Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-17 / 61. szám

XXI. évfolyam 61. axéna. Ara 8 fiilép 1838. március 17, Csütörtök, Felelő« «xerkesztő: Hérbőly Ferenc. 8xerke3ztÖ3ég és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, faáchenyi-tér 4. ^ Telefonsam 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Érdekes Isessétlok és ifjúsági megmozdulások Zalaegerszeg márciusi ünnepén. Az idei március 15 ike különös jelentőséget kapott a legutóbb történtek következtében. As ese­mények hatása alatt állott Zala­egerszeg közönsége is é8 fokozott figyelemmel fordult a márciusi szabadság-gondolat felé, ami a külsőségekben és az elhangzott beszédekben egyaránt megnyilat­kozott. Néhány érdekes és feltűnő beszéd hangzott el az ünnepélye» ken, ez utcákra pedig az ifjúság vonult ki röpcéduláival. Az állás­talan értelmiségi fiatalság szerve­zetének röpcédulája a fiatalság jövőjének igazságos megoldását sürgette a nemzet jobb jövőjének érdekében. Egy másik röpcédula azt hangoztatta, hogy ha a Ver­sailles* béke humbug, ekkor a trianoni még inkább és követelte Burgenland yisszaedásái. Istentiszteletek, Zalaegerszeg városa ezúttal tel­jes záizlódiszben ünnepel! és &z emberek mellén is sok yolt a nemzeli kokárda. Színes látvány volt az ünnepségekre felvonuló diákok árvalányhsjas serege. A reggeli órákban a plébánia­templomban ünnepélyes szent­mise volt, amelyet Pehm József pápai preiátus mondott papi se- gédletsel. Testületileg jelentek meg a hatóságok, intézmények és egyesületek. Istentiszteletek voltak az evangélikus ős Izr. templomokban is A délelőtti, délutáni és es‘i órákban soroza­tos ünnepségek voltak. A gimnázium igen szép és sikerűit ünnepséget rendezett a vármegyeháza nagy­termében, amelyet zsúfolásig töl­tött meg a közönség. Az ügyesen felépített, gondolatokban gazdag ünnepi beszédet Székely Zoltán nyolcadikas diák mondotta len- j dületesen. Meleg és megérdemelt sikere volt Siücs Erna hafodikas tanulónak, aki Ábrányi-Horváth „Mi a haza?" cimü melodrámá­ját adta elő mély érzéssel ős igen nagy hatással. Varga Imre jól­simuló zongarakisérete és az in­tézeti énekkar megkapó ének* számai tették a melodráma ha­tását teljessé. Meleg ünneplés fogadta a Szeles» Béla vezetése alatt álló intézeti ének- és zene­kart, amelyek a Himnuszt és a Hiszekegjet adták elő feltűnően jól. A zenekar még kü*ön is sze­repelt. Figyelemreméltóan adta előh Kacsóh „Rákóczi megtérése* cimü szerzeményét. Tehetséges, kiforrott szavalóként mutatkozott be Ferenczy Sándor hetedikes diák egy Petőfi verssel és Ko- sárszky Imre nyolcadikas egy Babits költeménnyel, valamint La­katos György Somogy vári versé­vel. Elismerés illeii meg Szeles* Bálát, as ének» és zenekar veze­tőjét. A zárda! iskolák ünnepélyéi a 8 órai szentmise után a tornateremben tartották meg s a műsoron ünnepi beszéd, szavalatok, ének- és zeneszámok szerepeitek. Az ünnepélyt a Him­nusz eléneklésével nyitották meg. A nap jelentőségét szépen össze­állítót! beszédben méltatta Szabó Anna V. é. í. j. Igen ügyesen szavait Borsos E. gyakor'ós és Bérczy M. p. i. IV. o. t. Nagyon tetszettek a gyakorlások, a pol­gári iskolások és képsősök ének­számai. A képző ezavalókórusa, még Petőfi Nemzői dalának elő­adásává csatod megérdemelt si­kert. Zongorázta Zámbó Sári V. é. t. j., Nagy Kitő I. é. í. j. szép hegedüjálékához Koisis I. III. é* t. j. szolgáltatod megfelelő zon- gorakisérelet. Az ünnepély a Hi­szekeggyel zárult. Az állami polgári leányiskola ünnepélyét a Zrínyi Ilona önkép­zőkör rendezte. A Himnusz után Turcsányi Sipos Berta tanár emel­kedett hangú ünnepi beszédben emlékezett meg a 48-as nsgyidők- rét. Igen jól szavaltak : Néz Regina IV., Hunyadi Katalin I,, Elekes Edit II. és Lachner Mária III. o. ta­nulók. Az intézet énekkara nagy­szerű betanulásban adott elő több hazafias dalt, a szavaiókórus pedig Dalmady: „Csak magya­rok legyünk“ előadásával fokozta as ünnepély sikerét. Az énekkar a Szózat eléneklésével zárta be az ünnepélyt. A felsőkereskedelmi délelőtt 11 órakor a Kuiíurbáz nagytermében rendezett ünnepélyt, amit az énekkar a Hiszekegy­gyei nyitott meg. Dolgos András III. évf. ián. hatásosan szavalta a Talpra magyar-1, az énekkar pe­dig énekelte azt. A 5 ünnepi be­szédet Bécsi József IV. évf. t. mondotta. A lelkes beszéd nagy tetszést váltott ki. Arányi Emil: „Mi a haza ?“ költeményét zon- gorakiséretiel kitünően adta elő Hegedűs Ferenc IV. évf. t., igen jól szavalt Borda János I. évf. t. is. A zenekar több számmal szerepelt. A polgári fiúiskola délelőtt fél 10-kor új iskolaépü­letének tornatermében tartotta meg az ünnepéyt, amelyen M-rkos Jenő tanár leikes beszéd­ben ismertette a 48-as eseménye­ket. Kancsal Gyujp, Magyar Jó­zsef, Szánta Gábor, jSzarka Nán­dor, Sialay József, Szaksz Kál­mán, Madarász György IV., Zsá- már Vilmos 111. 0. tanulók sza­valatai s az énekkar énekszámai telték változatossá a műsort. A város ünnepe. A város közönsége a Move rendezésében délután 6 órakor tartotta márciusi ünnepét a mo­ziban, amely zsúfolásig megtelt. Ott volt vitéz Teleki Béla gróf főispán is. Bevezetésül az egyhá­zi vegyeskar Fürtös Lajos veze­tésével művészien énekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Kolla- rits Emil szavalt nagyszerű elő­adókészséggel, a Move zenekar pedig nsgy tetszés mellett adta elő Kerner Kosiuth nyitányát Dómján János dr. vezényletével. Fehete Károly ref. lelkész mon­dod ezután érdekes, újszerű ün­nepi beszédet a nemied eszmé­nyekről, s főleg a szabadsággon- de’atot taglalta. Utalt arra, hogy a magyar nemzet szabadságsze- reiete és szabadságküzdeime szin­te ezer éves. Szent István, mikor a pápától kéri koronái, voliafcép a msgyar szabadságot védte a német politikai szemlélet ellené­ben. A szabadságküzdelem vonul végig Muhm, Mohácson, a Rá­kóczi felkeléseken, a 48 as idő» kön és amíg magyar ember lesz, nem ér véget ez a szabadságküz­delem. Tragikus vonás, hogy so ha nem tudtunk közös nevezőre jutni, de kétségtelen, hogy a 1 egymással szembenálló magyar táborok mindegyike önzetlenül a szabadságeszményt kereste. Volt idő, amikor az egyik tábor labanc- lovak dübörgésében kereste az eszményt, a másik a török ctótá- rok között. Mindig minket játszot­tak ki és nem jutottunk ti odáig, hogy egyszer mi játszuk ki ellen­feleinket. Ma is íöbbféltkáp folyik a sza­badságkérésé*. Az egyik, a balol­dali világszemlélet, harcot hirdet a sváb település, a német gondo­lat ellen. De ugyanez a szemlélet nem akarja észrevennni, hogy ö maga ölte ki a szabadságot a magyarságból, rabbá tette a tő­kével, kereskedelmi módszereivel. Ez a viíágeszmélet csak akkor látja a magyar parasztot érték­nek, ha a zsidó rántja ki alóla a földet. A másik világszemlélet a németekkel szimpatizál. A kétféle világszemlélet azt hiosi, hogy szá­munkra csak két lehetőség van : vagy zsidóország vagy Németor­szág. A márciusi szabadaágesz- mény hirdeti, hogy van egy har­madik, egyedül igaz lehetőség: a szabad és független Ma­gyarország. Rajtunk áll, hogy e?.t a lehetősé­get kitöltjük íariaíommal. Tud­junk európaiak lenni anélkül, hogy eiveezienők magyarságo­kat ás tudjunk magyarok lepni úgy, hogy ei rte veszítsük euró- paiságunka\ A márc'usi s?;afea$- ságeszmény sürgeti a 1 igazságos politikát, a szociális Magyaror­szágot ; hirdeti, hogy kelt az igf- zi magyar kultúra, de idegen propaganda és szennyes irodaiam nélkül. Legfőbb célunk nem lehet más, minthogy a márciusi esz­mény helyébe a márciusi valóság lépjen. Nagy taps fogadta a beszédet, majd a Zalaegerszegi Daloskör a Move zenekarának kíséretével tűzzel, művészien adta elő a Talpra magyart. Meleg sikere volt Galambos Ilona szavalatá­nak, valamint s Bánk bán áb­rándnak, amelyet a Move zene­kara adott elő feltűnően jól. Az ünnepséget a Himnusz fejezte be. Frontharcos ünnepség. A za'aegerszegí frontharcos fő­csoport március 15 én este baj­társi vecaorát rendezett a Bödey vendéglőben. Jafcabííy Antal c - nők vezetésével igen sokan tői­tek össze és lelkes magyar han­gulat uralkodott mindvégig. Vacsora előtt Markos Jenő pol- gáriiskolas tanár mondod szép, lelkes bestédet. A márciusi igaz­ságot hirdette, ámeiy kel*, hogy végre érvényesüljön Magyarorszá­gon a szociális igazság és a frontharcos széliem érvényesülé­sének formájában. A magyar tö­rekvések csak akkor jutnak et céljukhoz, ha eltűnik s kiáltó el­lentét a gazdag és szegény kö­zött, g ha az egész magyarságot áthatja az a harcos szellem, ame­lyet a frontharcos gondolat kép­visel. Gyújtó üzeneitei fejezte be beszédéi, amelyet nagy lelke­sedés fogadóit. Vecr.ora uián Jakabffy Antal elnök mondott buzdító szavakat a frontharcosok összefogásáról és kiosztotta as országos vezetőség érdetrjelyényeit a Isgtevákenyebb tagoknak. Jelvényt kaptak : Radő Gyula dr., vitéz Kámán* István, Vajda Imre, Vida István, Keresz­túri György, Szabó János, Ko­vács József, Deutsch Hermán, Ruis János, Zsömbőlyi József és Jakabffy Antal. Tüntetések Budapesten. Budapest, március 16. Az egye­temi ifjúság a Szabadság-téren és a Vigadóban ünnepeüe már­cius idusát. Az ünnepségek után sorozatos tüntetések folytak, ame­lyek főleg a zsidók ellen irányul­tak. Nagyobb rendzavarás sehol sem történt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom