Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-01-08 / 5. szám
XXL évfolyam 5. azám. Áps S fáISér 1838. január 8, Szombat. fesrkMxtöség és Bbéchaoyi-tér 4. kiadóhivatal': Zalaegerszeg, Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Proletárország. Bethlen litván gróf karácsonyi cikkében megállapítja, hogy búzánk tipikus prclctárország" és hogy a földmunkás éa zsellér társadalmának a szegénysora a lengyel agrárproletáriáius nyomorúságával van egy színvonalén. Ezt Bethlen István gróf mondja, nem az agyonpocskond ázott, fránya falukutatók. Sem valami szélsőséges demagóg vagy más negativ eleme a konszolidált bonnak. Tipikus prolelárország vagyunk. Hát ez bizony nagyon szomorú állapot. Pláne akkor, amikor már tizennyolc éve élvezzük a dicsőségesen uralkodá rendszt. pártmonopóliumának nemzetépitő munkáját. Népies agrárpolitikájának az áldásait, keresztény és nemzeti vonalvezetésének a gyümölcseit. Tipikus prolelárország. Sromo- ru valóság, de ezért legkevesebbel tehetnek azok a proletárlöme- gek, amelyek ma az ország társadalmi egyensúlyát veszélyeztetik és gazdasági életünk szörnyű kérdőjelét képezik. Miért nem teljesítette a „nemzetfenntartó“ intelligencia a népneveiéi terén jobban a feladatát ? És a stabilizált pártmonopoliumos rendszer mit csinált a proletártömegek polgárosítása tekintetében tizenhét év alatt? A falusi földmunkás mostanában évenként átlagban kétszázötven pengőt keres. Tehát havonta vagy húsz pengőt. Ebből kell magát és családját fenntartania. A világháború előtt ennek az összegnek háromszorosát is megkereste. Hát ki tehet arról, hogy lizenhétévi gazdaságpolitika, amelyet mindig a győzelmi fanfárok kísértek, ilyen elképesztő nyomorúságban hagyta népünket ? Tipikus prolelárország. Pedig mindig azt olvaiauk és halljuk, hogy nálunk mekkora kuliurfö- lény virágzik a többi országokhoz képest. De, hogy az a tény, hogy a mi falusi földmives lakosságunk táplálkozása révén még annyi kalóriát sem tud magához venni, amennyi a munka folyamán elhasznált energia pótlására kellene, arról nemigen szónokolnak vezérlő honfiaink. Pedig ez nsgjon nagy baj, mert hivatalos jelentésekből tudjuk, hogy számos vidékünkön az ifjú generáció a hiányos táplálkozás és a nyomor következtében valósággal enerválódik. Tipikus proletárország, írja Bethlen István gróf. Annyira koldusország, hogy lakosságunk tekintélyes többségét a nincstelenek, az egzisztencianélküliek alkotják. Micsoda szociálpolitika és gazdaságpolitika dominálhatott itt az utóbbi évtizedekben, hogy dolgozó társadalmunk igy elkoldusodo‘t ? Hogyan érvényesülhetlek i!t a „nemien és keresztény világ szemléiéi“ irányelvei tizenhét éven át, ha népünk nagyobbik részé ilyen elesssüségben tengődik ? Tipikus proletárország. Pedig a hivatalos megállapítás szerint mi mintaország vagyunk, az egész világ által csodált társadalmi kiegyensúlyozottsággal. £« szína* ióriumország, amelyben vígan éldegél minden közönséges téglahordó. Mmtaország, szanatórium- ország, de kétharmadnyi koldus- társadalommal. Micsoda zűrzavaros kép 1 Micsoda szörnyű űr tátong a retorika szóvirágai és a szomorú viióság közölt. Tipikus prolelárország. És a „vezeiőréieg“ most, a vaiasziojogi reformnál, sem lárja ki az alkotmányos élei sapuit a dolgozó társadalom robotoló és verejtékező tömegei élőit, hanem gáz- maszkokba öltözik, légelháritó Páris január 7. Politikai körökben számolnak azzal, hogy Franciaország hamarosan elvesz ti , Jugoszláviát és Romániát. A román kormány már Goga előtt tárgyalásosba kezdett Németországgal. Hitler a közeledés ellenében politikai és gazdasági se gitséget ígért Romániának, amelyet petróleum ellenében hajlandó fegyverekkel és gépekkel ellátni. Hitler azt is megígérte, hogy ha Románia teljes mér'ékbsn NémetRóma, január 7. A hétfőn kéz dődő budapesti hármas találkozóval érdekes cikkben foglalkozik a Giornaie d’Italia. Megállapítja, hogy a római jegyzőkönyv Mussolini kezdeményezésére a gazdasági válság és a Duna medence politikai nehézségeinek idején jött létre. Hivatása volt, hogy ] megóvja az érdekét annak a két | dunai államnak, amelyek, mint nagy civilizáció letéleményczései, nagy történed hivatást töltenek be. Az egyezmény védte a két dunai állam függetlenségét éa előmozdította gazdasági fejlödéüíegekei állít fel, iövészárkokat ás, töltéseket és gátakat emel, mert a magyar testvér ezentúl titkosan fog szavazhatni a képviselőválasztásokon. Pedig a „ve- setőréteg“-nek ott kellene állnia a kinyitott kapuknál és szeretettel magához ölelnie azokat a proletármilliókat, amelyek vér a véréből, tú!nyomóré?^ükt :n hazafiasak és erkölcsösek, tehát nemzetiek és k rrsxtények. Hát nem ezek a töm gek adják az egész nemzeti élet .utánpótlását? Hát nem volna végre itt az ideje, hegy ezeket a néprétegeket minden tekintetben magasabb színvonalra emeljük ? Lehet egy keresztény és nemzeti politikának más feladata, mint ezeket a szegény magysrekat gazdasági el- esetiségükből, szellemi és lelki elproieiárosodotlságukból, politikai kiiiemmizetlségükből kiemelni ? Friedrich István. ország mellé áll, akkor Németország nem támogatja Magyar- ország területi követeléseit Románia ellenében. Bukarest, január 7. A Curentul jelentése szerint a kormány hamarosan kiadja a nemzeti munkavédelmi törvényt, amely szerint a vállalatok 90 százalékban románokat kötelesek alkalmazni. A rádiótól elbocsátották a zsidókat és zsidó hirdetést nem vesznek fel. süket. Magyarország és Ausztria ezzel a segítséggel elfoglalták az őket megillető helyet. A két ország katonai egyenjogúsága a tényleges megvalósulás stádiumába lépett, s annak jogát senki sem vitathatja el tőlük. Rámutat a lap, hogy a kisantant már engedett a merevségéből és itt-ott együttműködésre van kilátás. A továbbiakban megállapítja, hogy Olaszország mindig elismerte Németország középeurópai érdekeit. Ulal az olasz—jugoszláv megállapodásra, amely összhangba hozható a római egyezménynyel. A magyar—jugoszláv kapcsolatok tisztultak. A román belpolitikai átalakulás kedvezőnek látszik Olaszország és a dunai helyzet tisztulása szempontjából. Románia és Ausztria kapcsolat tainak lisztázása könnyű. Magyarország és Románia viszonyának tisztázása a kisebbségi kérdés rendezésétől függ. Ezzel a kérdéssel a budapesti értekezleten is szembenéznek. Síól a lap a továbbiakban a Róma—Berlin tengely fontosságáról, valamint a legutóbbi európai eseményekről, amelyek mind szóba kerülnek a budapesti értekezleten. Salamsnc?, január 7. A vörösök azt jelentik, hogy Temet a szeminárium kivételével kezükben tarják és a nemzeti védősereg a szemináriumi épület földalatti részébe húzódott vissza. A nemzetiek euel szemben azt közük, bogy a nemzeti csapatok Teruelt körülfogták és folyíatják előnyomulásukat. A spanyol nemzeti hatóságok kémkedés miatt elfogták az iruni francia konzult. Hadbíróság ítél felette. London, január 7. Van Zeeland megérkezett Londonba és beszámol Chsmberlainnak tárgyalásai eredményéről. Van Zeelandnak az a véleménye, hogy a világ meg- békülése érdekében először a gazdasági együttműködési kell lehetővé tenni. Chamberlain viszont azt vallja, hogy a politikai és gazdasági megbékülés szoros- san összefüggenek. A tanácskozásokkal kapcsolatban a lapok rámutatnak, hogy az európai béke kulcsa a francia—német közeledés. Budapest, január 7. Darányi miniszterelnök és Hóman miniszter vasárnap este ugyanazzal a vonaííai érkeznek Badenből haza, amelyen Schuschnigg ás Schmidt utaznak. Cíano este fél 11 órakor érkezik. Bukarest, január 7. Miceicu roman külügyminiszter Prágába és Belgrádba utazik. A prágai érsek a budapesti kongresszusért. Prága, január 7. Casper prágai érsek egyik lapban bátorítja a cseh katolikusokat, hogy vegyenek részt a budapesti eucharisztikus világkongresszuson, amely Magyarország vallási hagyományainak szép kifejezője lesz. Egyszer majd Prága is színhelye lesz a kongresszusnak — írja az érsek — és akkor majd azon részt- vesz Magyarország is, amely most oiy szívesen ajánlja fel vendégszeretetét a világ összes katolikusainak. Németország nem támogatja Magyar- ország területi követeléseit nj-U-U-U-u-W— —.—.—r—«- ^ I—— m m ^ A Giornaie d‘ italia cikke a budapesti hármas találkozóról. A külpolitika hírei. I» romára barátság miatt.