Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-30 / 71. szám
gnvkttztóség és ■xéckcnyi-tér 4. ■BHBB kiadóhivatal,: ZalaagerBzeg,..... Telefonazám 128. F« !«10s szerkesztő: Nerboly Pereae. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban mm Elftfintési árak; egy hónapra 1*50 pengd, negyeá- évre 4 pengő. — Hirdetések dijezabás szerint Elhangzott a nyilatkozat a c*eh miniszterelnök ajkáról. Hetykén kivágta, hogy alkotmányuk nem engedi meg a neimets kisebbségek el nemzettetlenedéaét, a tótokét sem Hát e2t ú^y, ha az ember a mikrofon előtt üi, nyugodtan elmondhatja, mert nincs, aki tiltakoznék ez ellen a kijelentés ellen. Tömeg előtt azonban nem volna tanácsos ezt mondania a cseh miniszterelnöknek. Mart Ctsehaaíovákiában húsz éven át nem történt más, mint elnemse- tietlenedés, ami a tótokkal kezdődött, amikor fennen hirdették, hogy a cseh és a tót nép egy. Ezért találták ki a „csehszlovák“ szót. A tótokat tsrfoiták legköny» nyebben elcsehesitheiőknek, hiszen ezért „szabadították fel“ őket. Majdnem minden iskolába cseh tanárt és tanítói helyeztek. És a magyar lót Hodzsa főszerepet játszott és játszik ma is ebben a munkában, ö lem ondóit magyarságáról, tótságárói és tett hűsége? csehszlovák azaz cseh. Kijelentette héífőesti rádióbeszédében azt is, hogy a csehszlovák állam határait megvédik, Vagyis arról nem akar tudni, hogy a területi revíziót most már azok is követelik, akik nemrégiben még szintén hallani sem akartak arról. Ezek pedig nem Magyarosában, hanem Angliában és Franciaországban laknak és nagy tekintélynek is örvendenek. A kisebbségek igényei természetesen teljesülnek, — ígéri Hodzaa. Da ennek a kijelentésének senki sem hisz és épen azért a legtekintélyesebb külföldi lapok új Svájccá való alakulást ajánlanak Csehország- nak. Hát ebbe mi, magyarok nem egyezhetünk beie. Mi olyan revíziói követelünk, amely visszaadja össies régi területünket, amikhez jogunk vsn történelmi alapon. Miért kellene a tőlünk elszakított s közvetlen szomszédságunkban éiő magyar testvéreinknek egy olyan állam iránt lelkesedni, azért dolgozni, élni halni, amelyhez semmiféle érdek nem köti őket ? A izinmagyar Csallóköz, a hozzá csatlakozó szinmagyar sáv, egykét Fáira-vidéki hazaárulótól eltekintve a tótföld és ruténvidék lakossága soha ssm kívánkozott a esetiekhez. Vájjon miéit kellene ezeknek négymillió cseh kedvéért egy új Svájcban lakniok ? A négymillió csehnek érdeke nem érdeke sem a magyarnak, sem a tótnak, sem a ruténnek. Avagy talán arra gondolnak nyugati barátaink és a megrettent csehek, hogy Nagymagyarországban is lukiak nemzetiségek, tehát Csehország is lehet sok nemzetiséggel tarkított állam ? Hát jól van . . . De bizonyítsák be a csehek, hogy ők is úgy kapták a nemzetiségeket, mint mi. Amikor a magyarok a Kárpátok övezte medencébe érkeztek, ahol egységes szervezet! államot nem találtak, csak kóborló népeke», e?ektt fegyverrel meghódították. É? ezek elismerték a hódítóknak felsőbbjévé», elsősorban hadászati iércn. Ez ped g főszempont volt akkoriban. Azu'án szervezett államnak tagjaivá váltak, amely állam vé delemben részesítette, táplálta s megkímélte őket attól, hogy ma enne^, holnsp meg annak a szolgái legyenek. Akiket a külföldről behívtunk, hogy tőlük tanuljunk, azok szives-örömest leltek jó magyar hazafiak, mert megbecsültük őket. Soha el nem kívánkoztak tő ünk, teljesen egybeolvadtak velünk. A tótoknak, ruténeknek eszükágaban sem volt tőlünk elválni, hiszen gondviselőik voltunk és soha sem tartottuk öaet más nak, mint testvéreinknek. A szer- bek ás oláhok védelemért jöttek hozzánk, amiben becsületesén ré- Sie&itettük is őke', de ők azután hálából hátunkba döfték a hand- zsárí. Tbzián áll ez mindenki előtt, a világtörténelem beszéli ezt, mint megdönthetetlen igazA külpolitika hirei. Pári?, márc us 29. A spanyol nemzetiek az arragoniai fronton folyta?ják etőnyomu'ásukat. Legújabban elfoglalták Barbasiro városát. A vörösök, mielőtt elhagyták volna a várost, az épületeket felgyújtották és vérfürdőt rendeztek. Meggyilkolták a polgármestert, 37 szerzetest és a város lakosságának nagy részét. A nemzetiek repülői ismét megjelentek Lerida felett és nagy ré műtétét kellenek, A munkásság csatlakozni akart a nemzetiekhez, mire Barcelonából katonaságot küldtek ki és leverték a felkelést. Negrin vörös miniszterelnök a rádióban elismerte a nemzetiek arragoniai sikereit, de azért felhívta a munkásságot, hogy tartson ki a köztársaság mellett. Franco tábornok válaszbeszédet mondott a nemzeti rádióban Felhívta a vörös katonákat, hogy tegyék le a fegyvert, mert bán- tódisa senkinek nem lesz és a további harc úgyis céltalan. Róma, március 29. Az fővárosban feltűnést keltett, hogy a a francia népfront még mindig küzd azért, hogy Franciaország fegyveresen avatkozzék bele a vörösök oldalán a spanyol háborúba, A Polo d‘ Italia megállaságot. Nekünk tehát jogunk volt itt uralkodni ezer éven át és jogosan követeljük vissza azt, amiért mi ontottuk vérünket g jogunkat most már francia, angol elismeri. Ám mulassanak föl valami érdemet, valami jogcímet a csehek arra, hogy őket megilleti az a réez, amit Magyarország testéből kiharapott részükre az ántánt. És mutassák ki az ő Svájcuk fölállítását parancsoló nemzet- és gazdaságpolitikai szükségességet. Ugy e erre képtelenek? Épen ezért nem elégíthet ki bennünket az, ha a csehek nagykegyesen teljesítenék is a beléjük gyömöszölt magyarság igényeit is, de azzal sem, hogy csak a magyarlakta területeket adják vissza. Nem járnak tehát hetyes utón azok, akik örökösen csak a kisebbségi jogokat követelik elszakított véreink részére. Egyetlen msgvar se tegyen C«eh- orazögéri dolgozó, élő-haló em bér, egyetlen magyar se lépjen ki Szent István koronája aló!, hogy Szent Vencel házisipkája alá rejtőzzék ! pitja, hogy a spanyol helyzet így iScSuiyos, de ha Franciaorszag beavatkoznék, akkor eikerülhetei len lenne a háború és az európai katasztrófa. London, március 29. Lapvélemények szerint a francia kormány, habár tudatában van annak, hogy Franco győzelme elkerülhetetlen, mégsem akar beavatkozni a spanyol polgárháborúba, csak az önkéntesek elszállítását követeli. Pária és London között a spanyol kérdésben teljes az összhang és a kérdést békésen akarják megoldani. London, március 29. Az an- goi—olasz megállapodást valószínűen május 2 án írják alá. Anglia kötelezettséget vállalt, hogy addig a Népszövetséggel elismerteti Olaszország abesszíniái hódítását. Prága, március 29. A Piágai Magyar Hiriap mai száma erőgen megccnzurázva jelent meg a kisebbségi kérdéssel foglalkozó cikkei miatt. A megmaradt cikkekben a lap részletesen ir a szudeta németek ügyéről és hangsúlyozza, hogy Csehországban meg kell teremteni a kisebbségi egységfrontot, mert csak igy /ehet eredményt elérni. Hodzss cseh miniszterelnök a rádióban beszédet mondott. Azt fejtegette, hogy a cseh kormány mind’g méltányosságot tanúsított a kisebbségekkel szemben és a németeknek is megadott minden jogot. A kisebbségi kérdés intézését rendszerbe kívánják foglalni, de rém hajtandó a cseh kormány változtam eddigi eljárási módján, a belpolitika terén nem hajlandó engedni semmiféle külföldi befolyásnak sem. Waraó, máicius 29. A Curier Poranny foglalkozik a csehországi kisebbségek kérdésével. Rámu'at, hogy a lengyel kisebbségek mögé felsorakozó szervezet nem fogjs tűrni, hogy a lengyelek eddigi elnyomoítságukban maradjanak. Csehország helyzete súlyos és csak abban az esetben maradhat fenn, ha kielégítően rendezi kisebbségeinek helyzetét. Bécs, március 29. Göbbelg német propagandaminiszíer Becsbe érkezeit és ma este nagy választási beszédei mond. Bukarest, március 29. A hadügyminiszter 8 milliárdos hiielt kér fegyverkezési célokra. Befejeződött a férfiak lelkigyakorlata. Vértesi Frigyes dr. főiskolai tanár hétfőn este mondotta el utolsó lelkigyakoriatos beszédéi a zalaegerszegi férfiak részére a Kuiturház egészen megtelt nagytermében. Pompá3 felépítésű, mély hatást keltő beszédében arról szólt, hagy a krisztusi * hit és erkölcs a földi élet összes vonatkozásait is szabályozza. Krisztus minden téren megadta az aiapeíveket, amelyek egyedül alkalmasak arra, hogy földi életünket rendezzük. Az előadó részletesen bizonyította, hogy a krisztusi alapelvek követelik a gyermekáldáson alapuló, felbonthatatlan, szentségi házasságot. Az áilsm é3 ember viszonyában az evangélium azt a szabályt állítja fel, hogy az állam szükséges és fontos, de nem ismer el olyan értelmű totális államot, amely az ember helyett magát az államot álliija oda célként. Meggyőzd szavakkal szólt a haza és a hazaszeretet fogalmáról, majd foglalkozott az egyház és állam helyes viszonyával. Azután kifejtette, hogy a kereszténység — amint a Quadragesimo Anno is hirdeti — bölcsen rendezi a gazdasági és szociális kérdéseket. A gazdagsághoz a vagyonhoz ia- padtságoi ép úgy veszélyesnek tartja, mind a nyomorba Eülye- dést, mert mindkettő az anyagiakra tereli az ember figyelmét és eltávolítja az elsőreneü lelki céloktól. Hangsúlyozta az előadó, Gyújtogatva, gyilkolva vonulnak vissza a spanyol vörösök a nemzetiek elől.
