Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-18 / 62. szám
Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. §serkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, lséchenyi-tér 4. . — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint i A néhánynapos Blum kormány lemondását várják Párásban. Hz osztrák és spanyol események. — *4 külpolitika hírei. Bécs, március 17. A nemzeti szocialista átalakulás sovább fo = lyik. Ma déleiöí a kancellári hivatal tisztviselői letették a? esküt. A zsidó tisztviselők egy hivatalban sem tehetnek etküt. A zsidók ellen irányuló intézkedések is foiynr k Egyik ?sidó ás uházat a nemzesi szocialista párt vette át. Az [igazságügyminiszter kije- lenttílfe, hogy a legrövidebb időn belül as osztrák jogba i§ bevezetik a rémet faji és házassági törvényeket. Az iskolákban a tanítás Bécsben a hál végéig még szünetei. Róma, március 17. Mussolni a parlameniöen beszedet mondott az osztrák kérdésről és ki jelentette, hogy Olaszországnak érdeke volt ugyan a múl bsn az osztrák függetlenség, amelyet a nép nem akar és csak külföldi katonai segítséggel lehetett volna fentartani. Hangoztatta, hogy Olaszország semmiféle kötelezettséget sem váialt Ausztria megsegítése érdekében. A Schuschnigg által elrendelt népszavazást nem tartotla helyesnek. Végűi azt fejtegette, hogy a Róma—Berlin tengely erősebb, mint volt. Berlinben nagy örömet keltett Musiolini beszéde. Ünnepük a Dúcét. Prága, március 17. A Prágai Magyar Hírlap az osztrák esemé* nyekre hivatkozva hangsúlyozza, hogy a cseh kormánynak most már saját érdekében ki keli elégíteni a magyar, német, szlóvák és rutén kisebbségek igényeit. Hasonló szellemhez ir a Zeit is, a németek prágai hpja. Róma, március 17. A képviselőház ülésén a hadügyi államtitkár bejelentette, hogy Olaszország fokozza légi erejét és többszáz bombavelő gépet építenek. Az egyik új raj Hitler látogatása alkalmával mutatkozik be. Barcelona március 17. A spanyol nemzetiek az egész vonalon előnyomulnak. Az éjszaka és ma reggel a nemzeti repülők két alkalommal bombázták Barcelonát. Százötven ember meghalt. Kata- ionia lakossága forrong és menekül. A vörösök igyekeznek a menekülést megakadályozni. A hadügyminiszter a 16 éveseket is katonai szolgálatra hivta be. Barcelona és Valencia között lezárták forgalmat. London, március 17. A sajtó a spanyol és osztrák eseményekkel ; fogialköiik. Azt kívánja, hogy Csehország határait garantálják. A Daily Express szerint a francia kormány felkérte az angolt, hogy együ i lépjenek kőibe a két spa nyol kormánynál a fegyverszünet érdekében és rendezzék a spanyol kérdést. Ugyanakkor a fran ciák még mindig szállítják a lőszereket a spanyol vörösöknek. Páris, márc us 17. Moszkvában új nagyszabású perek kezdődnek március végén. Az egyik pernek 23 vádlottja van, köztük több volt szovjet követ, Blücher és Vorosilov tábornagyok. Perek in- du’nak Leningrádban, Charkov- ban és Odessában is. Páris, március 17. A sajtó véleménye szerint Blum kormánya a kamara mai ülésén történő bemutatkozása uíán mindjárt íe is mond. Blum utódaként Hsrrioí radikális vezért, Petőin tábornagyot és Dílädiert emlegetik, Március 15. a vidéken. A vármegyénk egyes községeiben rendezett márciusi ünnepélyekről az alábbi tudósítások számolnak be : Tapolcán az ünnepélyt megelőzően úgy a rk. templomban, mini a felekezeti templomokban ünnepélyes istentisztelet volt. Az ünnepélyt a mozi helyiségében délelőtt 10 órakor rendezte mag Tapolca város társadalma, amelyen teljes számban résztvettek a légiforgalmi hivatal íiszfviselői, a hivatalok, egyesületek, vitézek, frontharcosok, cserkészek, leventék, tűzoltók és az iskolák növendékei. Az ünnepélyt a Hiszekegy ve- zelte be. Uiátia vitéz Molnár László cserkész lendületes szavalata következeit. Auerbach Rezső dr. ügyvéd ünnepi beszédben idézte a márciusi hősök hervadhatatlan érdemeit. Beszédét nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta a hallgatóság. Varga Valéria irredenta szavalata nagy sikert aratott. A levenfezesieksr Csiky Gyu- láné vezényletével Brambs : Magyar tánc egyveleget játszotta. Az ünnepélyt a zenekar a Himnusz - szál fejezte be. A tapolcai vasutasok Voge helyicsoportja székházukban rendezték meg hazafias ünnepélyüket. Kocsis Károly gépészmérnök, fütőházvezető rövid bevezető beszédben érintette a szabadság napjának jelentőségét. Bernáih Vilmos üzletgyakornok szépen felépített ünnepi beszédben vonultatta fel a hallgatóság előtt a messze kimagasló történelmi napokat. Rada István szavalata és Bernáth István énekszáma tette változatossá a szépen megrendezett ünnepélyt. Sümeg közönsége a Katolikus Legényegyesület rendezésében vasárnap délután ünnepelte március Idusát. Az egyesület dísztermét zsufoiá- síg megtöltötte a közönség. Megnyitóul az egyesület vagyeskara Ágoston Imre karnagy vezetésével a Himnuszt énekelte ei, amit Tulipán Antal egyesületi tag sza- vaiaia követett. Az ünnepi beszédet Szabó Sándor esperesplébá- nos, az egyesület elnöke mondotta. Rámutatott arra, hogy a mai vészterhes időben megértésre, széthúzás helyett összetartásra. ősi alkotmányunkhoz való ra> gaszkozásra és cselekedetekben megnyilvánuló hazaszeretetre van srükság. A mély gondolatokkal átszőtt és tüzes lendülettel előadott beszéd nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra. Ezután a vegyeskar énekelt, majd Petényi Tibor, községi tisztviselő szavalt igaz átérzéssel. A vegyeskar a Ottó király testvérei Nagykanizsán át utaztak Steenockerzeelbe. A nagykanizsai „Zalai Közlöny“ közli a következő srdekes cikket: Hétfőn délben a soproni vonat egyik kocsijából mosolygós arcú fiatal isány és egy nyúlánk fiatalember szállt ki a nagykanizsai állomáson. A belga diplomata útlevélben „Princess de Baai“ és Prinz de Baar“ név állott. A hatóságok azonban tudták, hogy e név kiket je!enb Etelka főhercegnő és Félix főherceg utaztak át Nagykanizsán. Az ausztriai események miatt mindkettőjüknek menekülni kellett. Etelka főhercegnő Bécsben vgU, Félix főherceg pedig a bécsújhelyi ka onai akadémián tanult. Az Anschluss kimondásakor azonban a bécsújhelyi katonai iskola parancsnokságát is németek vették át, így mindkettőjüknek e! kellett hagyniok Ausztriát. Magyarországon, Olaszországon, Svájcon és Franciaországon át máznák vissza ismét Belgiumba, Steeneckerzellbe. Kíséretükben a két Pallavicini őrgróf, Cziráky József gróf s Auersperg hercegnők voltak, valamint egy defektiv, aki a határig kisérte a főhercegeket. A nagykanizsai állomáson Krasznay Pál rendőrianácsos jelentkezett a főhercegeiméi, akik úgy vele, mint néhány ismerősükkel közvetlen hangon elbeszélgettek a trieszti gyors érkezéséig. Melegen érdeklődtek a magyar viszonyok iránt és meglepő tájékozottságot árultak ei a magyar politikai és gazdasági he'yzetet illetően. Mindketten tökéletesen beszélik a magyar nyelvet, bár csak kevés időt töltöttek hazánkban. Félix főherceg látható megin- dultsággal jegyezte meg: — Egyszer már voltam Magyarországon. Egy éves koromban, de akkor is menekülni kellett ... . Elmondották, hogy nagyon szeretnének eljönni a májusi eucharisztikus kongresszusra, de nem tudják, kapha!nak-e még engedélyt. Remélik azonban, hogy erre az alkalomra legalább egyik testvérük eljöhet ismét Magyarországra. Meglepő volt az az egyszerűség és kedvesség, amellyel a főhercegek elbeszélgettek a nagykanizsaiakkal. Majd amikor a trieszti vonat elindult, így búcsúzlak; — A viszontlátásra. Később két autóval Budapestről Nagykanizsára érkezett DolF fuss néhai osztrák kancellár özvegye két gyermekével és kíséretével. Tersztenyák László nagykanizsai hiitanár, aki bécsi tanulmányai idejéből személyesen ismeri a Dollfuss-családot, odament a lálhalóan fáradt, sápadt ísszony- hoz és üdvözölte. Dollfussné szomorú mosollyal szóit, hogy nincs semmi mondanivalója és csak közömbös dolgokról beszélgetett. Rövid tartózkodás után a kancellár örvegye és kísérete folytatták uijukat Letenyén keresztül egy határszéli olasz fürdőhelyre. H hercegprímás a szociális igazságról. Budapest, március 17. Serédi hercegprímás a Szent István Társulat ülésén kifejtette, hogy a magyar népnek nyugalomra van szüksége, ezért meg kell valósítani a szociális és gazdasági programmot. Vigyázni kell, hogy veszélybe ne kerüljön a nemzet.
