Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-19 / 236. szám

XX* évfolyam 236* izáni> 8 ÍÉ8i©l® 1937» október 19. Kedd« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. A nyilas téveszmék ellen szólt Grősz püspök a lickóvadamosi iskola­szentelésen. Lickóvadamos, oklóber 17. {Kiküldő t tudósítónktól). Qrőss József püspök vasárnap benső­séges ünnepség keretében áldotta meg a lickóvadamosi új római katolikus iskolát, amely az ál­lam támogatásával és a község áldozatkészségével épült. Az ün­nepségre nagy számban gyűlt egybe a környező községek né pe. Ott voltak az ünnepségen Strausz Flórián prelátus, Pehm József prelátus-plébános, Kőszegi Antal marcali esperes, Farkas Sándor novai esperes, Herold József nagygencsi esperes, To­ronyi Németh István, az A. C. egyházmegyei titkára, Palkó Jó­zsef nagylengyel! plébános, Gacs Elemér mileji, Turcsányi Sípos József pajüsszegi, Szeifert József petrikeresziuri plébános, P. Ful- lér Jenő kapucinus atya. A Vilá­giak sorában ott voltak Udvardy Jenőné, aki a zászlóanyai tisztet töltötte be, vitéz Farkas Sándor- né, Balogh Endre novai főszol­gabíró, Jakabsfy Antal, a zala- j eger8zegi frontharcos főcsoport elnöke, viléz Farkas Jenő nagy­lengyelt éB Szigetby Jenő petri- kereazturi kö jegyzők, Fiola Sán­dor tanilóegyesületi elnök és a környék tanítósága nagy szám­ban. i Grősz József püspököt, aki Kiss Lajos dr. kanonok, egyház- megyei főíanfelügyelő és Galam­bos Miklós dr. püspöki titkár társaságában érkezett, a község határában Balogh Endre főszol­gabíró és Iovisbandérium fogad­ta, a díszkapunál pedig a kör­jegyzőség és a község vezetősé­ge üdvözölte. A főpászíor kör- menetben vonult a második dísz­kapun keresztül az iskolához. Megérkezése után a tábori oltár­nál szentmisét mondott, amely alatt népének volt Kőszegi Fe­renc igazgatótanitó vezetésével. A püspök beszéde. Ezután Grősz püspök mélyha- tásu beszédben szólt a hívekhez. Hangsúlyozta, hogy a katolikus iskola nem kevésbé fontos, mint a templom, mert nem közömbös, hogy milyen lesz a jövő nemze­dék ; Krisztusra esküszik-e avagy a szovjeícsillagra vagy nyíllal, korogkereszttel elcsúfított ke­resztre. Mi azt akarjuk — mon­dotta, —, hogy a jövő nemzedék a bá­torság helyett Dicsértes- sékkel köszönjön; azt akarjuk, hogy a jövő nemze­dék magyar legyen, hogy drága ereklyeként becsülje meg a szüz­máriá8 háromszinü zászlói és ne rántsa sárba, ahogyan azt épen a napokban akarták tenni Budapes­ten nyilas fiatalemberek. Azt akarjuk, hogy a jövő nemzedék kato’ikus és magyar legyen, azért építünk még áldozatok árán is katolikus iskolákat és templomokat. — Tudom, hogy sok baj van az országban, amint van más or­szágokban is, de ennek orvos­sága nem az, hogy Magyaror­szágot idegen eszmék ^arjaiba döntsük, és még kevésbé az, hogy Istennek hátat fordítsunk ás uj isteneket keressünk. Ellenke­zőleg az igazi orvosság a vissza­térés a kétezeréves evan­géliumhoz. Ha az emberekben több volna a kereszténység, akkor kevesebb volna a nyomor. A bajok miatt Istentől és a valláslói elfordulni a legnagyobb oktalanság. Ez any- nyit jelent, mini a vigasztalást, a menekvést eldobni. A szentbeszád után Grősz püs­pök megáldotta a lickóvadamosi leányifjuság zászlaját, amelyre Udvary Jenőné, a zászlóanya szép szalagot kötött fel. Ezután a fő­pásztor sz uj iskola megszente­lését végezte el nagy papi segéd­lettel. Katolikus gyűlés követte a szenielési ünnepet. Ba­Budapest, október 18. Eckhardt Tibor vasárnap Makón mondott nagyobb beszédet, amelyet a nyi­lasok akartak megzavarni, de a közönség elhallgattatta őket. Eck- há t élesen támadta a nyilaso­kat, megállapítva, hogy az egyéni szabadság teljes elnyomására tö- rekesneb. zldézte erre vonatkozóan egyik nyilas lap cikkét. Ebben a nyilas cikkíró az egyesületi, val­lási és sajtószabadság megszün­tetését követeli. Hangoztatta Eck­hardt, hogy kalandorok veszélyez­tetik az ország nyugalmát. Ezután a kisgazdapárt vezére körmendi beszédét magyarázta. — Kötelességünk — mondotta — hogy a legitimista és szabid­íogh Endre főszolgabiró nyitotta meg a gyűlést a szeníév jelentő­ségének hangsúlyozásával, majd Pehm József prelátus mondott beszédet a Katolikus Akció meg­valósításának módozatairól. Finta Sándor igazgató a katolikus is­kola szerepéről szólt, Toronyi Németh István pedig költői be­szédet mondott az Eucharisztiá- ról. A gyűlést Farkas Sándor es­peres zárta be a katolikus ön­tudatra való buzdítással. Grősz József püspök ezután az iskolában fogadta a papság, az egyházközség, a politikai község és az intézmények tisztelgését. Délben a régi iskolában volt me- leghangulatu ebéd a püspök tisz­teletére 60 résztvevővel, itt Balogh Endre főszolgabiró a kormányzóra mondott felköszöntőt,Udvardy Jenő dr pedig a főpásztor! köszön­tötte mélyenssántó gondolatokkal. Grősz püspök válaszában örömét fejezte ki a papság és a világiak összefogása felett, s elismerését Kőszegi igazgatónak áldozatos munkájáért. Kőszegi igazgató kö* .szünetet mondott a főpásztornak, Udvardy Jenőnének a zászlóanya­ság vállalásáért és mindazoknak, akik az ünnepségben és építésben közreműködtek. Jakabffy Antal a a háziasszonyi köszöntőire, P. Fullér Jenő pedig a lickóvada­mosi tanügy fejlődéséről emléke­zett meg. Grősz püspök meleg búcsúz­tatás közepette délután távozott, a vendégek azonban még sokáig maradtak együit s elismeréssel adóztak Kőszegi Ferenc igazgató­nak, aki annyit fáradozott az is­kolaépítés és az ünnepség sikere érdekében. hírei. királyválasztó felfogást az alkot­mányos magyar királyság jegyé­ben összefogjuk és az idegen eszmeáramlatokért rajongó hó­bortosokkal szembeszegezzük a nemzet életét egyedül biztosítani képes ezeresztendős szentistváni gondolatot. Az én állásfoglalásom Körmenden olyan világos volt, hogy azon egy szó változtatni való nincs. El kellett mennem Körmendre azért, hogy mindnyá­jan Összefogunk az erőszak poli­tikája ellen. El fogok menni a jövőben is mindenhová, ahol a magyar alkotmányosság jegyében gondolkozó férfiak járnak, akár­milyen politikai irányzathoz tar­toznak is. Mert akkor, amidőn ebben az országban a forradalom nyíltan szervezkedik, az alkot­mányos és törvénytisztelő irány­zatoknak is nyíltan kell szervezkedniük, hogy ezek a forradalmi irányzatok soha főbbé erőre ne kapjanak. Sajná­lattal látom, hogy, amikor egy magyar irót osztáiyellenes izgatás miatt öthónapi börtönre Ítéltek, ugyanakkor olyan szörnyűségek, amilyeneket felolvastam, tömérdek példányban terjednek az ország hatóságainak és bíróságainak szemelát*ára. Ezekben a förmed- ványekben nemcsak osztályeile- nes izgatás van, hanem izgatás minden ellen, ami a magyar nép lelkében mint kincs és szent ha­gyomány él. De ezek nem öthó­napi börtönt kapnak, hanem szubvenciót. Itt az ideje, hogy minden alkotmányosan gondolko­zó legitimista és szabadkirály- válaszíó összefogjon a magyar aikoimány, a törvény, a tisztes­ség védelmében. Darányi miniszterelnök vasár­nap Kecskeméten felavatta az új állami borpincéket. Borne­misza miniszter Somogy megyé­ben beszélt a szövetkezeti gon­dolat védelméről. Széchenyi György gróf tokaji beszámolójában elmondotta, hogy egy észt tudós Lüw Ottó pro­fesszor Rosenberg Alrédról, a német fajeszme apostoláról és a kereszténység legnagyobb ellen­ségéről megáílapitotta, hogy félig szláv, félig zsidó keverék, csak épen né­met vér nincs benne. Bizonyítani is akarta ezt a német hatóságok előtt, de nem kapott választ. Keresztek megáldása. Csácsbozsok község lakossága közadakozásból megjavitiatta a templom és a hegyi kápolna elölt álló kőkereszteket és a mezei fa- keresztet. A megújított kereszte­ket vasárnap áldotta meg ünne­pélyesen Schnattner Szigfrid plé­bános. A hivek körmenetben vo­nultak először a templom előtt álló, majd a mezei és a hegyi kereszthez. A hegyi keresztnél Schnattner plébános szép beszéd­ben szólott a kereszt jelentősé­géről, majd köszönetét mondott a híveknek áldozatkészégükért. — Szerdán a 9 órai szentmisével kapcsolatosan áldják meg a szin­tén közadakozás utján beszerzett Szent Vendel szobrot. Körmendi beszédét magyarázta Eckhardt Makón. A politika

Next

/
Oldalképek
Tartalom