Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)

1938-04-27 / 93. szám

Felelés SierVevsfö: Her boly Fereac. XXI. évfolyam 93« msám. ára 8 füléi* ^iMmtBi^sKSf^ssssBmsaaa 1938. április 27. Szerda. Szerkesztőség és Btósheayl-tér 4. kiadóhivatal : Züasgem *, ....—■■■■■■ ... Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétközi» a k?n délntiii órákban vmsmm a^s&ssm Előfizetési átak; egy hónapra 1*50 fjeagő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint mss ssaagamaa aímgsiwíiüBBEaai^B^sasa^ 8 képviselőház meqkezdte az egymilliárdos ke» ruházási javaslat tárgyalását. Budapest, április 26. A kép Viielőház ma megkezdte az egy­milliárdos beruházásról szóló törvényjavaslat vitáját. Cirecsák Riehárd ismertette a javaslatot és hangsúlyozta annak fontosságát. Megállapította, hogy a beruházási Programm új vérkeringést, javu­lást hoz a gazdasági életbe és a vagyonok megadóztatásából szár­mazó összegek a munkás kezekbe kerülnek. Payr Hugó volt az első fel­szólaló, aki a javaslatot elkésett­nek tartja. Szerinte már egy év elölt kellett volna ezzel a javas lattal jönni, mert Csehország már régóta erősen fegyverkezik. Olyan hírek járnak, hogy a Felvidék visszakerül hozzánk és új hon­foglalásra készülhetünk. Nem sza­bad magunkat áltatni. Csehország állig felfegyverkezett és* rengeteg repülőgépe van, tehát nekünk» is igen erősen fel kell készülnünk, ha céljainkat el akarjuk érni. A 6C0 millió nem elég a felfegy- verkezésre, legalább másfélmiiliárd kellene errs a célra. Nem tartja helyesnek, hogy moEt jöttek a zsidójamiattai, mert veszóye.teli a milliárdos programúi végrehaj tását. Teleki Mihály gróf azt fejte­gette, hogy mindenütt fegyverke­zés folyik, s nekünk is fel kell készülnünk. Kifogásolta, hogy te­lepítési célra a javaslat keveset irányoz elő. Budapest, ápriiis 26. Holnap a Házban inierpeüációs ülés lesz. Négy-öi interpelláció foglalkozik az időszeiü politikai kérdésekkel. A képviselőház pénzügyi bi­zottsága ma tárgyalta a kyliusz* tárca költségvetését... áz egyesített bizottságok délután folytatják a zsidójavaslat vitáját. Darányi mi­niszterelnök és Mikecz igazság­ügyminiszter felszólalását várják. Paris merevsége miatt egyelőre megszakadtak az aiasz—fraaeia tárgyalásik* Ä külpolitika hírei* Róma, április 26, Az olasz- francia tárgyalások egyelőre meg­szakadtak. Hír gzerint a tuniszi olasz állampolgárok kérdésében merültek fel nehézségek, de ezek nem elhárilhatatlanok. Blonde! francia ügyvivő új utasításokért Párisba utazott, de valószínűen folytatják a tárgyalásokat, ha Ciano külügyminiszter visszatér a tyra- nai esküvőről. London, április 26. Az angol lapok arról írnak, hogy az olasz- francia tárgyalások egyelőre holt­pontra jutottak és a megbeszélé­seket csak Hitler római útja után folytatják. A tárgyalások azáit szakadtak meg, mert a francia kormány tulmerev utasításokkal látta el ügyvivőjét és az olasz kormány nem volt hajlandó ezen as alapon folytatni a tárgyalást. Az új megbeszélésre a jövő hó* napban kerül sor. Az angol sajtót élénken fog­lalkoztatja a francia kormányférfiak szerdai londoni látogatása is. Hir szerint fontos tárgya lesz a meg­beszélésnek a közös véderő ki­építése. Áz angol belügyminisz­tériumban fontos megbeszélések folynak a légvéde'eiurő!. A kor­mány egymillió önkéntest akar a légvédelem szolgálatába állítani. Megelégedéssel fogadják az an­gol lapok azt a hirt, hogy ai angol—ir pénzügyi egyezményt aláírták, s megszűnt a gazdasági háború a két ország között. Re­mény van további közeledésre ÍS. Moszkya, április 26. A szovjet kormány aggodalomntmal tekint május elseje elé és zavaroktól lati. A nyugalom biztosítása ér­dekében az utóbbi napokban négyezer embert fogtak ei. London, április 26. Az indiai Mysoreban a nacionalisták a rend ­őrség álla! betiltott gyüiést tar­tottak. A tömeg hatósági felhí­vásra sem akart eioszolni, ezért a rendőrök sortüzet adtak. 32 ember meghalt, 48 megsebesült. Salamanca, április 26. A spa­nyol nemzeti csapatok Terűdtől délre áttörték a vörösök védöál- lásait és megszállottak több köz­séget, valamint magaslatot. A nemzetiek 32 kilométer mélység­ben haladtak előre és 400 négy­zetkilométernyi területei foglaltak el, A győzelem nagyjelentőségű, mert a nemzetiek a vörösöknek legmodernebbül kiépített állásait törték át. A többi frontokon is sikereket ériek el a nemzeiiek. Prága, április 26. Heinlein be­szédével foglalkozva a szudéia német Die Zeit megállapítja, hogy a szudéta németek nyolc pontja radikális, de nem szabad elfelejteni, hogy a német kisebbség hosszú időn keresztül kevésbé radikális módon akarta megszerezni jog­egyenlőségét. Ez nsm sikerült, s nem lehet csodálkozni, ha most a szudéta németek erélyesebben lépnek fel. A warsói lapok is rámutatnak arra, hogy a cseh kormány ki­sebbségi terve senkit sem elégi! ki, s Heinlein jogoson követelte a Kémet igények kielégítését. Utal­nak a lengyei lapok arra, hegy Franciaországban kedveződen be­nyomást kelteit a szudéta néme­tek követelése. A megyei tisztikar1 Sbnesúaekodása Bősijf Zoltán alispántól* A vármegye tisztikara benső- ségteljes, meleg ünneplés kdeié­ben bucsuzkodott ma délelőtt szeretett főnökétől, a hó végével nyugalomba vonuló Bődy Zoltán alispántól. A búcsuzkodás a vár­megyeháza nagytermében folyt le, ahová Bődy Zoltán alispánt vitéz Teleki Béla gróf főispán vezette. Brand Sándor dr. főjegyző intézett magas szárnyalásu búcsú­beszédet a táyozó alispánhoz ?n* nak az igaz, mély tiszteiéinek és szeretetnek hangján, amelyen csak 'a gyermeki lélek búcsuzha- tik a szerető, a gondos atyától. Hangsúlyozta, hogy a búcsú nem a közéleti férfiúnak szói, mert az a szellem, amit B5dy Zoltán kép­viselt és honosított meg, tovább­ra is összefűzi a vármegye tiszt­viselőit. Bődy Zoltánnak yárme gyei szolgálata a ferenejózsefi nagy föllendülés idején kezdődött, amely idői három szakaszra lehet osztani. Az első a boldog béke­évek, a második 1914 ben kez = dődöít, amikor szintén Bődy Zol­tán mint főjegyző, volt a várme­gye legszorgalmasabb tisztviselő­je. A háború után következő nemzetellenes irányzatokkal szem­ben a nemzeti gondolatot Bődy Zalián képviselte. A harmadik a szétmarcangolI, ezer sebbői vérző ország helyreállításának ideje, amikor Bődy Zoltán a kiegyenlí­tődést jelentette, amikor minden igyekezete odairányult, hogy a közigazgatás ne crak magyar, hanem nemzeti és keresztény irányban fejlődjék. Alkotásairól beszélnek az idők és megemléke­zett a törvényhatósági bizottság. Bődy Zoltán a félreértéseket, az ellentéteket mindig igazi úri szellemben simitoíla el. Tettei beszélni fognak tovább is. Legyen Isten áldása Bődy Zoltánon ás azokon, akik szivéhez legközelebb állanak. Legyen a magyar nemzet nagy és hatalmas, vezesse Isten a béke, a boldogulás és megelé­gedettség utján. Kísérje isten ál­dása Bődy Zoltánt életének ut­jain! A főjegyzőnek lelkes éljenzés­sel kisért beszédére Bődy Zoltán elérzékenyülten válaszolt. Megköszönte a meleg ünneplést s azzal kívánt viszost minden jót, hogy u mai nap em­lékét örökre szivébe zárja. Rátér! ezután arra, hogy 40 évi szolgá­lat után pihenni vágyik, de csak abban az értelemben, hogy a hi­vatali munkát leteszi. Dolgozni kivan a közért továbbra is. Egész éleién át soksi dolgozott, nem volt pihenője, nem volt ünnepe, mert az alispánnak pihenése nem lehet. Meghallgatott mindenkit. Meghallgatta s panaszokat, ví­gasztalt, könnyekei törölt le. Ha­zafias és váltásos ember volt mindig, hazafias, vallásos szeltem irányitotta minden ténykedését. Arra törekedett, hogy a népet magához emelje, hogy annál job­ban megismerhesse. Majd e!*el- csukló hangon említette, hogy nemrégiben is fö kereste őt egy egyszerű ember, aki — mint mondta — azért jöt? hozzá, hogy mégegyszer megszoríthassa kezét annak, aki mindenkor segített, s ha segíteni nem tudott, legalább vigasztalta a hozzá fordulókat. Kérte asu án a tisztviselőket, hogy szeressék a népei. Majd köny- nyezve mondta ; Isten áldjon meg benneteket! Az egybegyűltek mély megillc- tődéssel hallgatták a ^úcszúző alispánnak szavait, amelyeket utoljára intézett hozzájuk, mint alispán s azután hosszasan tel­kesen ünnepelték a feledhetetlen vezetőt, aki kézszoriiással vett búcsút volt munkatársaitól. A búcsúzó alispán tiszteletére déli 1 órakor lársasebédet ren­deztek a vasúti étteremben, ahol szinté« lelkes ünneplésben része­sülték őt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom