Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-01-09 / 6. szám

4. Zaiamegyei lljság 1938. január 9 Újból megnyílt a balatonfüredi Erzsébet Szanatórium. A bencések ve?eté*e alatt ál ó balatonfüredi Erzsébet Szanaté- rium teljesen átalakítva és a mo­dern idegenforgalmi követelmé­nyekkel ellátva, karácsony ünne­pén újra megnyílt. Az átalakítási munkálatok hóntpokon keresztül folytak és most már a legnagyobb megnyugvásra! keresheti fel a pi­henést és szórakozást kereső vendég a szanatóriumot, amely a legkényesebb igényeket is kielé­gíti és olyan éttermi ellátást nyújt a vendégednek, amely a legna­gyobb megelégedést fogja kivál­tani. Aj idd karácsony és újév a téli sportolóknak is megmutstía, hogy Bslatonfüred, mint téli sp§rt­hely is felveszi a versenyt más sporíhelyekkel. Aj ünnepek alatt a szanatórium zsúfolva volt ven­dégekre!. Elragadóan fenséges látványt nyújtott a tükáríimfira fagyott Balaton a annas kötelé­ben a hótfckarfa tihanyi félsziget tel az apá ság. Tihany és Bala- topsfüred között a Balaton tükrén villámsebese* száguldó vitorlás- szánkók fiklanak és a korcso­lyázók százai lepik el a teret. A bencések vezetése alatt újonnan megnyílt Erzsébet Szanatórium a bautoni téli sportnak, pihenésnek népsrerű és közkedvelt centruma leit a hosszúnak ígérkező téli szezonban. Ne jelentkezzék senki Németországba mező- gazdasági munkára. mert lehetetlen a kijutás. A vármegyei gazdasági egye­sület decemberi közgyűlésén föl­említették', hogy egyes fa vakban lehetetlennek iászó Ígéretekkel toboroznak Németországba mező- gazdasági munkásokat azzal, hogy jelentkezni a zalaegerszegi nyi- Jaskereízíes irodában kell Hogy a híresztelésnek többen felültek, arról is történt említés. Figyelmazte'jük mindazokat, akik ezeknek az álhireknek nyo mán Németországba akarnak menni, hngy a kijutás lehetetlen, meri a németországi munkisfel* vétel a múlt évi keretek között mozog és így nem veszik figye­lembe az új jelentkezéseket. A toborzás nem más, mint nyilas vagy pásger­mán propaganda, amire sok szegény munkás rá­fizethet. Azok ugyanis, akik «rra számí­tanak, hogy Németországba men­nek, nem szerződnek itthoni munkára és igy megtörténhetik az, hogy eem Németországba nem juthatnak ki, sem itthon nem juthatnak munkához. Munka nél­kül maradásukért pedig semmi­féle gazdaérdekeket védő intéz­mény nem vállalja a felelőssé­ge». Ne szakítsa meg (ehát senki eddigi munkaviszonyát, ne pró­bálkozzék senki Némdors zágba kijutni, az itthon kínálkozó mun­kaalkalmat elszalasztani, mert az álbirek terjedői nem tehetik jóvá arokat a károkat, amelyek a hi­székenyeket érheuk. Érdekes tanulmány a nagy­birtok, kisbirtok és társulatok közterheiről. Hivatalos helyeken többször rágalomnak, vagy legalább is éledésnek nyilvánították azt su állítást, hogv Magyarországon a jelenlegi adórendszer nem szo­ciális, jelesen, hogy a kisbittokra jóval nagyobb terhek zúdulnak, mint a nagybirtokra. Úgy érezzük, hogy ezt a kérdést most végér­vényesen eldönti Gesztelyi Nagy László kitűnő tanulmánya, amely a Magyar Gazdák Szemléjében jelent meg. A cikkíró, aki mindvégig hi vatalos adatokkal és a mezőgaz­dasági kamarák által foganatosí­tott vizsgálatok számszerű ered­ményeivel dolgozik, tényként ál lapítja meg, hogy a kataszteri osztályozásnál a kisbirtokosok fö djei magasabb osztályban sze­repelnek, mint a nagybirtokosoké. Vannak ki* birtokok, amelyek, amikor a földreform vagy időkö­zi parcellázások úján kisembe­rek kezébe kerü'tsk, e^y két oi> tállya! magasabban birállattak el, mig a nagybiitok megmarad! része továbbra is megőrizte régi osztályát. Pedig a kisember már közvetett (fogyasztási) adók utján is, számbeli túlsúlyéból kifolyó- árt, lényegesen hozzájárul s köz- jövedelmekhez. A községi terhek maguk is jóval nagyob mérték­ben sújtják a kisbirtokot, mint a nsgyo', meri hiszen a nagybirto kok községeinek átlagos nagyiá ga 6000 hóid, a ki&biriokok köz­ségei eiler ben 2250 h®!d. így áll elő az a helyse», hogy smig né­mely nagybirtok holdanként 13 20 pengőnyi jövedelmi adóalapot jelent a kincstárnak, a 18—20 holdas kisbirfokok 91 pengőt je letenek s ennnte arányában : dóz- n*k. 1914 ben a kisbirtoknél az I egyholdra eső adóátlag 9’ 10 o- 1 róna volt, mig a nagybirtoknál mindössze 3 40 korona. 1926 b?n a kisbirtoknál az átlag 12 22 pen­gő vo’», a nagybirtokt ól 7 pengő A házadóra vonatkozó számítás mutatja, hogy 100 holden felüli birtokoknál ni átlag holdanként mindössze 21 futár, m g a holdon aluliaknál 1 40 pengő. Kirí % ó mozzanat, ho*y i lörpe- birtoüOB házadót fizet a maga egy tét szobás viskó] * után, míg a nagybirtok ceelédiekás.-i ház- adómentesek. A földadó a kisbir- tokot holdanként 3 19 pengővel terheli, mig a nagybirtokot emuk csaknem egybaimcdávai feeveeeb btl, vagyis 2‘20 pengővel. R.-ndlivül figyetomremé’tók axor a számítások, amelyeket a cikkiró a gazdavádetomre vonat­kozóén tesz közzé. Kitűnik ebből mindenekelőtt, &ogy az 50 hold alatti b.rtokoK a ig egyharmadát alkotják az egész védeit terület­nek, a 10 hó d alatti birtokok csupán cgyttoed résről. „A paz- davédelem szociális hatásfoka tehát reudkivül kedvezőtlen“— ál­lapiba meg, egészen szelíden, a ciksnó, Meg meg:epőbb kép bon- boniasoiik ki, ha a terhek össze­géi atszám.tjuk a vjntüfeoíó bir­tokkategória egy holdjára. K de- rül ugyanis, hogy a 10 hold alatti kisbútorok aíiagoi terhe, amit az illetékesek a védettség feltételének nyi viniíoiíak, több mint kétszerese annak a megter­helésnek, amely mellett az ezer hó d slstii nagybirtok már vé­dettséghez jutott, & több mint háromszorosa az ezer ho!d fölötti védett birtok terhének. Absxolut szamokban kifejezve: a 10 hóid aath kisbirtok csak r-kkor jutott védeítséghgF, ha 948 99 P adós­ság terhelte, as50j—1000 holdas birtok akkor, ha 432 94 pengő volt az adósság rajta, az 1000 hőiden felüli birtok p?dig már 299 70 pengő hoidanttémi adós­sággá) is igényelhette a védettnek nyilvánítást. „Uj mezőgazdasági politikára van szükség — vonja to mind­ebből H következtetőit Gesztelyi Nagy Lésdó —, egészen úirs, a föld- és emberkerdés megi élésé­ben és- megoldásában, az egész törvényalkotásban, hogy b.ztosi- üni tudjuk a fej'ődé t és ai e ö- haladást.“ L“g«!s»ő követelmény, hogy a főid idézésénél is adó rrenteeen kell hagyni azl a mini­mumot, amely egy 4—5 iagu cialsd ebsrtáfát biztositini lucja. Könnyítésekben kell részesíteni a sokgyermekes c»*ládoka», de ko­moly könnyítésekben, mert a mai f.dóiredvezrnényeknek csak szim­bolikus jelentőségük Vén. Aj igy e maradó adóbevételt pedig pó­tolni kell az ipar éi a tőkeérde- keltíégek igazságos megadóztatá­sával, rmri hiszen lehetetlen álla­pot, hogy például a budapesti Co vin áruház, amelynek vagyona közét tiz millió pengő, mindösz- fize 14.406 pengő, vsgy a Kohn- féie győri oiajgyár 22 millió va­gyon mei e t mindössze 2.795 P tisztenyereeég után adózzék. Zalaegerszeg negyei város polgármesterétől. 98-1938. Tárgy: A 18 éves magyar állampolgárok bejeleiíési köíe ezeusége. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a be­jelentési kötoiezeifség szabályo­zása tárgyában kisdou rendcie ek gxerint minden msgyar állampol­gár él tőnek 19 évébe való be­lépését an iák az évnek január 3t eig, amelyben a 18. évet be- lölii, bejelenteni köteles. A bejelents az előirt min'a szerinti és erre a cé^ra szolgáló bejeleníőispos kitöltése ú ján tör­ténik. A bejelentőispok a rendőrkapi­tányságon veheiőa át és kitöltés u án ugyanoda szolgáltatandó* viasza. A bejelemőlapoxon az összes aditokat pontosan és a valóság­nak megfelelően kell feltüntetni. A bejelentett adutok valódiságáért a bejentésre kötelezett, a bejelen­tés megtörténtéért a öejelentésre kötelerefel együtt a száílis dó (családfő) is fetelős. 1938. évi január hó 1. és 31. kösött az 1920. évben szü eleit mindkét nembeli egyének (férfiak és nők egyaránt) kötelese* ma­gukat kü ön beienicni * tekinte t nélkül arra, hogy más ^bejeleniő- lapon, avagy * szülőiknek, vagy hozzátartozóiknak bejelentő lápján már eddig is be voliak jelentve. Aki a bejelentést elmulasztja kihágást követ el és azt a 122.700/1935. B. M. sr. rendele 10. § a érteimében keil bűn tetni Polgármester Németh László és testvérei a maguk és az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással jelentik, hogy a gyer­mekeit rajongásig szerető apa, testvér, nagyapa és rokon jNlémeíh István folyó hó 7 én délután 4 órakor életének 78-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után vissza­adta lelkét Teremíőjének. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 8 án délután háronmegyed 4 órakor fogjuk a róm. kát. egyház szertartása szerint az új temető halottasházából örök nyugalomra kisérni. Az engesztelő szentmiseáldozatot folyó hó 11-én reggel V28 órakor fogjuk a róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutatni. Soha el nem múló szeretetünk kisér örök utadon. ii*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom