Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-29 / 70. szám

1088« március 29. Kadd,

ára 8 fillér

Felelős szerkesztő: Herboíy Fereac.

Ssarfeesztőség éa kiadóhivatal: Zalaegerszeg, f*écfc®ayi-téy 4. Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban

Előfizetési árak; egy hónapra S*50 pengő, negyéé" érre 4 pengő. — Hirdetések dijfizaibás szeriafi euiswmmpoiiiij^ mbwbjü

Gr ősz József pOspők nagyhatású beszéde Cell- dőmölkön a nemzeti szeciáiizmusréS»

A celldömőlki espereai kerület Celldömököo az eucharisztikus szeníévve! kapcsolatosan nagysikerű legénynapol rendezeti, amelyen a záróbeszédet QrÖsz József püspök mondta. Érdekes beszédéből szószerint közöljük a következőket:

— Kikkel áll szemben a mi frontunk ?

— Mindenkivel, aki ellenségé Krisztusnak és az ö evangéliumának ; mindenkivel, ásd Krisztust

és as ő evangéliumé* ki akarja tépni az embsrek szivéből; min denkivel, aki az egyéni, családi, társadalmi és állami életet más alapokra akarja felépíteni, mini amelyet Krisztus rakott le az ő evangéliumában. Ezekkel áll szemben a mi honiunk és csakis' ezekkel.

— A mull összei iskolát szenteltem Zalában. Az iskolaszentelés mán egy kis beszédei mondottam arró!, hogy miért építünk mi katolikusok iskolásat. A többi között azt mondottam, hogy ini azért épiiünk katolikus iskolákat, mert azi akarjuk, hogy a?, a nemzedék, amely átveszi a mi helyünket a munkában, a község vezetésében, az ország ügyeinek intézésében : ez a nemzedék hivő legyen és nem hitetlen, a betlehemi csillag után menjen ás ne a szovjeicsillag után, Dicsér* tessékkel köszönjék és Krisztus kérészijére esküdjön : arra a keresztre, amelyen megváltásunk drága ára függött és amely 2000 esztendő óla összeköiőkapocs a nemzetek és népfajok között és ne o yan keresztre, amely az embereket és népfajokat elválasztja egymástól és egymás ellenségévé teszi.

Azt akarjuk, bogy ez az utánunk jövő nemzedék katolikus legyen és magyar,

ahogy katolikusok és magyarok voltak ősei és ahogy katolikusok és magyarok vagyunk mi ie,

— Ereket mondtam és pár napra az Est áa társai öles betűkkel hirdették, hogy a szombathelyi püspök

nagy beszédet mondott a nyilasok ellen. Az Esték elismerésére sohasem pályáztam.

Annak a nagy barátságnak meg, amelyet újabban irántunk tanúsítanak, épénséggei nem örülök. Mikor ezt a nagy katolikustámogatást látom, szinte szeretnék felfohászkodni az egyszeri em berrel:

Uram, Isten, csak a barátaimtól ments meg, az ellenségeimmel majd csak elkészülök valahogy.

— Erisünk szói 1 Nekem sem a nyilasokkal, sem általában a nemzed szoc alistákkal nincs bajom addig, amíg nem fordulnak Krisztus és az ő evangéliuma ellen. Nincs kifogásom a Bátorsággal való köszöntés ellen, amíg az csak a Szervusz!, a Jó napot- oí helyettesíti éa nem akarja kiszorítani a Dicsérfesséket. A nyíllal srnes bajom, legfeljebb azt nem szeretem, hogy rárakják a megváltás jelére, a keresztre. A nyii puidrába való, vagy ijjra, nem keresztre. Az olaszok nem mesterkedtek; nem kombinálták a fasizmus jelvényét a ve?Fzőnya- iábot a keresztre). A vés sző nyalábot meghagyták vesszőnyaláb- oak, a keresget meg keresztnek és iám milyen szépen megfér a kettő egymás melleit. A nyíl is megfér a kérész! mellett é5 ameddig melleítc van és nem fordul ellene:

ameddig a nyilasok Krisztust imádó, templomba járó, hivő emberek lesznek, nincs velük bajunk, nem is harcolunk ellenük.

— Mi nem vagyunk ellenségei a nemzeti gondolatnak és nem vagyunk ellenségei a szociális reformoknak sem.

— Az snyaszentegyház sohasem kérdezte azoktól, akik ajtaján kopoghattak és bebocsátást kértek, hogy melyik népnek, vagy fajnak vagytok a fiai, hanem egyforma szerereítel öieíte szivére a görögöket és rómaiakat, a germánokat és magyarokat, mert Krisztus mindenkiért meghalt a kereszten ; a zsidókért is; azért ezeket is befogadja, be keli fogadni, ha hivő lélekkel jönnek, ha Krisztust keresik. És sohasem kivárna senkitől, hogy tagadd meg a fajtádat, vagy a hazádat, hanem mindenkinek azt mon- dotla, hogy szeresd népedet, ahogyan Krisztus is szerette azt a népet, fjmelybői emberi természete szerint származott, szeresd azt a földet, amelyen bölcsőd ringott, ahogyan

Krisztus is szerette azt a földet, amely emberi természete szerint hazája volt,

szeresd azzal az áldozatkész munkás szeretettel, amellyel Ó szerette az övét és ha kell, halj meg érte, mintahogy Ó is meghalt

népéért és a világért. És sa anya- szsmfegyhás nem fordul szembe a szocializmussal sem. Az első nagy szociális forradalmat ö indította el, mikor meghirdette az emberek egyenlőségét, minden ember jogát a szabadsághoz, az emberhez méltó élethez, mikor hadat üzent az emberi elnyomatásak, a rabszolgaságnak és mikor az égbekiáltó bűnök közé sorozta az ember kiuzsorázását, a munkások jogos bérének visz- szalartását.

— Nem! Mi nem vagyunk ellenségei sem a nemzeti gondolatnak, sem a szociális reformoknak. Mi nem hirdetjük azt, hogy üsd a zsidó-, de igenis

hirdetjük, hogy szeresd és támogasd a fajtádat.

Mi nem osztjuk szét önhahdmu- Sag a másé*, de igenis mindéi törvényes esiközzel rajta vág unk és harco’unk azért, hogy a földi javak igazságosabban osztódjanak el, hogy minden embernek meglegyen az emberhez méltó megélhetése, hogy ne legyenek itt egypár jóllakott ember mellett éhező milliók.

— Mi Krisztus ellenségei ellen hurcolunk. Mi Krisztusért harcolunk, mert szent meggyőződésünk, hogy a szebb, boldogabb jövőt, amely után ma az egész emberiség epede?,. csak Krisztussal és az ő evangéliumával küzd- hstjük ki.

A beszédet óriási helyeslés és tap9 fogadta.

A népesedési mozgalomról, annak jelentőségéről és más fontos szociális kérdésekről tartott előadást Vértesi Frigyes dr.

A város katolikus társadalmában az az óhaj nyilvánult meg, hogy Vértesi Frigyes dr. főiskolai az értelmiségi férfiak részére tartott lelkigyakorlatok mellett tartson olyan előadást is, amelyen mások és nők is réidve- heínek. Vértesi Frigyes dr. készséggel teljesítette az óhajt és vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a vármegyeháza nagytermében meg is tartotta szociális irányú előadását, amelyet a katolikus társadalom minden rétegéből igen sokan hallgatták végig. Feltűnően sokan jelentek meg nők is.

Vértesi dr. a közelmúlt legnagyobb eseményével, Ausztria bekebelezésével vezette be nagyszerű előadását. Amíg Chamberlain beszélt, addig Hitler cselekedett. A bekebelezés ellen a nagyhatalmak nem lehettek mást, mint gyengén tiltakozik. Ennek okát Anglia és Franciaország né pesedéd mozgalmában kell keresnünk. Hiába ennek a két országnak mesés gazdagsága, népesedési mozgalmuk olyan adatokat mutat, amelyekből könnyű a kihalásra következtetni s amelyek eléggé megmagyarázzák, miért nem lett visszahatása az Anschluisnak. Nagyon rosszul áll a születési arányszám az angoloknál épúgy, mint a franciáknál. Angliában bizonyos kiöregedett - ség vehető észre, amit bizonyít az is, hogy amikor 10 ezer embert akartak a adseregbe toborozni, csak T00-an jelentkeztek. Természetes, hogy ilyen között nem iépheleti föl Németország - gal szemben, mert hiszen nem tud embereket állítani. Amikor Hitler átvette a hatalmat, Németországban a szütoíések színién csökkenést mutattak, azonban a különféle szgc áiis intézkedések eredményeképen már egy év alatt kedvezőbbre fordult a helyzet s ma már millióval szaporodik a német évenkint és júí mindenhóva elegendő megfelelő ember.

Ezután hiteles adatokat sorolt föl 1800-tól Francia- és Németország népesedési viszonyairól. Míg 1800 ban 26 80 millió franciával szemben 24 miliié német áliott, addig 1914-ben az arány 40:60 volt. Az angoloknál hata- rozottan mutatkozik a csökkenési tendencia. Világhatalmi egyensúlyában pedig az játszik közre, hogyan tud népesedési kötelezettségének eleget tenni.

A magyarországi helyseire rátérve hangsúlyozta, hogy a nagyhangú kijelentésekkel, fogadko* zásokkal, de fegyverrel sem tudjuk visszaszerezni régi birtok- állományunkat. A 680 ezer km2 területtel biró és 50 m.llió lakost számláló kisántánttai szemben gyengék vagyunk. Csehország, Jugoszlávia és Románia gazdasági és szociális reformokkal megcsinálták azt, amit mi elmulasztottunk s amire nyomban a török kiíakirodása után kellett volna gondolnunk.

Az utódállamok a határ-