Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-02-13 / 35. szám

1938. február 13 Zalamegyei Újság rss-soKsaBws^enw tosságát a nemzeti életnek és a nemzet gondolatvilágának az irá­nyítása tekintetében és a sajtó nagy kulturális jelentőségét, mégis szükségesnek tartja azt, hogy a sajtótörvény reformja mielőbb valóra váljék, amely törvény módot fog találni az ál­talános emberi eszme és a nem­zeti érdekek helyes céljait szol gáló újságírói működésre és le­hetetlenné fogja tenni idegen cé­lokat és nem keresztény nemzeti célokat szolgáló destrukció szitá­sát és a valótlan hírek terjeszté­sét. Ettől a megalkotandó tör­vénytől reméli a vármegye kö ■ zönsége, hogy a nemzeti géniuszt veszélyeztető, rosszindulatú saj­tótermékek működése lehetetlenné váljék. — Szomorú történelmi tanulság áll ugyanis előttünk, hogy a vi­lágháborút követő összeomlás napjaiban, amikor a legizzóbb hazaszeretetre lett volna szükség, akadtak sajtóorgánumok, amelyek azt hirdették, hogy á'lamot, nem­zetet nacionáíis érzés nélkül, tisztán a nemzetköziség és világ­polgárság téves tanaiból kiindulva is fenntartani lehet. — Az új sajtótörvénynek egy­aránt védenie kell az eszme és gondolat szabadságát, de foko­zottan a nagy nemzeti célokat, nemzeti érdekeket és a keresz­tény erkölcsöt, amiért is kérjük a m. kir. kormányt, hogy jelen határozatunkban foglaltakat meg­fontolás és mielőbbi elhatározás tárgyává tenni szíveskedjék. Darányi a korenányzónál. Budapest, február 12. Darányi miniszterelnök ma daielőii jelen­tést tett a kormányzónak a tavoí- létében felmerült ügyekről Darányi erután Eckhardt Tibor­ral tárgyalt a választójogi javas­latról, Remény von az ellentétek kiegyeniiiésére. VetésjeKeniés. Budapest február 12. A föld­művelésügyi minisz éíium jelen­tése szerint a vetések elég jói teleltek és jól fejlődnek. A fagy­kár kevés. Az áiiatáüomány egész­ségi áilapola kielégítő. R igadós száj- éi Körömfájás az ország terű étén nincs és külföldön is szünőben. fffiá&féimiÉSiást hiány egy szénbányánál* Budapest, február 12. Néhány nap e ő t öngyilkos led Bán Emil, a Budapestvidáki Kőszén­bánya Rí. vezérigazgatóhelyetle c. Ha'áía élőit házivizsgálat kezdő’ döit a társaság bányáinál, mert felünt, hogy a hat és félmilliós alaptőke ellenére a muitévi nye.* rerég csak 51 ezer pengő volt. A Vizsgálat most megállapította, hogy egymillió pengő hiányzik, de a hiány esetleg el fogja érni a másfélmilliót. Dr. kovács Lászlót, szülész nőorvos, bábaképző- intézeti tanársegéd rendelését megkezdte, fogad Kossuth Lajos utca 38 szám alatt, délelőtt (0—II-ig, délután 3—5-ig Telefon 105. A Zaiavármegyei Gyümölcster­melő Egyesület legutóbbi köz­gyűlése kimondotta, hogy az ösz- szel Zalaegerszegen gyümölcs­ös virágkiállítást rendez. A kiállításra már meg is indul­tak előkészítő munkálatok, mert 8z a terv, hogy a kiállítást or­szágos jelleggel tartják meg és egybekapcsolják nagyszabású gyü­mölcsvásárral. Bekapcsolódik a munkába Károlyi gróf zaíaszent- gróti uradalma és Rosner báró uradalma is. A helybeli kertász egyesület ma gyűlést tart és ezen elhatározzák, hogy a keriés'ek együttesen gondoskodnak arról, hogy a kertészeti rész mi­nél értékesebb legyen. Falusi ifjúság és a mező- gazdaság. Soha annyi szó nem esett még faluról, mint manapság. Alig van újság, ameynek számai ne hem­zsegnének a falut és népét bol­dogító cikkektől, az u'olsó öt év­ben több könyv megjelent falusi témák, eszmék, tervca kidoSgozá sáról, mint azelőtt egy évszázad dal, vagy mondhatnánk, a könyv- nyomtatás feltalálása óta. Nincs parlamenti tudósítás, amslybői hiányozna valami vonatkozásban a falu, nincs politikai szónoklat, beszámoló vsgy nem lesz a jövő­ben program mbzEzéd, amelynek elő odója a falut elfelejtené meg­említeni. Ha ennek okát keressük, kát tényben találjuk mag. Meg csonkításunk folyománya az, hogy Magyarország mezőgazdasági jel­lege még jobban kidomborodott. Érezték a városiak és a nem gazdaosztály is, hogy fennmara­dásunk mezőgazdasági fejlődé sünknak a függvénye. Érezte ezt az iparos, kereskedő a saját anyagi kárán, mert amikor a gazdának rosszul ment, akkor nekik se akadt munkájuk, de a jelenlegi normálisnak nevezhető agrártermék áralakulása mellett az élet széles e földön fel kezdett iendülni. A másik okot társa­dalmi viszonyaink megváltozásá­ban találjuk meg. A háború bor­zalmait és az utána következő szomorú eseményeket kellett vé- gigéinünk, hogy azok a társa dalmi válaszfalak, amik a falu egyszerű és sokszor kevésbbé müveit népét eiválassioi ár nem­csak a várostól, de még a falu intelligenciájától is, ledőljenek, Ma minden józan ember tudja, hogy a falu kezdetleges művelt­ségének nem a fa'u az oka, ha­nem a régi világ egyéb társadalmi osztályainak kedvező anyagi vi­szonyai és mindenekelőtt ezeknek az osztályoknak előitéiete. Lenéz­ték a falut, mint olyan eldugott helyet, ahonnan minden igényes ember szabadulni akar, népét esik a rossz c Idáiéról ismerték. Az említett szomorú kor megmu­tatta a falu jó oldalait h és ma érzi az egész nemzet, hogy nem csak anyagi jövője, de faji fenn­maradása, nemzeti léte is a falu még ki nem kezdett népében van lerakíározva. Érnek a szunnyadó erőnek a munkába állítása jelen i a falu­kérdést, amivel most egyszerre annyian és annyian, sajnos na­gyon kevés hozzáértő és |a falut ismerő akar foglalkozni. Nagyon helyesen nevezték s! egy részüket faluku’atóknak. Ezek a falu; nem ismerők, talán nem is látók, csak ezuián akarják felkutatni 1 ilyenekre nincs szükség ! A magyar falu fel van tárva a nyil­vánosság előtt. Ismerjük magá­nak a falunak és népének h báit, előnyét és minden hazáját sze­relő ember tudja, hogy nemzeti jövőnk attól függ, hogy miként tudjuk beállítani a fa uii magyar „ősétől“ nemzeti fejlődésünk irá­nyába. Ebben az irányban a közel­múltban két örvendetes lépés történt. Az egyikkel sikerült fel­ébreszteni a fa'u fiatalságában annak a belátását, hogy a nem zet jövője attól függ, hogy mi­lyen a falu Lataisaga, mert a közel jövőben tőle függ, már a magyarság számbeli és értékbeli szaporodásra, de munkájától függ az egész nemzet anyagi jóléte Í3 Soha nem rázta fői még a falut semmi annyira és oly rövid idő alatt, mint a Szegedről megfuji harsona: „Falu legényei ébredje­tek, baj van, mert a Teremtőtő! kapott és még ki nem használt erő őket parlagon hagyjátok, ak kor odaveszik Szent litván or­szága !“. Ma már alig egy év után tizevrek vonultak a legény- egyesületek zászlói alá. A moz­galom katolikus eredetű, de sem­mi támadó éle nincs és nem is lehet egv vallásfelekezet ellen se, mert abban a pillanatban meg­úri divatcikkek legszebb kivitelben VAl a INDRfl c é g r é 1 ZALAEGERSZEG, TEL, 170. szűnne nemzeti hivatást teljesí­teni. A második örvendetes lépés az, hogy megindult a falukban a ko moly szaktudás! terjesztő munka. Eddig e téren nagyon keveset tettünk, Amim említettem orszá­gunk jövője mezőgazdaságunk fejlődésétől függ. Ezt mindenki tudja, azon se keli már vitatkozni, hogy a fejlődést a szskudás alapján álló okszerű gazdálkodás szabja me*? és mégis a mező­gazdasági szakoktatás tudást terjesztő intézményeinknek a legel­hanyagoltabb ága. Nagyot halad­tunk e téren, de annak ellenére, hogy felismerte mindenki fontos­ságát, bálványozott mértékben többet áldoznak még ma is a többi társadalmi otziály nívóját emeiő szakoktatásra, mint a min­denkinek kenyeret adó mezőgaz­daságra. Nem lehet megvárni azt, amig a sassu haladással célt érünk. Mire minden járásban feltalálható lenne a mai t.pusu téli gazdasági iskola, de még inkább már az áhaiarn iöbbször felvetett vándor gazdasági iskola, arra gazdasági fejiődésünkmég mindig csak oly neveset emelkedne, hogy elbuknánk a népek gaz­dasági versenyében. Megindult már egy évtizeddel ezelőtt több kevesebb sikerrel az isko ánkivüti népmüveié«, második éve tart a szakiskolán kivüii gazdasági ok­tatás. Két év óta nyolcnapos, kés hónapos gazdasági tanfolya­mukról hallunk és olvasunk az újságokban. Halljuk, hopy ezek a rövidre szabott tanfolyamok milyen szép eredménnyel vég­ződtek. De az igazi eredmény csak azután jön. Fölrázták a falu gazdáit, beléiük csepegtették a fele ősséget, hogy nemzeti köte­lességük hivatásukat tökéletesen betölteni. Ezek a tanfoíyamot hallgatott gazdák nem fogjak már beérni az<al, amit ott tanultak, szomjúságot éreznek a magasabb BZckmüveltség után és nem nyu- goBznak addig, amig esetről- esetre ki nem tudják elégíteni szomjúságukat. Nemzeti fejlődésünk irányában a faluban tett két lépést össz­hangba kel hozni. A legényegy­leteknek nemcsak a legények a tagjai, hanem, mint pártotó tag Országos jellegű lesz s zalaegerszegi gyümölcs­ös virágkiállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom