Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-22 / 42. szám

XXL évfolyam 42. szánt. Ipa 8 fillér 1938. február 22. Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. íierkesztöaég és kiadóhivatal': Zalaegerszeg, Sséchenyi-tér 4. ■ == : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákból Előfizetési árak; egy hónapra 1’9C pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Hatalmas közönség Ünnepelte Zalaegerszegen a legitimista gondolatot. MsgalakuBt a Sftlagyar Férfiak Szentkorona Szövetsége. Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között alakult me» Za­laegerszegen a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének helyi szervezete. A Kulturház nagyter­mét zsúfolásig niegtöiíöiték a helybeli és környékbeli résztve­vők, akiknek soraiban Bödy Zoltán alispánnal az élén a tár­sadalmi élet számos vezetője je­lent meg. Az előadói asztal mö* gött Ötté király arcképe díszítette a termet. Az alakuló közgyűlést Pehm József pápai preiátus nyitotta raeg. Összejöttünk — mondotta, — hogy számot vessünk nem­zetünk jelenével és jövőjével. Ahogy a tékozló íiu nem mon­dotta, hogy nem idösicrü vissza- ! szatérni a régi útra, az apai házhoz, annyira mondjuk ki, hogy nagyon is időszerű felte­kintenünk a Szent Koronára, mint alkotmányunk teljességére. A magyar élet teljessége halálo­san időgíerü a magyar nemzetre. Sajnálattal jelentette be ezután, hogy a bejelentett szónokok kö 2ül sem Qriger Miklós, sem Kray István báró nem jelenbe lek meg komoly betegségük miatt. Griger Miklósnak, mim a lapok is meg­írták, kiújú't régi betegsége, Kray István báró pedig Steenockerzeel- ben hült meg, ahol 14 napig lar- tézkodott a király mellett. Ezzel kapcsolatban érdekes epizódot mondott el a preiátus. Steenocker- zeelben egyik este kigyúladt a község egyetlen sicc áldemokra­tájának háza. A nép nem volt hajlandó oltani, ellenben oltásra sietett az egész királyi család: a királyné, a király, a főhercegek és főhercegnők, s velük Kray báró is. Később a példaadásra a lakosság is restelie magát és se­gítsd az oltásnál. Kray báró, mi­kor egy csöbörrel keresztülíépetl a kerítésen, megbotlott és a hideg éjszakában a viz végigömlött rajta. Ekkor hűit meg igen erősen és most is beteg. Egyébként ez az eset is megmutatja, hogyan gon­dolkodik a nemzet reménysége, a király. Az egyetemi rektor sza­vai szerint boldog lesz az a nem­zet, amelynek sorsát majd ez a férfiú irányítja. A tetszéssel fogadott beszéd után Köves István dr. ismertette a szövetség alapszabályait, ame­lyeket a gyűlés egyhangúan el­fogadott. Jeszeaák Pál báró, a központ kiküldöttje mondott ezután nagyhatású beszédet a jogfolytonosság és a külpolitika viszonyáról. Usalt arra, hogy a Magyarországgal történt igazság- ía’anság orvoslására a hatalmak csak ekkor szánják el magukat, ha növeljük politikai súlyunkat, h3 erősek vagyunk. Ezt szolgálja a katonai egyenjogúság, ezt szol­gálják a szövetségi szerződések, de erőink fokozásához szükséges az állandó áliami rendszer, az ezeréves (örvényes királyság is. Meggyőződése, hogy a kisantant halálos ölelé­séből csak akkor van me­nekülés, ha törvényes uralkodó alatt, állami füg­getlenségünk fenntartásá­val, Ausztriával personal- unióba lépünk. Akkor jön iétre Középcurópában ai a politikai egység, amely a revíziónak egyetlen reális alapja. Mert igazságot ne várjunk ssm a Népszövetségtől, sem a kisaníant- tól, hanem csakis saját erőinktől, melyeket magunkhoz vonni tu­dunk. A kisantant joggal fél a Habsburgok visszatérésétől, mert visszatérésük Középeurópában előbb-uíóbb megváltoz atná a ha­tárokat és a Dunamedencében a magyarságot juttatná irányitó túl­súlyba A kisantant egyeduralma olyan mértékben szűnik meg, amilyen mértékben Magyarország a restauráció és a persona'unio áltel erőiben gyssrapodhatik. Megállapította a szónok, hogy a Dunadence kérdéseinek meg­oldására felmerült tervek közül a dunai államszövetség nem jöhet számitá&ba magyar szempontból, mert ez a megoldás csak a kis- antant erejét növelné. A helyes megoldás ess kis a törvényes ki­rályság helyreállítása. Azért har­colunk, hogy Budavárában a megkoronázott törvényes király üljön a trónon azzal a koronával, amely Magyarország integritásá­nak jele, amely integritásra a ki­rály esküt tesz. A szsbadkirály választók azt mondják, hogy csak a IV. Kárely király iránti megbecsülés vezeti a legitimistákat. Tévedés. Mi azért ragaszkodunk a restaurációhoz, mert a jogfolytonosság ezer­éves alkotmányunk lét­alapja és az egyetlen ut, amely a revízióhoz szük­séges erők gyűjtését meg­kezdi. A legitimisták nem a 67. es dua­lizmust akarják vissza, hanem a personaluniót kívánják. £s nem az ötvenezerholdasok királyságát akarják, hanem a széles népréto- gek királyságát. Kell a király azért is, mert tudjuk, hogy ez a közszellem emelkedését is jelenti. Foglalkozott a szónok a pán- germán törekvésekkel és ezt is érvül hozta fel a törvényes ki­rályság mellett. Kérte a megje­lenteket, hogy a szövetséget, amely a restaurációért harcol tár­sadalmi téren, támogassák és emeljék magasra Oltó király zász­laját (Nagy taps). A tisztikar. A közgyűlés ezután a jelölő bizottság ajánlása alapján egy­hangú lelkesedéssel megválasz­totta a helyi szervezet tisztikarát. Elnök lett Udvardy Jenő dr., al- elnökök Suszter Oszkár és Zenfc Péter, titkár és ügyész Köv^s István dr., pénztáros Bcda Béla, ellenőr Fangler Gyula. Ezenkívül ellenőrző és számvizsgáló bizott­ságot, valamint választmányt vá­lasztottak. Pehm József preiátus meleg szavakkal köszöntötte az slnököt, hangsúlyozva, hogy Udvardy J^nó dr. mindig hűséges harcosa volt a jogfolytonosság gondolatának. Udvardy Jenő dr. emelkedett szellemű beszéddel foglalta el az elnöki s?éket. Szent István halá­lának 900 éves fordulója alkal­mából hansulyozta, hejy a ma­gyarság mindig a Szent Isíván által behozo’t kereszténység és az általa alapított királyság for­májában élhette igazán nemzeti életét. A királyság tartotta fenn a nemzetet, a királyság tekintélyével emelkedett a nemzet tekintélye. Mohács tragikus történelmi je­lentősége is az, hogy ott elesett a magyar király is. És Trianon okaként is résiben az domboro­dik ki, hogy elvesztettük kirá­lyunkat. Eljön az idő, amikor a történelem ítéletet mond azok felstt, akik Budaörsnél a királlyal harcoltak és őt idegen fogságba engedték. Ez a történelmi vissza­pillantás nem akar kritikája len­ni a fennálló helyzetnek, csak utalás arra, hogy Magyarorazág nem lehet pusztán névleg király­ság. El kell jönni az időnek, amikor Ottó király fején ragyog a magyar korona és fényét egész Nagymagyarországra árasztja. En­nek a gondolatnak akar harcosa lenni és ehez kér támogatást. (Lelkes taps). Luzsicza Géza dr. központi fő­titkár mondott ezután beszédet. Hangoztatta, hogy a Szent Ko­rona tana a kereszténységet és a magyar gondolatot jelenti, s épen ezért kizár minden parancsuralmi törekvést és nem tűri, hogy el­csúfítsák a kereszténység szimbó- leumit. A magyar állam egységé­nek két hatalmas kapcsa van: az alkotmányhoz való ragaszkodás és a di­nasztiához való hűség. A magyar alkotmány árasztja a jövő évezred biztonságát, de ezt jelenti a dinasztiához való hűség is. Ottó kitály kiváló tehetség, aki végigjárta az élet iskoláját. Oltó történelmi érzéke, szociális és demokratikus gondolkodása garancia arra, hogy személyében Magyarország egyik legnagyobb uralkodóját találja meg. Mai sor­sunkban, a bo sevista pánszláviz­mus és a pángermánizmus ket­tős veszélyében s kivezető ut a restauráció. (Nagy taps). A lelkes lefolyású, szép gyű­lést Udvardy Jenő zárta be. ;Vő- gül pedig a megjelentek eléne­kelték a Himnuszt. A nők gyűlése. Délután a Magyar Nők Szent­korona Szövetségének zalavár- megyei szervezete tartott közgyű­lést ugyancsak szépszámú részt­vevővel. Bődy Zoltánná elnöknő nyitotta meg a gyűlést, majd Weszely József dr. ismertette a titkári, Pesthy Gizella k ;dig a pénztári jelentést. Luzsicza Géza dr. központi ki­küldött szólalt fel ezután és ér­dekes előadást tartott a Szent Korona ianáról, amelyen a trón­fosztó törvény sebet ütött. A íisztújitás során elnökökké özv. Bosnyák Gézánét, Bődy Zoltánnét és Tarányi Ferencnél, ügyvezető elnökké Udvardy Jenb - nét, alelnökökké özv. Barthelmes Valternél, Csák Károlynét, Cser- tán Ferencnél Thassy KristófRét, Tőkéssy Ernőnét és Hedry Sán­dornál, titkárrá Weszely József dr.-í, pénztárossá Pesthy Gizc’- lát, ellenőrökké özv. Kászonyí Miháiynét, őzv. Ku'csár Gyulánét és Szirmai Miksánét választották, s nagyobb választmányt alakítot­tak. Udvardy Janőná lelkes szavak­kal foglalta el az elnöki széket és a tagok segítségét kérte. A megjelentek nevében Pehm József preiátus üdvözölte a tisz­tikart, majd Bődy Zoltánná be­jelentette, hogy Reiner Irma bu­dapesti lakos Oltó király arcképét adományozta a szövetségnek. Pehm József pápai preiátus felszólalásában a legitimizmus ellen elhangzó kifo­gásokkal foglalkozott. Megállapí­totta, hogy nincs igazuk azoknak, akik íz osztrák járomról beszél­nek és mindenáron magyar vér­ből származó királyt követeinek. Kimutatta, hogy alig van ország, ahol a dinasztiák ne idegen vér­ből származnának. De Magyar- ország történetében is az idegen vérségü Anjouk uralma volt a legszebb kor. El kell ismerni azoknak nerazeü lelkiismeretét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom