Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-20 / 41. szám
Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. izerkcsxtőség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, Ssácheayi-tér 4. =------ - Teleíonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint »■II ■■Wiifinii WBT— zZZSBatWm Szent István koronája. mai germán imperiáliimus mellett labancodnak. A legitimisták nem forradalmárok, nem békétlenkedők, netn akarják felforgatni a mai alkotmányos élet rendjét és hódoló alattvalói, a mostani államfőnek, akit érdemeiért itthon és a külföldön egyaránt nagy tisztelet vesz körül. Art is tudják, hogy a mai európai politikai helyiéiben Magyarország még bizonytalan ideig marad király nélküli királyság. Csak arra törekednek, hogy, ha majd íisziullabb európai légkörben elkövetkesik a nsgy elhatározások ideje, a magyar nemzetet ne a múlt sérelmeinek az «miéke, hanem a jövő érdekeinek a megfontolása vezérelje s ismét a régi fényben ragyogjon Szent István országának dicsőséges szimbóluma, a magyar korona. (S.) Két legitimista gyűlés lesz vasárnap ZalaegerszegenA nagy ögsaessmíásmsk. és a nyomában fellépő forradalomnak a nemzet kéi nagy kincse eseti áldozs u!: Srent István országa és koronája. Nagy nemzeti Sie- rencsétlenaések idején mindig ki- gyúlad a magyar fantázia, h*gy az ilúiiék délibábot játékával feledtesse a szomorú valóságot. Amint a szabadságharc után országszerte énikeitck, hogy „majd hoz Garibaldi puskái0, most is •tt látta már a képzelet Szent István koronáját hatalmas külföldi uraikodóházak valamelyik tagjának fején csillogni, aki vissza- szerzi nekünk mindazokat ez országrészeket, amelyeket a forradalom őrületében majdnem szándékosan dobáltunk el s osztottunk szét ellenségeink között. »Lesz új királyunk és régi országunk“ mondogatták sokan a csillogó ii úziók idején. De a mesebeli király nem jelentkezett a az ország megmaradt csonka* sájjben. A mesevilág gséifoszlott és ráébredtünk a valóság?». Ráe zméltünk arra, hogy s délibábot követve eltévedünk 3 vissza kell férnünk a jogfolytonosságnak 1918 bsn dhagyotí útjára. Az országnak és koronának a sorsa közös, együtt élték át a nagy tragédiát, egvülí kell feliámadniok, talán nem egy időben, de szőrös öss2eísr?ozá,uk- kal. Ha ezt az összetartó iáit ismerik ellenségeink, akik könnyen szerzed zsákmányukat féltik a korona iogfolytonoaaágánők hely- reáliíiáiátái, miért nem akarjuk mi is tudomásúl venni ? A jogfolytonosság hívei, amikor magukat legitimistáknak nevezi«, nem a Pragmatics Ssnctio-ra, vagy más, szintén megszűnt lex ekre hivatkoznak, hanem arra az ősi és újabbsn ismét nsegerődiett, élő törvényre, amely kimondj®, hogy Migyarország királyság § arra ez Íratlan, de a királyság lány egéből eredő törvényre, amely szerint a meghalt király törvényes örököse a fia. A legitimisták nern Habsburg rajongók, nem azért hívei a korona jogos várományosának, mert a Habsburg-csaiéd tagja, hanem azért, meri meghalt körönig királyunknak a fia. Jól tudjuk, hogy a Habsburg* család évszázadok alatt sok szomorúságot és fájdalmat okozott nemzetünknek. Nam felejtettük el I. Lipót kegyetlenségeit, Caraffa vérengzéseit, az aradi vértanukat s azokat az erőszakos eszközöket, amelyekkel a Habsburgok, miként Európa többi abszolút urakodója, köitük az erdélyi fejedelmek is, megtorolták az uralmuk ellen intézett valódi, vagy vélt támadásokat. A mi helyzetünket még súlyosbította az, hogy a kegyetlenségekkel együtt járt nyelvünknek, alkotmányom imézményeink- nek, egész nemzeti éieíünhnek az elnyomása. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a germanizá- lás nem egy családnak volt a politikája, hanem a germán ira- periálizmusé, amelynek hódító vágyával már akkor kemény harcokat vívott a magyarság, amikor a Habsburgokról még semmit sem tudott a történelem. És nem szűnt meg a germánság keletre törő ereje moss sem, sót ijesztő mértékben megnövekedetf, amióta ismét mások ütnek a német impt* riálizmus vezéri harci szekerén. Érthető, hogy mindnyájan fájdalmasan gondolunk vissza arra a majdnem négyszáz évre, amikor a Habsburgok voltak a germán törekvések föhsreoisi. De szomorú emlékeinknek politikai célú felhányíorgaíáss ma már nem időszerű, mert a germán hódiíás veszedelme most már mások rezéről fenyeget kennün kei. A történelem parancsojő erej* ugyanazokat a tényezőket sokszor a régivel te'j sen ellentétes szerepre készteti. A magyarságra ezer éves történelme »'ab a török lúiilotia a legnagyobb szerencsétlenségei s a világháborúban a nemzeti érdekek zössége mégis egymás mellé állította az egykori ellenségeket/ A Habsburgokra a jöyé^tn az & hivatás vár, hogy a régi Ausztiia megmaradt rés évei, ha zbbm a j nyugati hatalmak is támogatják, elválasszanak bennünk®* a mai Németország fenyegető szomszédságaiéi. Ezt a szerepet tulajdon- képen már .a muliban ii megkezd ék, bár csak fokozatosan ismerték fci új történelmi hivatásukat. Altéi kevdye, hogy ki szőrűink u német birodalomból, folytonosan gyengült az ő részükről gyakorolt germanizáló nyomás e 87-b:-n a magyar állam nemxeti jogainak majdnem teljes birtokába jutott, a háború alatt pedig elértő régi törekvéseinek 2 maximumát, a persenáiis union Ha a háború végén a marxisták önző ravaszsága a már akkor üresekké, mert fölöslegessé vált függetlenségi jels^ayakks! a jó nemzeti érzésű, de politikailag éretlen tömegeket ei nem hódítottak volna és segítségükkel az ország rendjét fal nem forgatta volna, akkor a hábtru veszteseiként is megnyeitük volna a békét. Megmaradt volna az or - faágunk és megszereztük volna teljes nemzeti függetlenségünket is. A jövendőbeli magyar király tó), bár a Habsburg család tagja, nem kel! félteni nemzeti életűn két, sőt annak oltalmát reméi- netjük. Ezt csak azok nem akarják belátni, akik muzeumbeli kuruc fokosokkal hadonázva a A Szentkorona Szövetség vasárnap rendezi Zalaegerszegen gyűléseit. Délelőtt 12 órakor lesz a Férfiak Szentkorona Szövetségének alakuló gyűlése, amelyen megjelenik Jeszenák Pál báró és Luzicsa Géza dr. ügyész, főtitkár. Dáiután 4 órakor a nők gyűlését tartják meg, s ezen is érdekes felszólalások hangosnak cl. Mindkét gyűlés a Kulíurházban lesz. üiigtr Miklós rnegjslenése a gyűléseken még bizonytalan. Griger ugyanis az utóbbi időben betegeskedik. Pénteken ugyan felszólalt a képviselőházban betegsége ellenére is, de csak azért, mert nagyon fontosnak tariolta, hogy az öregségi biztosítási javaslat vitájában szavát hallassa. A Házba is orvos kíséretében i ment el. Reméljük, hogy állapota 1 Sanyira javul, hogy Zalaegerszegre gljöhe). Nehézségek merültek fel az angol-olasz tárgyalásokon Feszültség ®iá3*é|3£i si§pf«imáeiáÜ3a&f* H küijf?^i££££*a hüreiLondon, február 19. Az angol sajtó érdeklődésének homlokterében az angol—olasz megegyezés kérdése áll. Megállapítják a lapok, hogy az állandó íáígyaiá sok ellenére még sok nehézség vir elsimításra. Grandi ismételten tárgyalt Chamberlain miniszterelnökkel és Eden külügyminiszterrel. Közölte az olasz kor- manynak azt az álláspontját, hogy .Olaszország kész az Angliával ás Franciaországgal való együttmüködésra az európai béke érdekében, de a két államnak j végre állást kell foglalnia az abesszin hóditág elismerése kérdésében, a spanyol ügyet pedig faü ön kill választani és a sémié- gességi bizottság elé utalni. Hir szerint Grandinak a?, angol külügyminiszterre! folytatott megbeszélése nem járt sikerrel. Ma délután rendkívüli angol miniszter anács les?, amelyen döntenek sz Olaszorszaghsz való közeledés kérdésében. Egyes körökben a nehézségek miatt számolnak Chamberlain iernoriásávai. Párig, február 19. A francia és angol diplomáciát továbbra is élénken foglalkoztatja a námeí— osztrák megállapodás. A lapok hangsúlyozzák, b&gy az angol és francia kormányok a stream egyezmény alpján állanak és ilyen értelemben foglalnrk állást az osztrák kérdésben. A Matin szerint a Berlin—Rónia tengely meg-szilárduK, s érért Chamoerlain angol miniszterelnök komolyan, aggódik, mert átlói lart, hogy Európa valamelyik sarkiban háború tőr ki. Bécs, február 19. Seysa- Irquart osztrák belügyminiszter Berlinből visszaérkezett Bécsbe és a ma déli mini3zter?anác8en beszámolt a kormánynak tárgyalásairól. Az osztrák nép feszülten figyeli az eseményeket, s ezért nagy érdeklődéssel tekint a minisitertanács elé is. Hir szerint Schuschnigg szabadfolyást enged a nép akaratának. Érért a Németországból hazatérő nemzedszccialisíákat felveszik a hazafias arcvonalba. Tokio, február 19. A japán főhadiszállás közlése szerint a japán csapatok eddig 739.000 négyzetkilométer terűidet hódítottak meg Kínában. Ebből 650 ezer négyzetkilométer Északkinára esik. Bukarest, február 19. A kormány tagjai ma a király elnökletével álfemtanácsoí tartanak, amelyen kidolgozzák sz új alkotmány tervezetét. A lakosság érdeklődései várja az új alkotmányt. Salamanca, február 19. A nemzed csapatok az aífandriai fronton ismét eíőnyomultak és több községet elfoglaltak. A vörös repülőgépek francia hadihajót bombáztak.
