Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-17 / 38. szám

2 Zalamegyei Újság i938. február 17 yfci-anw./iMfWi1— i Újabb könyvet irt Magyar- országról a Zalában járt angol iró> Emlékezetes, hogy C. A. Ma­cartney angol egyetemi fanár, a „Magyarország“ című angol nyelvű és fordításban magyar nyelven is megjelent értékes könyv szerzője az elmúlt nyáron Zala megyében járt. Baboidöbrétén volt Ö£V. Barthelmes Valterné vendége és Baboidöbrétéről több látogatást tett Zalaegerszegre, Göcsejbe és Vas megyébe. Ezen a nyáron az iró korábbi években megkezdett magyarországi tanul­mányúját folyíaita. A többéves tanulmányul és kutatás eredményét Macartney könyvben dolgozta fel, amely most jelent meg az Ox­ford University Press, a világ legkomolyabb tudományos könyv­kiadójának kiadásában. A mü a magyar kérdés! és a trianoni bé két a legkomolyabb tudományos megviiágitássban mutatja be. El­mondja, hogyan csonkították meg Magyarországot, a trianoni béke­szerződést részletesen iimerteli és kijelenti, hogy egyetlen ország sem veszített annyit a háború következtében, mint Magyarország. Az iró arra a meggyőződésre jut, hogy a Dunamedence prob­lémáira csak a teljes nemzeti egyesiéiig kimondása hozhatja a megoldást. Eizz\ együtt járná ennek a területnek a szó igazi értelmében vett keleti Svájccá való átalakulása. Kijelenti az egyetemi tanár, hogy a régi Ma­gyarország természetes alakulás volt, amely politikailag erősnek bizonyult és minden gazdasági követelménynek migfelelt. Ezzel szemben a szétdarabolt Magyar- ország, amelyet sggódó utódai vesznek kör üt, mesterséges alko­tás és nem maradhat sokáig >gy. Három csallóközi „cseh“ katona jelentkezett az ágfalvi vám­őrségen. Kedden reggel az ágfalvi ma­gyar vámőrségen „tiszteletfel je­lentkezett“ három egyenruhás „cseh“ katona. Mindhárom 23 éves, piros-pozsgás, jónevü csalló­közi fiú. Amin! elmondották, a Csalló­közből a znaimi kaszárnyába vit­ték őket katonának. Olt messze Csehországban egyikük se tudott megbarátkozni az idegen szóval s mivel — vallomásuk szerint — kegyetlen rosgzul is bántak ve­lük, elhatározták, hogy megszök­nek. Tervüket január 31-én valóra váltották. Két heles bolyongás után Ausztrián kérésziül értek a magyar földre. A három csallóközi magyar fiút, akik haza vágytak, a polgári hatóságok verték át 8 Ágfalvárói Sopronba, majd Győrbe továbbí­tották őket. tőnek mutatkoznak, akkor a kevésbé foglalkoztatott mezőgazdasági munkás­ság egy részét is kioktat­ják erre a munkára és lassan átképezik a vasipar számára. Szovjetiskolák haladás nélkül. A kievi iskolákban 35 száza­lékra rúg azoknak a tanulóknak siáma, kik semmilyen előrehala­dást nem mura iak. Az ukrán fő város egyes iskoláiban pedig 75 százalékot is kitesz azoknak szá­ma, akik nem ütötték meg a kí­vánt mérték legalíCíonyabb fokát sem. Nem jobb a helyzet Ukrajna más városaiban sem. Charkov, Winnitza, Nikolsjev és Ciersigov városokban és máfutt i-i a tanu­lók egy harmada, sok helyen a fele nem mutal fel semmilyen előrehalad isi. Esősorban a ma­tematika és fizika tárgyiba vo­natkozik ez, azonkívül az anya­nyelvi oktatásra. A Pravda legújabb számában beszámol egyes gyárakban ta­pasztalt uralkodó analfabetizmus­ról. Vannak olyanok, akik már 2—3 éve látogatj4k az analfabéta tanfolyamokat, de semmi előre­haladást nem mutatnak. A gzovjellspok szerint a tanító­ságban van a hiba és sem az is­kolák, sem a kurzusok nem ren­delkeznek megfelelő számú kép­zett tanítóval. Az iparosadósságokat ötéves kölcsönökre alakítják át. Az Iparíesíületek Országos Köz­pontja az iparosadósságsk rende­zése érdekében országos mozgal­mat indított és az önhibájukon kivüi fizetőképtelenné vilt káz- müiparosok adósságainak re ide zéaét kérte az iparügyi miniszter­től. Bornemisza Géza iparügyi miniszier álérez'e a kézműiparoi- ság adósságrendezésére von&íkozó érdeket és kifejezte hajlandóságát arra, hogy az lOKSz keretében konverzió u'jin rendezze az ipa­rosadósságokat. A miniszter öléves kölcsönökre változtatja az iparosadósságokat. Az iparosság ezt az ötéves lejá­ratot tulrövidnek tartja és ezért újabb felterjesztésben arra kérte a miniszteri, hogy az iparadés- eágak rendezésére szánt konver­ziós kölcsön visszafizetését tiz évre osztassa be, mert csak ilyen módon várható, hogy c kézmü- vesiparosság az esedékes kama­tokat és tőkét mindenkor ponto­san törlsszthesio. A kisipar fogja gyártani a nehézipar apró szerszámait. Az ÖnállósitásilAlap rendezi be a kis­iparosok műhelyét. A közeljövőben megvalósítja a kormány az illetékes nehézipari szakkörök bevonásával azt a régi tervei, hogy az eddigi külföldről importált aprószerszám és szer­szám kellékek hazai előállítása megvalósítható legyen. Ezt a nagy problémát úgy akarják megvaló­sítani, hogy a kisiparosszg kezébe ad­ják ezeknek a szerszá­moknak és szerszámkellé­keknek a készítését, még pedig úgy, hogy a hozzá szükséges — gyárilag már kiké­szített — nyersanyagot a nagyobb nehézipari gyárak bocsálanák a kisiparosok rendelkezőre, Hir szerint a kiválasztott, il­letve a vállalkozó kisiparos csa­ládoknak a berendezéshez szük­séges tőkét a kormány az ön­állósítás! Aiapból fogja Iö cíö- nözni. Ha ez a lerv keresztülvihető és megvalósiihaió, akkor a vasipari impor­tunk tetemesen csökkenni fog. mert ezek az amúgy is kisipari készítmények eddig legnagyobbrészt Németországból lettek im­portálva, mivel annak ha­zai előállítása a gyáripar számára nem rentábilis. Tudnunk kell ugyanis, hagy ezeknek a szerszámoknak gyári előállítása olyan hatalmas ösz- szegbe kerül, hogy ráfizetés nél­kül gyártása nem lehetséges. A kisiparos által elkészí­tett szerszám azonban ol­csó, és kivitel szempont­jából sokkal tökéletesebb a gyári készítménynél. Olyan tervek is vannak, hogy, ha a hazai ezer.szárnkészités meg indul és a;; eredménye'! tleiégi­A magyar növénynemesitós bemutatása az országos mezőgazdasági kiállításon. Az országos mezőgazdasági ki- kiállitás rendezőbizottságának ré­gi törekvése, hogy kiállításai ke­retében megfelelő helyet biztosit- son a magyar növénynemes;tés- nek. A kiállítás egyre fejlődő állat és egyéb csoportjai mellett szüksége mutatkozott annak is, hogy a magyar növányuemesités évról-évre rendszeresen beszámol jón a kiállítást látogató bel- és külföldig gazdák előtt az elért eredményekről. A folyó évtől kezdve sikerült ennek a lehetősé­gét biztosilani, mert a Magyar Növénynemesiték Országos Szö­vetsége a kiállítási telepen állan­dó jellegű kiállítási csarnokot lé­tesít a magyar növénynemesités rendszeres és megfelelő keretek­Legtökéletesebb látást biztosit a Zeiss púnktól szemüveg. K sió; Bánfai látszerész ém fényképész sca*(tz!«*tébaH, Z«laeg«rti*|, Arany Bárány épület. Teiefeni ITS.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom