Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-03-05 / 52. szám
XXI. évfolyam 52. szám. 1938, március 5. Szombat« Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal; Zalaegerszeg, : Telefonszám 128. Felelőt szerkesztő: Herboly Perese. POLITIKAI Megjelenik hétköznap a NAPILAP kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A rossz adófizetők megrendszabályozását sUrgették a vá ros pénzügyi bizottságában. Érdekes nyugdijasásé ügy a számvevőségnél. Zalaegerszeg város pénzügyi bizottsága a közgyűlési tárgyak előkészítése céljából Síéil György dr. elnökletével csütörtök délután ülést tartott. Először Szilágyi Mihály fő- számvevő Í8meríe!te a múlt évi zárószámadáet, amelyet már közöltünk. A jelentéshez szólva Fridrik István egyetértett a főszámvevővel abban, hogy azokat az adófizetőket, akik tudnának, de nem akarnak fizetni, szigorúbban keil kezelni, mert nemcsak a várost károsítják meg, de a terheket azoknak nyakába háritják, akik pontos adófizetők. Az adót fizetni nem akarók kipellengérezéséi sem tartaná károsnak. Horváth István azt fejtegette, hogy neki ugyan nincs muliévi hátraléka, mégsem helyeselne olyan intézkedéseket, amelyek magánosoknak túlzott betekintést engednek az adózók ügyeibe. A városnak vannak hivatalos közegei, intézzék el azok az adóbehajtásokat. Azután szó'rátette, hogy néhai Jákum Ferenc lakatosmesternek a szegények felkarolását célzó alapítványa egészen elértéktelenedett, mivel az alapítványhoz hadiköl- csön tartozik. Javasolta, kérje a város vezetősége a pénzügyminisztert, hogy a szociális célra tekintettel, adjon hadiköicsön segélyt az alapítványnak, hogy az teljesíthesse hivatását. László József szintén nem tartotta helyes orvosságnak azt, hogy a számvizsgálóbizoltságot bízzák meg az adóbehajtások ellenőrzésével, s általában ellene van a túlzott nyilvánosságnak. A behajtás a hivatalos közegek dolga. Azt tapasztalja, hogy az adóbehajtás gyakran nem a város közegein akad meg, hanem a magasabb adóhatóságokon, akik például az ingatlanárverésekhez nem igen járulnak hozzá. Azután örömét fejezte ki, hogy a záró- számadás évek után végre felesleggel zárult. Ez a polgármester, a főszámvevő és a tisztikar céltudatos munkájának eredménye. Javasolja, hogy szavazzanak nekik köszönetét és az államosítás alá kerülő számvevőségi tisztikarnak adjanak elismerésük jeléül jutalmat. i Vitéz Tamásy István dr. polgármester köszönetét mondott a tisztikar nevében az elismerésért, rámutatva, hogy az eredményben gok tényezőnek van része és nem utolsó sorban a képviselőtestület - npk és az adóíóknak. Az adó- behajtás nehéz és kényes kérdés. Ő sem kívánja, hogy messzemenő hatáioratot hozzanas, de szükségesnek tartja, hogy a képviselőtestület elvileg állást foglaljon ebben a kérdésben és kérje fel a magasabb pénzügyi halóságokat, hogy az adóleirások- nál és a behajtásnál a városi hatóság javaslatát a város háztartása é.dekébsn a lehetőség szerint vegye figyelembe. A kipel- lengérezés eszközéhez ne forduljanak addig, amig az nem feltétlen szükséges. Marton Ignác adóhivatali főnök kifejtette, hogy a jelentésben említett, átlagosan évi 55 ezer pengőt kitevő adóleirás teljes összegében nem behajthatatlan adókból kerül ki. Behajthatatlanság címén évente nem írnak le többet, mint 10—15 ezer pengőt. A többit tatarozási adókedvezmény cimén, üres lakások után, valamint az adófelszámoiási bizottság mérséklése alapján szokták leírni. Kakas Ágoston arról beszélt, hogy adóhátralékosokként olyanok neyei forognak közszájon a városban, akik évente külföldön szoknak nyaralni. Ugyanakkor kisiparosok és kiskereskedők adóját egyes esetekben társadalmi állásukra és életmódjukra való hivatkozással emelték. Javasolja, kérjék a közigazgatási bizottság utján a kormányt, hogy a Nemzeti Bank ne adjon külföldi utazásokhoz valutát azoknak, akiknek adóhátralékuk van és ne utalják ki a hátralékosok közszál- iitási követeléseit. Széli György dr. is ellenezte a nyilvános pellengért az adóhátralékosokra, mert nehéz annak megállapítása, hogy ki nem akar és ki nem tud fizetni. A bizottság ezután tudomásul vette a főszámvevő jelentését a polgármester, Horváth látván, Kakas Ágoston és László József javaslataival kiegészítve, s a számvevőségi tisztviselőknek összesen 500 pengő jutalom kiutalását javasolja. Handrik Etelka ovodai dajkának havi 20 pengő kegydij megszavazását javasolják. Több kisebb ügy után érdekes nyugdíjazás ügyét tárgyalták Mikula Szigfrid dr. h. polgármester előadásában. Kemendi Miklós városi szám- tisznek a múlt évben történt számtiszti kinevezését a főispán bizalmas leiratában hatályon kívül helyezte. A februárban érkezett rendelkezés alapján Kemendi kérte végelbánás alá vonását, s nyugdijának megállapítását. Ke- mendit az akkori főispán 1931- ben nevezte ki városi írnokká, majd 1937 ben városi számíisztté. Városi szolgálatát megelőzően a belügyminisztériumban teljesített szolgálatot, mint számvizsgáló, 14 éven keresztül, de ott végelbánás utján nyugdíjazták. Minisztériumi nyugdijának folyósítását a városhoz történt kinevezésekor beszüntették. A nyugdijválasztmány fenti tényekre való tekintettel a kérelem elutasítását javasolta, mert álláspontja Sierint Kemendinek nyugdíjjogosultsága a belügyminisztériummal szemben most úgyis feléled. Zsidó Sándor dr. ezzel szemben azt az álláspontját hangoztatta, kogy Kemendi nyugdíjazási kérelmét a képviselőtestületnek érdemben tárgyalnia keil. Elmondotta, hogy az ügy hátterében Kemendinek régi dolga áll. Kemendi 1919 ben, a kommunizmus alatt Rákospalotán szolgáit a direktóriumnál és ott az egyházi vagyon likvidálására küldték ki. Az egyház vagyonát képező betétkönyvet jegyzőkönyv ellenében átvette és azt illetékes helyre eljuttatta. A kommun bukása uián az egyházhoz került vissza a betétkönyv, tehát károsodás nem történt. A kommun után Schwartz Gusztáv rákospalotai plébános és az ottani református lelkész azt vallották, hogy a likvidáláskor Kemendi szerényen és illedelmesen viselkedett. Kemendi továbbra is teljesítette szolgálatát a belügyminisztériumban, de fegyelmi utón az előlépéstől hat évre visz- szavetették. Ezt követően 1921 ben mégis a Surgoth féle gyorsított tanács elé került, amely az egyházi vagyon likvidálása miatt zsarolás cimén kétévi fogházra ítélte. Az általános kormányzói kegyelem folytán a büntetést elengedték. Az Ítélet alapján Kemendi a minisztériumnál nyugdíjba került. Kemendi ezt az ügyét, amikor Zalaegerszeg vá rosához került, nem hirdette ugyan nyilvánosan, de illetékes helyen elmondotta és o‘t tudtak róla. Annál is inkább, mert ez ügyben a helybeli rendőrség ki is hallgatta és az ügynek folytatása nem lett. Mégis megtörtént 1931-ben ir- noki kinevezése és ez ellen nem emelt kifogást a belügyminisztérium sem, amely Kemendi előéletéről nyilvánvalóan tudott. Mindezekre való tekintettel meglepően hat rá a számtisztí kinevezés hatálytalanítása. Nem akarja a főispán jogkörét kritizálni, de felveti a kérdési, van-e jogalapja a megtörtént kinevezés egyszerű hatálytalanításának. Véleménye szerint ez csak akkor történhetik meg, ha előzetesen a tisztviselő ellen szabályszerűen fegyelmit indítanak és az eljárás során felmerült indokok alapján fosztják meg állásától. Szerinte a nyugdijkérdést érdemben kell tárgyalni, annál is inkább, mert a kinevezés hatálytalanítása csak a számtiszti állásra vonatkozik és nem vonatkozik a korábbi írnok i állásra. László József azt indítványozta, hogy az állásfoglalást tartsák függőben addig, amig a belügyminisztérium dönt, hogy folyósítja- e újból a nyugdijai Kemendinek. A volt számtiszt úgyis jobban jön ki, ha 14 évi minisztériumi szolgálat után kap nyug- d.jat, mintha városi, kisebb fizetési osztályban eltöltőit soigálata után. Udvardy Jenő dr. főügyész jogi véleményében hangoztatta, hogy az irnoki szolgálati idő sem ad alapot a nyugdíjra, meri a szám- tiszi olyan állást vállait, amelynek betöltését a törvény értelmében nem vállalhatta volna. A bizottság ezután kimondotta, hogy a képviselőtestületnek a döntés függőben tartását javasolja. A politika hírei. Budapest, március 4. A képviselőhöz mai ülésén az einök jelentette, hogy a lovasberényi választás kitűzéséről intézkedés történt. Ezután folytatták a mező- gazdasági biztosítási javaslat vitáját, amelyben Árvátfalvi Nagy István szólalt fel. Azt fejtegette, hogy a földműves lakosság megérdemli a támogatást, mert nemzeti érzésű. Beszélt a ielepités kérdéséről és sürgette a mező- gazdasági munkabérek minimé- lását. Darányi miniszterelnök szombati győri beszédét nagy érdeklődés előzi meg. A miniszterelnök ismerteti a kormány és a parlament munkaprogrammjáí és szól a választójogról is.
