Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-06 / 53. szám
I 1938. máicius 6. Zalamegyei Újság Miniszteri biztosok ellenőrzik a munkaidő törvény betartását. Utaetiftásft kapnak a közigazgatási hatottátok is. Az iparügyi minisztérium illetékes ügyosztálya a 44 órás munkahét bevezetésével kapcso latban tájékoztatót adott ki, amelyben az iparügyi kormány zat annak a reményének ad kifejezést, hogy a munkaadók teljes mértékben átérzik és magukévá teszik mind a törvény, mind a rendelet intencióit és a rendelkezések maradéktalan végrehajtására törekszenek. Az iparügyi kormányzat értesülése szerint állítólag lesznek egyes vállalatok és ipari üzemek, amelyek a rendelet kijátszására törekednek, sőt olyan hangok is hallatszanak, hogy némelyik vállalat, ahol a tisztviselők eddig rövidebb munkaidőn keresztül dolgoztak, most a tisztviselők munkaidejét heti 44 órára akarja felemelni. Ha ilyen esetek tényleg előfordulnak, ez az eljárás a végrehajtási rendelet 44. szakaszába ütközik, amely kimondja, hogy a rendelet nem érinti az olyan szabályozást, megállapodást és jogszabályt, amely az alkalmazottaknak kedvezőbb helyzetet biztosit. Nyilvánvaló, hogy az államhatalom és a közigazgatás nem nézheti tétlenül egyes munkaadóknak azt az eljárását, hogy a törvény és a rendelet kijátszására törekszenek. Az iparügyi kormányzat a rendelet kiadásánál teljes mértékben figyelemmel volt a gazdasági élet követelményeire, azonban ha azt látja, hogy egyes munkaadók a kormányzat eljárását nem mél tányolják és az alkalmazottakat a megengedettnél hosszabb időn át foglalkoztatják, akkor a kor mánynak a rendelet szigorítására kell gondolnia. Az iparügyi kormányzat rendelkezésének végrehajtása érdekében megfelelő utasításokkal fogja ellátni közigazgatási hatóságokat, ezenkívül intézkedik a végrehajtást ellenőrző miniszteri biztoson: kinevezése iránt is, ami egy két napon belül meg fog történni. Intézkedik az iparügyi minisztérium a rendelet szerint minden törvényhatóságban felállítandó ellenőrző bizottságok megalakításáról is. Végül az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére kinevezett kormány biztosnak is szerepe lesz a rendelet végrehajtásának ellenőrzésében. Hip fact it fiakdbQQ Szomorú adatok a magyar falu . elesettségeről. Göcsej a falukutatók tükrében. A közelmúltban az Actio Ca- tholica, a Magyar Társaság Felkutató Intézete és a Prohászka Ottokár Társaság falumunka- pályázatokat tűztek ki. A falukutató munkában sokan vettek részt: papok, teológusok, tanárok, tanítók, jegyzők, közgazdászok, egyetemi tanársegédek, egyetemi hallgatók, kisgazdák és tanítójelöltek. Összesen hatvan falu életét dolgozták fel a Dunántúlon, az Alföldön és Északon. Köztük van öt zalamegyei (göcseji) község feldolgozása is. A feldolgozott adatokat most érdekeseri összegezi Tamás József a Katolikus Szemlében. Megállapítja, hogy a megvizsgált, elszórtan fekvő 60 magyar falu szociális helyzetrajza nem öleli, de nem is ölelheti fel az összes magyar falvak problémáit, de a legégetőbb bajokra, testi és lelki eltorzulásokra mégis rávilágít. Ezek organikus bajok. Vallás. A nép vallásosságát tanulmányozta 20 pap és teológus. Jónak vagy megfelelőnek találták 3 községben, hanyatlónak vagy rossznak 17 községben. A nem papok közül tiz emlékezik meg munkájában a vallási életről : jónak vagy megfelelőnek találta 3, hanyatlónak vagy rossznak 7. A jók közül a Dunántúlra esik 4, Északra 2. Az egyik kutató Írja a Dunántúlról, hogy a vallásos érzés az utolsó tiz évben valósággal eltespedt. Nemtörődömök és érzéketlenek lettek az emberek a vallásos tanok és ténykedések iránt. A vallási élet hanyatlásának okai: 1. a világháborút követő romlottság eljutott a faluig, 2. az életküzdelem lefoglalja a falu emberét és bizonyos fokig érzéketlenné teszi a vallásos dolgok iránt. A lakosság 25 °/o-a nem megy misére. Nagyon sokan vannak a tarisznya hitüek, akiknek csak az a fontos, hogy a tarisznyájukban legyen vaiami; amit a pap prédikál, az mellékes nekik. Az Alföldről és Északról Írják: Mintha kiégett volna a falu lelke, éppen csak teng a vallásos élet. A vasárnapi szentmisére nem megy el a lakosság 70 százaléka. A kubikusok jó része és a szabad munkásság hitetlen. A vándorló kubikusok között bomlasztó eszmék terjednek: az Ínség, a leghirhedtebb eszmeterjesztő, készíti útjukat. A férfiak képzeletét egyik plébános megállapítása szerint ma a nyomor és a küzU r a m !! . . . és a rheumától megkínzott^ ember bánatosan néz utánuk. De ez mit sem használ; enyhülést csak ez hozhat: Aspirin! Ez \ azonban Aspirin legyen: ASPIRIN A »ßay&l« KERESZTTEL ködés lázálmai kötik le. Kezd jelentkezni a racionalista kétely. Nemzeti érzés. A vallásos érzéssel párhuzamosan meggyengült a ramsi nép hazafias érzése is. Végtelenül lehangoló, hogy akadt két magyar falu, ahol a lakosság egy része azt óhajtja; bárcsak jönnének a németek, akkor jobb dolguk lenne. A hazafias érzést 16 község közül erősnek találták 4 községben, háttérbe szorul vagy nein játszik Amíg Vh a/széfe 3 Darmoi dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyhe es fájdalmatlan kiürülést. Kellemes hashajtó: 3 szerepet 12 községben. A Dunántúlról Írják: A nemzeti érzést lassan kioltja a jólét utáni sóvárgás. Faj és szülőföld szeretete példás, a haza szeretete gyenge. Az Alföldről és Északról Írják: Politikai és nemzeti eszmék nálunk nem váltanak ki érzelmeket. Holtan, szinte észrevétlenül él a falu közvetlen a Tisza mellett az alföldi egyhangúságban, mintha fekvése is hangsúlyozná a komor és fenyegető csendet, amely a nép lelkére nehezedik. Göcsejről Írják : Göcsej népe még vár türelmesen; várja azt vagy azokat, akik orvosságot hoznak égető, kínzó sebeire. A göcseji népnél általában mutatkozó gazdasági és szociális hiányok jó előkészítői bármilyen politikai agitációnak. Pedig a göcseji magyar jóformán maga sem tudja, mit akarnak a nyilasok és mit akar ő, amikor programijukat magáévá teszi. Az lebeg a szeme előtt, rosszabb már csak nem lehet az élet, in- kábbb csak jobb lehet. A bizalom. Súlyosbítja a bajt, hogy a falu népe gyakran bizalmatlan vezetői iránt. Két faluról Írják, hogy a nép bizalommal és szeretettel van a vezetők iránt, 20 faluról, hogy a nép bizalmatlann (Ter*100 egy féle gyönyörű szövet érkezett. Most válassza ki ruháit. rri, . i i lom Lryula szabósága Finom úri divatkülönlegességek. mészetesen, szétszórt faliakról lévén szó, ez az arány nem mondható általánosnak). A bizalmatlanságnak csak részben okai az esetleg meg nem felelő helyi vezetők. Legtöbb esetben nem a falu vezetői váltják ki az úrgyü- löletet: őket a nép csak a hatalom kényszerű eszközeinek tekinti. A magyar jegyzői kar is észrevette ezt a helyzetet és az országos jegyzőegyesület a belügyminiszterhez intézett felterjesztésében nyugtalansággal mutat rá a jegyző és a nép eltávolodására, amit elsősorban az okoz, hogy a község népe a jegyzőben a végrehajtót ismeri meg. A nemzeti érzés, a hazafias érzés és a bizalom hanyatlásának egyik okát a szerző az aránytalan földeloszlásban látja, amit részletes adatokkal bizonyít. Kimutatja, hogy sok községben már csak töredék holdak jutnak egy-egy családtagra. Például Sopronkövesden a gyermekek 70 százalékának nincs már jövője a faluban, annyira elaprózódtak a földek. Egyke, Tragikus jelenség, hogy a nép, mivel tért nyerni nem tud, pasz- szive védekezik és hódit az egyke. A születések száma sok faluban rohamosan zuhan lefelé. Nógrád- szakálon például 17 családban van négynél több gyermek, 50 családban egy gyermek, 23 családban nincs gyermek. Sok helyen a nép nyíltan hangoztatja: „Isten büntetése a sok gyermek“. A házasságkötésekre is visszahat az áldatlan helyzet. A házasság- kötések országos aránya 1936- ban a falvakban 8‘2 ezrelék volt, de vannak községek, ahol az arányszám csak 3—5 ezrelék volt, mert új családok részére a határban nincs föld. Egészségügy. Adatok igazolják, hogy a falusi nép, különösén a gyermekek egészségi állapota romlik. A szegedi egyetem egyik orvosának megállapítása szerint a Szeged tanyai gyermekek 32 százaléka tüdőbajjal fertőzött. A Szeged- átokházi plébánia területén 1936 első három hónapjában a 18—35 év között elhaltak mindegyikénél tüdővész volt a halál oka. Rette netcs a gyermekeiket éhezni, fagyoskodni látó szülők lelki állapota. Egy négygyermekes anya irta a tanítónak a Szeged-átokházi tanyavidékről:
