Anglia és Francia­ben egyik, vagy másik tagjának volt része. Göcsej népe hadd toldja meg háláját egy reszkető meleg köny- nyel, amely azt Írja útjában végig az arcon: köszönjük a nagy alispán jóságát. Kifejezem azt a reményt, hogy az emlékezés örök zöldje mindig friss marad. A régen bemoháso- dott kereszt előtt is tisztelettel emelünk kalapot. Jöjjenek Bődy Zoltán után mások, a hálás vár­megye reá mindig emlékezni fog. A becsület, a hála kötelez. ! F . . . . s* ország rövidesen lépéseket tesz- dek egyes surépet éif3s?okbr.n a cseh kérdés elintézésére, hogy léire hoznák a német—cseh köze­ledési. Bsnes javaslatai a kisebb­ségi kérdés megoldására nem ki- elágitőek, igy Benes köztársasági elnök lemondása várható. A Reuter iroda bsavaíotí for­rásból közli, hogy a londoni ta­nácskozásén Anglia világosan tu­domására hozta a francia kor­mánynak, hogy minden befolyá­sát latba veti a békés elintézés­re, de ezen túlmenően semmi­féle kötelezettséget nem vállal. A francia Havas iroda hasonló ér­tesülést közöl. Berlinben még nem foglaltak állást a londoni tanácskozások eredménye tekintetében. Beavatott körökben rámutatnak, hogy Né­metország örül a francia—angol együtímtiíödásnek, ha az becsű- litis béketörekvéseket szolgál, de sajnálatos voíns, ha az együtt­működés azt jelentené, hogy Cseh­ország felbátorítva érái magát at ellenállásra. Rómában rokonszenvvel fogad­tál s londoni eredményt. Reméiik, hogy ezután Franciaország követi a józan angol vezetést és nem megfordítva. Az amerikai sajtó szerint Franciaország saját biz­tonsága érdekében mindenről lemondott és az irányítást az irányítást az európai ügyekben átengedi a reálisan gondolkozó CbamberJsinnak, London, április 30. Gower an­gol képviselő és 16 társa nyílt levelet tettek közzé a limesben Magygrország függeilenségánek biztosításáról. Hangsúlyozzák, hogy Magyorszég meg akarja tartani függetlenségét, ha a nyu gali hatalmaktól ehez kellő tamo­Bános lemondásától várják Anglia ós Franciaország a cssb kárdós bákós elintézését« ÜBigü® nem vállai köteiesetteég^t Csehország védelmére* — & 8dSIg»olitik® kireir

Next

/
Oldalképek
Tartalom