Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-01-13 / 9. szám

XXI. évfolyam 9. szám 1988. ja mi ér* 13« Csütörtök, Ars 8 fillér Felelős szerkesztő: Her boly Perese. fierkesztőség és kiadóhivatal^: Zalaegerszeg, fséchenyi-tér 4. 1 ___Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Mm befejeződnek a magyar—olasz—osztrák tanácskozások. Budapest, január 12. Kánya Kálmán külügyminiszter tegnap este a belügyminisztérium dísz­termében estebédet adott az osztrák és olasz vendégek tiszte­letére. Az ebéden a magyar köz­élet vezetői is résitvettek. Az ebéd folyamán Kánya külügymi­niszter mondotta az első pohár- köszöntőt. Megállapította, hogy a négyéves római egyezmény ki­állta a próbát. A három állam barátságát összekovácsolta, s eredményeket hozott mind politi­kai, mind gazdasági téren. A po­litikai eredmény állomásai: az abesszin császárság elismerése osztrák és magyar részről, a ma­gyar fegyverkezési egyenjogúság igazságosságának elismerése olasz és osztrák részről. Ölömmel ál­lapította meg, hogy a mostani értekezlet tejesen egyetértett az összes alapvető kérdésekben és meggyőződése, hogy a megbe­szélés megszilárdítja a három ál­lam barátságát és elősegíti Európa békéjét. Ciano külügyminiszter színién hangoztatta, hogy a három álla­mot az erői barátság szálai fűzik egybe és mindannyian kitartóan dolgoznak a békén és az újjáépí­tésen. Rámutatott, hogy a római jegyzőkönyvek alkalmasak arra, hogy az együttmükidést szolgál­ják Középeurónában és a Duna- medencében. Ennek a szellemnek köszönhető a Roma—Berlin ten­gely, valamint a közeledés Jugo­szlávia, Olaszország, Magyar- ország és Ausztria között. Be­széde végén az olasz—magyar barátságot éltette. Schmidt osztrák külügyi állam­titkár melegen emlékezett meg a Magyarországgal való összetar- tozandóságról, valamint a hárem állam kapcsolatáról. Hangsúlyozta, hogy a római egyezmény lehetővé teszi a békés munkát Közápsuró- pában. Az olasz és osztrák vendégek ma délelőtt vadászaton veitek részt Visegrádon és azon a kor­mányzó is megjelent. Délután a tanácskozásokat folyatják, míjd este ki adják a hivatalos közle­ményt. A vendégek holnap reggel utaznak el. A nyilasok németországi munkástoborzása a kis- gyűlésen. A főispán és alispán erélyes vizsgálatot indítanak az Ügyben. A törvényhatósági kiagyalói ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Bála gróf fő­ispán elnöklete mellett. A Hiszekegy elmondása után a főispán meleg hangon párén* tálta el Sümeghy József törv. hat. biz. tagot, aki mindig tevékeny részt vett a törvényhatóság mun­kájában s különösen mintagazda­sága révén mutatott föl szép eredményeket. Javaslatára a kis- gyülés jegyzőkönyvben örökíti meg az elhunyt emlékét és a gyászoló családnak részvétét fe­jezi ki. A nyilasok munkás­toborzása. Szabó Károly napirend előtti felszólalásában szóvátette, hogy az utóbbi napokban nagyszámban jelentek meg a falvak lakói a zalaegerszegi nyilas pártiroda előtt, hogy Németországba mező- gazdasági munkára jelentkezze­nek. Ez azoknak a híresztelések­nek az eredménye, hogy csak Németországban »megy jól*; de politikai színezete is van a do­lognak, mert a pártiroda toboroz, hoioit erre engedélye nincs. Eré­lyes rendszabályokat bér. Vitéz T eleki Béla gráf főis­pán válaszolt a felszólalásra. Tu­domása van arról, amit a felszó­laló mondott. Kijelenii, hogy senkinek engedélye nincs arra, hogy Németországba munkásokat toborozzon. Téyes beállítás az, hogy Németországban korlátlan munkaalkalmak kínálkoznak. Né­metországba csak azok mehetnek, akik németül tudnak s a múlt évben is kint voltak. Különben is az egész ország területéről ki­vihető munkások száma nem ha­ladja meg az 5000-et. Az ügyet kivizsgálta^ és felkéri az alis­pánt is, hogy hatáskörében szin­tén tegye meg a szükséges intéz­kedéseket. A magyar embernek először Magyarországon keil munkaalkalmat keresnie s erőit a magyar hazának rendelkezésére bocsátania. Az inségmunkákat, amelyekre a pénzügyminiszter 55 ezer pengőt utalt ki, úgy fogják lebonyolítani, amint azt a viszo­nyok megkívánják. A kisgyülé? a főispán válaszát helyesléssel vette tudomásul. Ezután rátértek a napirend tárgyaira. Zalaegerszeg város polgármes­terének azt a kérelmét, hogy a város területén 1937-ben befolyt ebadó jövedelmet a város ház­tartási alapja javára engedjék át, a kisgyülés nem teljesítette. A belügyminiszter jóváhagyásától föltételezetten azonban leíratja az 1934—36 évek hátra lékait. A vá­rosi képviselőtestületnek több ha­tározatát jóváhagyták. Ezek kö­zött szerepel a Szent József Sze- reíelház építéséhez 50 ezer darab tégla adományozása, a kórházi alkalmazottak karácsonyi segélye, a tisztviselők és egyéb alkalma zottak illetményének újabb sza­bályozása, az ipariskolai hitokta­tás diján Ék 10 százalékkal való csökkentése, az ideiglenesen al­kalmazottak OTÍ járu'ékainak át­vállalása, légoltalmi lárgyaK be­szerzése, ?.z áliflivásárokon hiva­talos órán túl részt vett városi al­kalmazottak részére élelmezési pénz megáiiapitása, Beliczky Ist­ván kórházi dijnok állásának élelmi tisztviselői állássá való át­minősítése. Javasolja a kisgyülés Alsóba- god és Vitenyédszentpáí, Nemes- pécsely és Nagypécsely, Bőrönd és Hagyátes községek egyesítését, Alsósremenye, Felsőszemenye és Csernec egyesített kiégek nevé­nek „Muraszemenye“, Srcníador- jánnaK fcLispeszentadorján**ban való megállapítását, továbbá Bá- nokszentgyörgyön önálló gyógy­szertárnak fölállítását, amit most már * lispeszeníadorjáni iparművek még inkább követelnek. Kiskomárom, Komárvéro?, And- ráshida, Apátia és Zalaboídogfa községeket az egészségvédelmi szolgálat megszervezése ügyében új határozathozatalra utasította a isgyüiés, majd több segélyezési és kisebb jelentőségű községi ügyben hozott határozatot az eióadó's javaslatai alapján. Befejeződött a harmadik agrárifjusági tanfolyam. A harmadik zalaegerszegi ag­rárifjusági tanfolyam, amelyen a megye különböző részeiből 57 gazdaifju vett részt, befejeződött. Pongrácz Lóránt dr. és Farkas György mozgalmi vezetőktől az ifjak a íeüsígyakorlaíos előadások mellett is sok, hasznos oktatást kaptak az ifjúsági mozgalom szervezéséről, a szindarabrende- zésről, a kulturális és gazdasági munka megindításának módjáról. Kedden délután a Kuiturház- ban a gazdsifjak feltűnően sike­rei mintagyülest tartottak, amc'y- rc személyesen -hívták meg a hatóságok és intézmények veze­tőit. Megjelentek többek körött: Bődy Zoltán alispán, Pehn }>' zsef pápai prelátus, Szeliánszky Nándor árvsszéki elnök, Medve litván dr. kir. tanfelügyeiő, Brig- levics Károly dr. nyug. főispán, A*bóth Károly gazdasági egyesü­leti titkár, Kováti Ferenc garda- köri elnök. Pongrácz Léránd dr. megka­pó beszéddel nyiiotta meg a gyűlést. Utalt arra, hogy az álta­lános szervezkedésből nem ma­radhat ki a gazdaréteg sem. Ahogy a buzaszemekbő! a legne­mesebb táplálék egysége, a ke­nyér és ahogy a szőlőszemből a legnemesebb ital egysége, a bor születik, úgy kell egységbe forrni ezek termelőinek. És mivel a ke­nyér és bor természetfeletti éle­tünknek is tápláléka, azért az egységbeforradásnak a keresztény­ség jegyében kell történnie. Farkas György titkár a moz­galom megteremtőjének, Kerkai Jenő jezsuita atyának üdvözlő le­velét olvasía fel, majd egymás­után szerepeltek ai ifjak megle­pően ügyes számokkal. A mai falusi fatalság életrevalóságát már az is bizonyította, hogy az idegen környezetben, idegen hall­gatóság előtt egyáltalán ki mer­tek állani szereplésre és még in­kább bizonyítja értéküket, hogy ; tartalmas mondanivalóikat ön­állóan állították össze és szinte kiválei néikül talpraesetten adták elő. Mondataikból kitűnt az is, hogy a tanfolyam eredményes volt; a hajlottakat megjegyezték és to­vább fogják adni. Különösen meglepően jó volt Kovács Tmás csatári és Szijjárté Flórián hetyeféi legények beszá­molója. de nem sokkal maradtak mögöttük a geiiénhárai Vizsy József, az alibénfai Kovács Ist­ván, a pajzsszegi Horváth György, a iispei Kopasz Károly, a lickó- vadamosi Fullér Antal, a boc- földei Horváth Imre, a zalabol- dogfai Hajgató Sándor és a baki Palkovics Miklós sem. Nagyon jó szavalatokkal szerepeltek a zalaboldogfai Mester Dezső, a zalaszentiváni Varga János, főleg pedig a nagylengyeli Pálfy Jó­zsef. Kellemes hangon énekelt a pajzsszegi Szabó Imre. Jó kar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom