Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

XXI. évfolyam 53. uám. Ara 8 fillér 1938. március 6« Vasárnap. ZALAHEGYEIÖJS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ----------- Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengó, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Olyan időket élünk» amikor a magyarság létét két ol­dalról fényeid nagy veszedelem. Végtelen könnyelműség a hallható és érezhető igazság melteM síiket fülekkel, télien karokkal elhaladni és elintézni azzal, hogy ez csak a sötélen látók képzelgése. Néhány éve divatossá vált a bajbajutottak között tz a mondás, segítsen rajtunk a kormány, meri a tizenkettedik órában vagyunk, beteli a mérték, végünk ífsr stb. A tizenkettedik órában most van igazán a magyarság. Aki a kül­politikát figyeli, tisztán láthatja, hogy két hasalom irányzat halad lassan, de állandóan biztos lépé­sekkel egymás fdé, mindegyiknek ütközőpontjában van a magyar. Évezredes sors. Eddig a keleti és nyugati eszmék dú ak, vihanoi- tak felettünk, most két eszme kö vetőinek érdekszálas polipként szövik keresztül Európát és min den szál a magyar feltámadás napját takarja el fejünk fölött. Akár a nemzetközi irányzat, amelynek főfészkei Moszkva, Prá­ga, Spanyolország és nem kis mértékben Páris, akár a nemzs- ties irányzat, amelyet nagymérték­ben a németek és az olaszok képviselnek diadalmaskodik: nekünk ilyen áiiampolilikai be- szervezkedés melleit végünk van. Ki felelős Magyarországért ? Kér­dezik máris sokán. Mi magunk, senki más, csak mi, magyarok. Van-e csak egyetlen magyar em­ber is ebben ai országban, aki pirulás nélkül tud arra gondolni, hogy a hazát szenő ősökkel szemben ő az, aki engedi el­veszni ezt s megcsonkított orszá­got, hogy ne legyen többé ma­gyar a földön? Bizonyára nincs. És, ha ez igy van, mint ahogy igy is van. mi lehet az ok, hogy karbaleit kezekkel ülünk ? Las&ú árulás ? Titkos dolgok folynak, amelyekbe be nem láthatunk ? Nem, itt nincs más baj, csak az, hogy még mindig félünk. Még Trianon aíoksulya alatt nyögünk. Mi nem látjuk azt, hogy hatal­masságok, amelyektől eddig jog­gal félhettünk, már nem azok az erők többé, amelyek a közelmúlt­ban voltak. Az is óriási bajunk, hogy nehézkesek, nemtörődők va­gyunk. Nincs bennünk az a faji öntudat, aminek bizony meg kel­lene lenni. Lebecsüljük értékein­ket ; túlértékeljük azt, aminek nem volna szabad nagy becsü- lé&t tulajdonítanunk. Nincs bennünk kellő külpoliti­kai ravaszság, nem (udjuk kihasz­nálni javunkra az európai polití- tikai eseményeket. Itt van például Csehország szorongatott helyzete, az oláhországi felfordulás, az osztrák barátság. Kedvező szél a revíziós és legitimista törekvések vitorlájára. Éa mi cask hallga­tunk. Ha a.u'án itt-ott a legiti­misták megmozdulnak <ibban a bizio? iudatbm, hogy a revíziós és legitimista törekvések azok az összetevő erők, ame'yek az ere­dőt adják, akkor bizonyos ol­dalról sanda szemeket iáiun1-, holott épen a revízió éidekében kellene minden igyekezetünkkel a legitimizmust erősíteni, mert más lehe'öség rém kiná kozik jövőnk biztosítására. Éa épen a föntebb vázolt viszonyok adnak tápot a legitimizmus megerősödésére és igy a revízióra is. Abba bele ke i nyugotín a ma már minden- k nek, hogy ez a két kérdés annyira kapcsolódik egymásba, ho, y szerencsés megoldásuk is csak egymással képzelhető e!. Győr, március 5. Darányi Kál­mán miniszterelnök ma délben mondotta ei nagy érdeklődéssel várt beszédét a kormánypárt gyű­lésén. A miniszterelnököt u jára elkísérték Lázár Andor igazság- miniszter kivé elével az összes miniszterek, valamint 120 képvi­selő é3 felsőházi tag A minisz­terelnök délelőtt fél 11 órakor érkezett Győtbe, ahol ünnepélye sen fogadták. Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde elején örömét fejezte ki, hogy ismét Győrbe jöhetett, aho­va kellemes emlékek fü^ik. Hang­súlyozta, hogy Győr vidéke a keresztény, magyar kultúra böl­csője. Nincs messze innét Pan­nonhalma, amely ezer éven át sugározta ki a keresztény és ma­gyar műveltséget. Sok szakadék van a mai ma­gyarság testében: ifjú és idős generációk, munkások és mun­kaadók közölt. Ezt a szakadékot át kell hidalni, hidat kell verni a különböző felfogású magyarok között, ha nehéz is a hidverés munkája. Ismételten kijelentette már, hogy a világnézeti harc ná­Ha egy kicsit élelmesebbek (ne használjuk ezt a szót rava­szabbak) lennénk, a kisántántnak napról-napra erősebben repedező falait sokkal könnyeben ledönt- hetnők. Tudni kell azonban azt is, hogy ellenségeinkben is bará­tainkban is ravaszsággá fokozó­dott az élelmesség, amit senki sem vehet tőlük rossznéven. Ha te úgy án is úgy, — ez volt és lesz is mindig a jelszó a diplo máciában. Lépjünk hát egy3zer már mi is a po ondra. Azt láthatták, hogy két évtizeden át csendben vol­tunk, jó fiuk vol'unb ; ebből azonban nem következik az hogy örökösen csak várjuk, mit hoz nekünk a jövő anélkü, hogy megmozdulnánk. Kalandos vál­lunk már eldőlt a keresztény, nemzeti irányzat javára. Néme­lyek ezt a kijeien ést szándéko aan félreértik és azt követelik, hogy most már ölhetett kézzel nézzük, amikben ők mesterkednek. A harc, igaz, eldőlt, de annak eredményét céltudatos munkával kell biztosítani. A gálát erősiteni keli akkor is, ha a nemzetközi bolsevizmus romboló árja látszó­lag nem is hömpölyög nyiltan. Harcot hirdetünk ama nyílt, vagy titkos erők ellen, amelyek meg akarják bénítani a tisztánlá­tást és harcot hirdetünk ama fö rekvéiek ellen, amelyek meg akarják bontani a magyarság egységét és erejét. Nálunk a fej­lődő és élő alkotmány keretei kell, hogy megszabják a fejlődést a jövő századokra is. Bizalmatlanok vagyunk azokkal szemben, akik kétségbevonják az alkot mány nemzetfenntartó.ere- jét. Történelmileg műve­letien, magyarságukban megbízhatatlan és politi­kailag éretlen elemek le­hetnek csak azok, akik lapozásokba nem szabad bocsát­koznunk, ámde az önérzetes hang- adás, a komoly elhatározás még nem kalandos megmozdulás. Ne féljünk attól, hogy például a csehek azzal gyanúsítják Hlinkáé- kát, hogy Budapest irányítja őket. Inkább legyünk büszkék arra, hogy igazunk kiderül: a tótok belátják, hogy mellettünk a he­lyük. A kettős veszedelmet, amely­nek ütközőpontja szegény hazánk, ess kis a kettős eszme együttes erejével győzhetjük ie. Fárad! ka­rol-kai, rongyos e!vruhában, de öntudatos lélekkel és keresztényi hittel induljunk el mi, késői uno­kái a dicső ősöknek és védjük meg a hazát, amelyet örökül hagytak ránk elődeink. az alkotmány eszméjét idejétmúltnak tartják. Mi az alkotmány alapján állva kívánjuk megvalósítani a jobb oldali építő politikát. Feltartóztat­hatatlanul haladunk a keresztény, nemzeti és szociális állam kiépí­tése felé A nemzeti gondolatot szem elől nem tévesztjük és a szociális haladás követelményeit igyekszünk megvalósítani. De az országvezetést nem alapíthatjuk h gúlátokra és nem engedhetjük ár a kormányzati felelősséget egyéni fantáziáknak. Követjük azt a keresztény és nemzeti irányzatot, amelyet a kor­mányzó testesít meg. Ez az irány­zat élesen szemben áll oly törek­vésekkel, amelyek nyiltan vagy titokban a bolsevizmugnak akar­nak szállást csinálni. Védekezé­sünk az, hogy szembeszállunk minden ilyen törekvéssel. A bolsevizmus gyakran álcázva: a demokrácia, liberalizmus, sőt nyilas mozgalom köntösében je­lentkezik. Nem törünk Ilyen álcázott kommuniz­must h,. ,.ti ír Imit m mma mmn MiurjnTw—OTyw»«w<»wiii­Ötéves, ezermilliós rendkívüli munkatervet Jelentett fe® a miniszter* elnök Győrben. Fejlesztjük honvédelmünket. — Megadóz­tatják a nagy vagyonokat. — A miniszter- elnök az alkotmány mellett és a szélső­ségek ellen. — Megoldják a zsidókérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom