Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-01-27 / 21. szám
Ara 8 fillér XXI« évfolfBin 21. fsám. 1938. január 27« Csütörtök« Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sséebenyi-tér 4. ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ■ 1 —I ......' iwamiiwaimiHHi Iliim IMI Előfi zetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Téli gondok tavaszi feladatok. Ma már úgy Iáiszik, a naptárak is modem'íáiédiak, mert nem igen emlegetik a „táluíóí“. Azért mégis erősen érezhető a nappalok hosstsbbodása s ez nekünk nem jelent kevesebbet, mint amilyen kitörő örömmel üd- vözlik a Lappföld lakói a féléves sötétség után a napsugarak fényeit. A nappalok hosszabbodáséval csökkennek a iéü gondok. A múlt évi ieiek gondjait a kenyér és a ruházat nehesiteiték meg. Az idei pedig a fűtőanyagok drágasága miatt voli aggodalmas. Mindegy, meg! már megyünk kifelé s a sok téli fásósségéit majd kárpótolnak a nap] mindjobban erősödő sugarai.: A sokat igéiŐ isvmi kilátások mellett se feledkezhetünk meg a j múlt tét tanulságairól sem. Meri, ha a fűtőanyagok hiánya miatt olyan sokan fagyonkodíunk is a télen, annak részben magunk lg okai vagyunk. A nagy oiszágvesztés, g cr- dsink nagyrészének elvesztése után megfeledkeztünk erdeink legalább utánpótlásáról, az erdősítésről, amire pedig gsksn ugyan* csak nyomatékosan intettek bennünket. Azonban minden okos figyelmeztető sző a falrahányi borsó sorsára jutott, á jövőre nem gondolunk, holott a faellá- fás gondjai évről-évre nagyobbak lettek. Az idei télen pedig majdnem katasztrófával fenyegettek. Szerencsére majdnem as utolsó órában mégis ráeszméltünk, hogy végre mégis termi kellene valamit a fainség csökkentésére. Megjött az új erdősítési törvény. Amit a jelek szerint tettek is követnek, mert a Nagyaiföld Kiskunságának szikes, homokbuckás talaján a kormány 20.000 hold befásitását kezdte meg. Meg kellene mozdulni végre s gazdatársadalomnak is s minden kopár területet be kellene fásiiani 1 Vármegyénkkel határos egyik somogyi béruradalom gazdasága a megyei és az összes dülőuiak széieit gyümölcsfákkal ültette be. Ez az előrelátás már is olyan rekord almaterméssel fizetett, hogy több, mint 3 vagon alma került eladásra s a vidék népe is olcsón jutott simához, amikor pedig az a piacon majdnem megfizethetetlen volt. Noha a kormány évről- évre gok ezer gyümölcsfa csemete kiosztását hirdeti meg, mégis olyan kevesen kivetik ennek a somogyi uradalomnak példáját. Vármegyeszerle az utak szélsi, a kopár területek ma is várják a befásitást. A kö/eledő tavasz egyik gazdafeladata lenne a befásitás megkezdése. Ott, ahol a talaj nem alkalmas a gyümölcsfa termesztésére, még mindig hassnositani lehetne például akáccsemefék beültetésével. Eí az igénytelen fa a talajban nem válogass, Gyors nővér,ü lévén 10-15 év alatt vágható, tüzelésre s minden gazdasági eszközre alkalmas lévén, hamarosan értékesíthető. Ha a községek utalt ég düiéutait csak arccal fásitanók is be, kitermelve egész kézségek tüzeiőfa szükségletét fedezné. Mennyi kopár, hasznositatlan terület van gzerie az országban, mely szerbtüskét terem. Hí mindent befásitanánk, az ország fa- eüáíásának kérdése nagyrészben Prága, január 25. Néhány nap óla kei nagy tőt lap: a Síovenska Pravda éi a Slovak állandóan esősen fcenzuráava jelelenik meg. A cieh hatóságok alig hagynak meg valami szövege*. Most mindkét tep éles cikkben támadja a cseh hatóságokat szigorú eljárásuk miatt, Megállapítják, hogy § centralista kormány kegyetlen cenzúrája ellen nem tehetnek ssmmii, de asárt nem mondana * le a tőt nép jogaiért való harcról. Nem hajlandók védekezni, hsnem támadni fognak. A közeli napokban a falvakban és városokban, Zsolnán, Trencsénben, Pozsonyban és másutt nagy propaganda gyü’éseket rendezne!?, 8 ezeken követelik a tót nép önkormányzati és szabadságát. London, január 26. Az angol fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy Portugáliában és a vele Röviden ismertettük Bődy Zoltán alispánnak a február 10,-i megyegyütés elé terjesztendő jelentését. Most ismertetjük a távozni készülő alispánnak alispán! működéséről szóló beszámolóját, amelyet szintén a jelentéihez csatol ezre? a bevezetéssel: „És most Tekintetes Törvényhatósági Bisotteág, mielőtt ennek a párhónapos beszámolómnak a vágóié pontot tennék, kötelességemnek tartom, hogy miként közei 16 évvel ezelőit, amikor Isten kegye* akaratából és a Tekintetes Törvényhatóság osztatlan bizalmából alispán! székemet elfoglalva, székfoglaló beszédsmben vázoltam mindazt, amit akkor még csak jövendő munkálkodás megoldást nyerne. Az a sok millió pengő pedig, arai az ellenségei államokból behozott fáért kimegy, üt bent maradna g mindjárt másra lenne fordítható. A közeledő tavasz egyik feladata legyen tehát minden talpalatnyi parlagon heverő földnek sürgős bifisitása. Községi elöljáróságok, iskolák, magánosok lépjenek akcióba s mozgassák meg patópálos népünket a fásítás érdekében. Ne felejtsék, hogy ezzel levegőt javítanak, időjárást szabályoznak s nagy nemzeti érdekeket szolgálnak. A tavasz közeledik, cselekedni kell. Németh János. szomszédos nemzeti spanyol területeken lázadás tört ki. A Reuter iroda jelentése megállapítja, hogy lázadás nem történt, csak 'kornmnniita államcsíny tervét leplezték le Lisszabonban és a határmenti spanyol városokban. A dolog úgy derült bi, hogy Ba- daiozban válság töri ki a kommunista pártban. Egyes kommunisták azután elárulták a készülő államcsíny tervét. Mind a peringéi, mind a spanyol nem nemzeti hatóságok erélyes intézkedéseket léptettek életbe. Portugáliában és nemzed Spanyolországban teljes a nyugalom. Warső, január 26. Horthy kormányzó fogadásának előkészítésére Krakkóban bizottság álakul! a polgármester elnökletével. A fogadtatásra , nagy előkészületek folynak. somnak alapelviül kitűztem : most, amikor az alispán! széket elhagyni készülök és tisztemet a Tekintetes Törvényhatóság kezébe visz- sz3belyez?m, beszámoljak 16 éves sáfárságomróí.“ Mindenekelőtt visszaemlékezik az alispán az akkori nehéz időkre, amikor alispánná választották. A vármegye lakosságának akkori gazdasági helyzete határozta m§g alispánt tisztének prograramját és döntötte el jövendő tevékenységének kimondottan reális, gazdasági irányzatban való tájékozódását. Ezeknek a céloknak megvalósításához önként adódtak azok a nagyjelentőségű feladatok, amiknek megoldásán 16 évig munkálkodott és pedig : a közutak kérdése, a vármegye pénzügyi helyzetének megszilárdítása ét a közigazgatási adminisztráció zavartalan működésének biztosítása. Működésének gerincévé tette a vármegye ulügyeinek mzgoldását. Ennek a kérdésnek megoldásával: utak, hidak építésével első sorban szociális feladat nyert megoldást : a munkanélküliség leküzdése, De fontos közgazdasági problémái is oldottak meg : előmozdították a gazdasági élet jobb kifejlődését és ami ma fontos tényező, elősegíti az idegenforgalmat. A szükséges tőkét útadóból és közmunksváiíságből teremtette elő, de a szükséges munkálatok egyrészénak véghezvitelét kölcsöntőkével kísérelte meg. Fontsterhngköicsönt, svájci frankkölciöni és a Iransifsrköl- csönt vettek fői. A rendes útügyi költségvetés terhére hengereltek 408’185 km, a fonsíerling kölcsönből 762 282, svájci bankkölcsönből 98*350, írsnszferkőlcsön- ből 43’710 km utat építettek; a hengereli és új kiépítésű útszakaszok ö 882e§ hossza 8 í0 527 km. A helyreállított 431 db. hidból 72 t végleges jellegű vasbeton szerkeze ü hiddá epiüetett áí és és építtetett 3 nagyobb nyílású fshidat is, Az uiépiléshez 1922-íő! kezdődően 2 gőihengsrí, 2 bengerlakó- kocsit, 2 pótkocsival ellátott teherautót, 3 hengeres utgyaluf, 1 ulfelszakitó ekét, 1 aszfaltkeverő- gépet és egy nagy káirányozó berendezést szerzett be. A pénzügyi viszonyokban igyekezett rendet teremteni, az egymásközli kölcsönügyleteket ki« egyenlítem és a vármegye háztartását rendbehezní. A Vármegyei Bank megalapításával a vármegye felügyelete alatt viruló pénzintézet létesült, amely olyan altrulszlikus közcélok megvalósulását tette lehetővé és teszi, amelyek a pénzintézetek célkitűzései körébe egyébként be nem vonhatók. Ennek a pénzintézetnek segítségével a vármegye alapjsinsk rendelkezésére álló tőkéket a törvényhatóság szándékai szerint haszná!ják fel, elsősorban a kö- zületek, községek háztartási helyzetének a rendezésére; könnyű fölíételü kölcsönök nyújtásával lehetővé váltak vármegyeszerle oiy nagy mérvben szükséges iskolaépületek, körjegyzői lakások építése, a nép vallásos életének a fokozására templomok építése és más oly községi feladatok megoldásának a megsegítése, amiknek megvalósításához nyújtandó kölcsön elől a tőke egyéb - ként elzárkózik. A törvényhatóság e pénzintézetnél érdekelve van 5000 részvényből 1240 részvény- nye?, amelyek tejében különböző időben befizetett összesen Éles harcéi kezdtek a tófok a csehek ellen. i liilpoiätika hires. Az alispán búcsú-beszámolója.
