Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-02-08 / 30. szám
XXI« és?f@l£??s*8 30. esésii fillér IS33. február 8. ftedd. Felelős szerkesztő: Hefboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,; Zalaegerszeg, iaécheayi-tér 4. ■_ Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak;; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint korabeli gazdasági tudást. Nem volt a külföld ge előbbre gazdaságiig nálunknál. A külföldről behozod papok a legkorszerűbb gazdasági módszert oiíohák be az itthon kiképzett lelkipásztorokon keresztül a nemzet gazdalár- Ésdaimába. Elmúlt kilenc évszázad és azóta a Széni híván által megvalósított mezőgitdasági fej iődésíiez viszonyítva, azt mondhatjuk, fcemmi se történt. Pedig n mezőgazdasági tudomány egyike azoknak, ahoi a fejlődés az utolsó pár évtizedben rohamlépésben vágtái a maga ú ján. Es termés eíes is, hisz a gaäda tudja elsőiorban átültetni a gyakorlatba § íehnika és kémia vívmányait, pedig ebben a két tudományágban a leggyorsabb § fejlődés, Figyelmen kivül hagyva a nstslmas gyáripari, a kézműipar koránt sem köszönhet annyit a tudomány fejlődésének, mint a mezőgazdaság. Elég ha rámutatok a vegytan terén a korszerű növényi tápanyag visszapótlásra, ami sz újszerű irágya- sezelés alapjait rakta le, vagy az oryosi tudományén ki kösiönhet többet a bakteriológiának, mint a gazda. A mai korszerű gazdálkodás és egy évszázaddal előtti gazdálkodás között a különbség Sienl István korában a háziállatját legeíőrői-legeíőre hajló vándor magyar Js a letelepített gazda közű nagy kü önbségbez hasonlítható. A nyugati nemzetek mór mind átvették a korszerű gazdálkodás gyakorlati megvalósításait. A magyar gazdaságtan művelői azt már a magyar viszonyekíioz alkalmazták. A kísérletezéseken már túl vagyunk. A gazdálkodás minden kérdésére megtaláljuk már a bevált választ, amit a gyakorlatban megvalósítva láthat minden nyitott szemmel néző gazda, ha nem tájjá, hall róla szakújságban, könyvekben előadásokon, rádióban. Az érdeklődés kezd mutatkozni kisgazdáink koréban és amikor a gszdaifjak egymásra találtak, a legelső lépésüknek kell lenni, hogy a korszerű gazdálkodást megvalósítsák. Gazdasági téren tehát nagyon hasonló korunk első királyunk korához. Az ő példája e téren is világosítson! Megvannak a papi birtokok példája által tanító gaz» disági műveitség'erjesziés utódai, a szakiskolák, miniagazdaságok, munkára készen áll az új kor tudomány terjesztője a sajtó, ieg- legújabban már a rádió is. Szent litván emlékéhez nem lenne méltó, ha Szent István évében elmaradna a mezőgazdasági tudás általánossá tételének munkája. A munkához az alsp gdva van: a fasusi ifjúságszervezés általánossá tétele és a megszervezett ifjúságon keresztül belecsepegtsini a gazdaközönségbe nemzeti jólétünk feltételéi, a gazdasági szaktudást. Pörneczi József. ismét hatalmas munkáról számait be a Szociális Missziétá rsuiat. lüelecg SüKfepiés közben távozott az elnöki székből Bődf fóliáimé» — Utóda ozv. Szalssy Lászlónál A mezőgazdasági fejlődés és Szent István. A keresztény alapon megszervezett falusi ifjúságba és ezzel karöltve a falu fér fi világába is bele kdl oltani mielőbb a mező- gazdasági szaktudást. Ennek a munkának mielőbb meg kell indulnia széles vonalon. Minden halogatás távolabb visz bennünket a falukérdés megoldásától, már pedig az egész nemzetnek léte vagy nem léte aííól függ ebben az agráforszagban, hogy hogyan tudja betölteni a földművelő nép hivatását. Ezt a tényt mir- den veielőtényegő belátja és mégis csigalassúsággal történi eddig minden ennek az érdekében. Most a falu fiatalsága megmozdult. önmaga szetvszkeüik és rálépett az egyetlen helyes útra, amely a szentisiváni eszme- alapra épül?. A legtöbb ember első királyunkban csak a szentet, és orsiágszervezé királyt látja. Mint szentet, az Egyház oltárára emelte, mint tiaránkat alapjaiban megerősítő nagy államférfiul, nemzetünk minden tagja 900 év távolában is tisztelettel övezi. Nagyon kevésnek jut azonban eszébe, hogy ez a csodálatos tehetségű szent Magyarország első gazdája volt. Bölcsesége megsúgta neki, hogy az alapokat csak akkor tudja évezredekre biztosítani, ha a honfoglaló népet nemcsak helyhez- köti, de gondoskodik annak jólétéről is. A szerzetesrendek letelepítése, megfelelő biríokado- mányai azt a célt szolgálták, hegy példájuk állal tanítói tegyenek az eddig inkább vadászatból, halászaiból és pásztorkodásból élő új magyar gazdáknak. Pannonhalma, Zalavár és az Alföldön már esik a történelemből is- msrt szerzetesi gazdaságok a vidéknek mintagazdagságai voltak, ahova elmehetett a gazda tanulni, ahol megtanultak a tidal papok is gazdálkodna hogy az országban szétszóródva, mint lelkipásztorok kisebb plébániai birtokon is tanítói legyenek a magyar gazdáknak. Állíthatjuk, hogy Sient Istvánnak e nagyszerű elgondolása és az elgondolásnak az életbe való átültetése nélkül csak fél munkát végzett volna. A kilencszázéves példán okulva ezért nevezhetjük örvendetes megmozdulásnak a falusi fiatalság szervezkedését, ami, ha a mezőgazdasági szakműveltséggel párosul, s;áz százalékban szent- istváni elgondolás lesz 1 A 900 évvel azelőtti korral összehasonlítva, akkor sem volt a nép gazdaságilag tudatlanabb, mint napjainkban. Srent István meg tudta adni fentebb röviden vázolt munkájával a nép minden fiának a A Szociális Missziótársulat zalaegerszegi szervezető vasárnap fartolt Bö’dy Zollánné elnökletével évi közgyűlését, amelyen a két- évíizedes egyesület ismét hatalmas szociális munkáiéi számolhatott bs. Fájdalmas eseménye is voit a gyűlésnek: Bődy Zoltánná bejelentette, hogy távozása miatt búcsúzik az elnöki széktől. Az általános sajnálkozás kifejezése és a meleg ünneplés megmutatta, hogy Bődy Zoltánná egy évtized alatt mit jelentett az elnöki székben és a szociális munkában. A gyűlés iránt nagy volt az érdeklődés. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott volt vitéz Teleki Béláné grófnő diszelnöknő, And- rássy Imréné grófné, Bődy Zoltán alispán a megye tisztikarával, vitéz Taamásy István dr. polgármester, Stili Ernő dr. kir. ügyészségi elnök és a hatóságok számos képviselője. Bődy Zoltánná közvetlen szavakkal nyitotta meg a gyűlést és szólt a szeretet nagy hatalmáról a szociális munkában, s megköszönte a tisztikar nagy munkáját. Fatér Endréná a muH gyűlés jegyzőkönyvét ismertette, majd Petim József pápai prelátus pa- rentáiía el kegyeletes szavakkal a társulat szociális szivü diszelnök- nőjét, Batthyány Pálné grófnőt. Indítványára emlékéi jegyzőkönyvben örökítették meg. Egy év munkája. Köves litván dr. titkár érdekes jelentést terjesztett elő agy év hatalmas munkájáról, amely kiterjedt a templomra, a hitéletre, az egyházközségi ügyekre, miszsziÓ8 kérdésre, a háztartási alkalmazottak felkarolására, a család- védelemre, főleg pedig s tulaj - donképeni szociális területre. A társulat tagjai a Szent József O-t- honban 28 szegényt gondoztam 9.899 munkanapon kepesziü'. A napkön otthonban 16 kengrega- nista dolgozott 68 napon át, s 30 családnak 93 gyermekét részesítették 3 364 ebédben, ugyanannyi tízóraiban és ozsonnában. Hu&véíkor 211, karácsonykor 204 családot részesítettek ajándékban. Természetbeni adományokat 8 565 pengő érlékben nyújtottak. Végeztek 3.424 gzegénylátogatásí, 2 387 beteglátogatást, a szegények ügyesbajos dolgaiban 5.236 esetben jáíak el. Gondoskodtak az agrár- ifjúsági tanfolyamok konyhájának vezetéséről és újabban kiterjesztik a munkát a kórházi betegekre is. Németh Jenő nyug. igazgató a fogházmbszió igen szép munkájáról számolt be érdekes adatokkal. Vörös Margit a leánykongregáció munkáját vázolta, amelyből különösen kiemelkedik a 22 kistestvér felkarolása és a 20 falusi leányegyesület vezetése, Szép tevékenységről számolt be S^aíay Mária a Kis Szent Teréz Leány- körben éi Lovrits Mária a Szent Zik Egyesületben. Kovács Margit a pénztári jelentést ismertette. Boer Judit szociális nővér nagyhatású beszédében foglalkozott a gzociáíis munkával. Elismeréssel szólt a zalaegerszegi szervezet működéséről, majd hangsúlyozta, hogy a társulat szociális munkájának vezető szempontjai n tiszta szándék, b já tájékozottság, a terv- szerűség és az az optimizmus, hogy Krisztussal csak győzni lehet. A missziótársulat munkásaiban nemcsak meggyőződés él, de győzni akarás is. Azután gyakorlati ^mutatásokat adott a helyes közszellem és szociális szellem kialakítására. Szirmai Miksáná ügyvezető el- nöknő indítványára elhatározták, hogy táviratilag üdvöziik Grő.íz József püspököt és Farkas Edit alapító főnökasszonyt. Bődy Zoltáné elnöknő most bejelenteteite, hogy évtizedes elnöksége után távozása miatt elhagyja sz elnöki széket. Megin- duíian búcsúzott és kijelentette, hogy lélekben mindig együtt lesz azzal a szociális munkával, amit a társulat tagjai fejlenek ki. A távozó einöknő meleg ünneplése közben szólalt fel Pirily Gáspárné és a lapok nevében adott kifejezést annak az őszinte fájdalomnak, amit valamennyien éreznek. Bődy Zoltánná rengeteget dolgozott, nagy eredményeket mutathat fel. Kívánta, hogy Isten áldássá változtassa áldozatos munkáját. Pehm József pápai prelátus is
