Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2. Zalamegyei Újság i938. január I. Szent István király Jubileumi éve Zalaegerszegen. alacsony kamatozás figyelembevételével fizesse. A vita végén elhatározták, hogy az egész kérdést az év elején a közgyűlés elé viszik és az fog dönteni a város végleges állásfoglalásáról. Az egyesített bizottságok javaslata tudomásunk szerint a bírói megoldás mellett foglal állást. A bizottsági ülésen elhangzottakhoz azt tesszük hozzá, hogy a villanyügyet most már akármilyen módon is megoldáshoz kell juttatni. De ez a megoldás semmi • képen sem lehet olyan, amely akár a pótadó, akár a villany árának emelését jelentené. Véleményünk szerint Zalaegerszeg városát valósággal belehajszolták a közérdekre hivatkozással a távvezeték építésébe, s ebben a legfőbb felügyeleti hatóság, a régi kormányzat is hibás olyan értelemben, hogy nem járt el kellő gondossággal az ügy felülvizsgálatánál. A mai kormányzatot, mint jogutódot, tehát legalább is méltányossági alapon felelősség terheli. Ebből pedig következik, hogy most már a legnagyobb eréllyel bele kell avatkoznia az ügybe és olyan megoldást teremtenie, amely a város helyzetét enyhítheti. Ha nem lehetne hatalmi szóval a város jogi gúzsbakötését meglazítani, akkor siessen a kormányzat államsegéllyel a város támogatására. Rövid táviratok. Darányi miniszterelnök ma délután mondotta el rádióbeszédét. — A Népszövetség január 17 én tartja századik, jubiláris ülését. Ekkor tárgyalják Magyarország pénzügyi helyzetét és esetleg sor kerül a pénzügyi ellenőrzés megszüntetésére. — Lemondott Ivády Béla, a kormánypárt elnöke. Utóda Kelemen Kornél vagy Ujfalussy Gábor lesz. — Spa nyol Marokkóban pokolgépes merényletet kíséreltek meg a marokkói kalifa, a spanyol főbiztos és egy katonatiszt ellen. A merénylet meghiúsult. — A fiancíaországi Rouenben egy gyári munkás, feleségének válása miatt, megölte feleségét, sógornőjét és unokanővérét. — Terűdnél a nemzetiek ismét előrenyomultak. Ausztria védekezik a romániai zsidók ellen. Bécs, december 31. Az osztrák sajtó arról ir, hogy a Goga kormány zsidóellenes intézkedései megindították a romániai zsidóság menekülését. A zsidók Ausztria, Magyarország és Csehország felé vették útjukat. A sajtó tiltakozik a zsidók Ausztriába özönlése ellen. Hir szednt a belügyminiszter már intézkedett a beözönlés meggátlására. Cs'pke, szövet estélyi és délutáni ruhára. Legújabb divat. szép választék, olcsó ár. Schütz-Áruház. Az isteni Gondviselés megpró- biltttásunk esztendei után egy csodás évfordulóhoz vezérelte nemzetünket. Az idei karácsonynyal nemcsak új, életünkben páratlan jelentőségű egyházi év köszöntött reánk, az Eucharisztikus világkongresszus esztendeje, hanem küszöbére értünk egy új, történelmünkben is korszakos év nek. Az 1938 as évvei a történelmi magyarság számára egy drága ünnepi esztendő: Szent István országépitő első királyunk halálának 900 éves évfordulója köszönt reánk. A Gondviselés ezt a jubileumi évet bü’di ajándékba nemzetünknek, hogy annak napjait ünnepnapokká varázsolja az azokat átélő maroknyi magyarság számára. Hol vagy István király ? Téged magyar kíván — így énekelt Szent István népe 900 év ófa hitlel, bizalommal. — Felharsan ez ének millió magyar ajakról még csodálatosabb erővel a jubileumi szent évben, de a most feltörő ének a remieti lélek nagyszerű allelujává fog magasztosulni, melynek vezető szólama csodálatos melódiáknak ad szárnyakat, hogy ellenállhatatlanul hirdessék azok a s.en isiváni hódolatban összeolvadó nagy lelki egységét Szent István népének. De ebből a nagy nemzeti szimfóniából mindennél jobban fog kicsendülni az egész nemzet mélységes hite, hogy a dicsőséges Szent Jobb gigázsi ereje fogja megteremteni, hogy ez a nagy lelki egység mielőbb földrajzi és történelmi egység lehessen újr?. És mi hiszünk benne, mert amint egyházunk mondja a Róla való megemlékezésben: «Igaz ajka böfeseséget szól és nyelve igazat beszél. Isten törvénye van szivében és lépérei nem fognak megtántoiodni.“ Hiszünk benne, mert a Gondviselés csodálatosan megőrizte a dicsőséges Szent Jobbot számunkra, mely 900 év után is eleven tanulságot tesz ariói, hogy Szent látván országát nem múló időnek, nem tova tűnő népnek ködbe vesző bizonytalan jövőjére alapította, hanem nagyvonalú állarrpolitikájával felépített apostoli királyságát a keresztény kuliurába ágyazta be e és a bol- dogságos Patróna védelme alá helyezte, hogy nemzete számára a tűnő idők minden viharát kiálló örök éltü sorsot biztosítson. Szent királyunk orsxágépüő munkájával létrehozott nagy müvének történelmi sorsa kialakításában nagy szerepet szánt az általa megteremtett keresztény kultúra alapjai tovább építésénél a magyar városoknak, melyek jó részének alapjait szintén a messze jövőbe látó bölcsesége rakta le. Ha a jubiláris esztendő napjai ünnepi kialakulásában résztvesz a magyar nemzet minden hű fia, önként tóiul élénkbe a kérdés, hogy ebbő! a csodálat munkából minő részt kívánnak maguk számára Szent Irtván országának városai! ? Nem ok nélkül vetem fel ezt a kérdést a szentév első napján c lap b:2ábja!n. Mint a váron közigazgatásnak hosgíú időn át volt vezető ténye- nyeiője, nyugodtan adok kifejezést eme felfogásomnak és pedig meggyőződéssel, hogy a jubiláris szentévben az új magyar jövendőt alapozó nagy nemzeti munka megindulásának ünnepi nyitányába úgyis mint a magyar történelmi kultúra zászlóhordozőinak iegelsősorban a magyar városoknak kell a szentistváni kultuszt szolgáé magyar alkotóerő csodás atek ordjaít beieszőni. Erre nemcsak az a hála kötelezi, amellyel tartoznak Szent István ama tevékenységének, hogy legrégibb s legszebb városaink slap- köveit és velük együtt a magyar városkuhura örök értékeit Ö rakta le, hanem azért is, mert messze jövendőre látó város politikájával királyi gondjai közepette ő ismerte fel először a magyar városokban rejlő és a nemzete mész sze jövendőjének kialakulására ható nagy erőt, amelynek mindig eleven és soha nem szünetelő munkája nyomán mindmegannyi védőbástya őrtornya épült Sient István országa évezredes gyönyörű kultúrájának védelmére. Ha körültekintünk a magyar városok sorain, ötömmel láiju*, hogy azok nagy részében meg is indult a nagyszerű munka Szent István király halála 900 éves évfordu’ójának a magyar városokhoz méltó megünneplésére. Kezdve a magyar fővároson és a vidéki városok közül Esztergom, Székes- fehérvár, Veszprém, Pécs, Szombathely, Győr és Eger városok árok, amelyekben nagy körültekintéssel és mégis lázasan készülnek fel, hogy országépitő szent királyunk iránti hálájukat méltó keretben róiják le a jubiláris szentévben. Nemes vetélkedéssel igyekszik az emíhett városok polgársága szent királyunk dicsőséges emlékét méltóképen megörökíteni. Ha ezt lápjuk, kérdem: kimaradhat e Zalaegerszeg város az ünnepre készülő magyar városok sorából?! Vetődött e fel annak gondolata, hogy az ősi Zalsvár- megye székvárosa milyen formában vegyen részt a közelgő jubiláns esztendő méltó megünneplésben?! Úgy ludern, hogy ez irányban még eddig semmi megmozdulás eem történt arra illetékes tényezők résiétől. Meg vagyok arról győződve, hogy egyházi tényezőink meg fogják találni az utat, módot arranézve, miképen telítődjék meg hiveik serege a jubiláris esztendőben szeniistváni lekiséggel I Ds hát a világi hatóságainknak és pedig legelsősorban városunk vezetőségének is kell, hogy sürgős gondji legyen cselekvőség arra, hogy Zdaegerszeg városa is kivegye részét Szent István királyunk emlékének minél méltóbb formában megnyilvánuló megörökítésében. Megköveteli ezt Srent István királyunk iránt jámbor eleinktől drága hagyományként reánk maradt és a mii városi polgárságunk lelkében is elevenen élő mélységes tisztelete, amelyet tovább fejlesztem, tartalmasabbá tenni és máíyiieni elsősorban ii a város sorsát iméző világi tényezőknek a hazafias szent kötelessége. Legcélszerűbbnek tartanám az elindulást ott kezdeni, ha polgár- mesterünk a tervek megbeszélésére a polgári társadalom minden rétegéből egy nagy bizottságot hívna Ü36ze. Tudom azt, hogy ezen a megbeszélésen hamarosan megszületnének a gondolatok, mi- kápen is lehelne Körülményeinkhez képest Szent István emlékét városunkban is méltóképen a most élő és az u'ánuk következő nemzedékek üdvös okulására megörökíteni ? Szabadjon e cikk keretében a magam részéről pár gondolatot már most felvetni csak azért, hogy azokkíl site ékesek, de a városi közvélemény is, foglalkozzanak és azokhoz hozzászóljanak. Mily szép lenne itt a zalai végeken, ha egy hatalmas, művészi kivitelű apostoli kereszt állíttatnék fel arra méltó helyen városunk területén. Apostoli királyságunk 900 éves sient jelvénye méltóan hirdetné Szent Utván népének lelki átalakulását Szent István koránunknak szellemében. A vasúti állomás előtti virágos térségen felállítható monumentális és művészi kettős keresztből kiáradó erő, hogy megkapná a városunkba érkező idegenek lelkét, emlékeztetvén őket arra a nagy értékre, amely abban vagyon: hogy ime Szent István hivő népe vagyunk, amely rendíthetetlenül hisz a Gondviselő Istenben és az ezeréves keresztény Magyarország : Szent István országának jövendőjében ! Menjünk csak tovább ! Ha városunk utcáit já'juk, azt lápjuk, hogy Szent István nevét még egy utca sem hirdeti! Vájjon nem volna e alkalmas, ha legszebb utcánkat, vagy terünket — Szent István — országunk megépitőjének a dic*ö- séges nevéről neveznénk el l
