Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-26 / 242. szám
Apa 8 fiilép XX. évfolyam 242. szám. 1937. október 26. Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. r-~ ■■■■ tv: Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszahás szerint Szép ünnepség keretében helyezték el Gellónházán az épillő templom alapkövét. Gellénházán vasárnap igen szép ünnepség keretében helyezték el a most épülő templom alapkövét. A templom, amely mellé Gellénháza és Lickóvado- mos Siámára plébániát is szerveznek, elismerésreméltó áldozat- készséggel épül. A í elismerés elsősorban Gellénházának szói. Ez a szegény, kilencszáz lakosú, sokgyermekes község, amely mindössze 9C0 holdon gazdálkodik, példát mutatott más községeknek. A törpebirtokosok és zsellérek nagyrésze egyaránt kivette részét az áldozatból a templom érdekében, amely egyike lesz a környéken a legnagyobbaknak. Antal Dezső a neves műépítész tervei szerint göcseji magyar stílusban épül és disze lesz az egész vidéknek. A 35 méter hosszúra méretezett templom padokkal berendezetten is ezer hívőt lúd befogadni majd. A Bzép ünnepségre kétezer ember sereglett össze a környékből és kora délelőtt a díszkapunál sorakozott. Ott voltak Balás István tb. főszgabiró, Farkas Sándor novai esperes, Palkó József nagylengyeii plébános, vitéz Farkas Jenő nagylengyeii körjegyző, vitéz Tamás Elek igazgató, kerületi iskolalátogató Nováról, Né- methy Miklós sárhidai igazgató, Kő8zeghy Ferenc lickóvadamosi igazgató, Széphalmi István gellén- házai, Vukán Rezső babosdöbré- tei, Huhn Gyula bazitai, Léránt Árpád nagylengyeii, Trovencsák József ormándlaki tanítók, Zsol- nay Mihály építőmester. A díszkapunál fegyelmezett levente diszszakasz és magyarruhás leányok állottak fel. Fél 10 órakor érkezett meg Pehm Józef pápai prelátus Trem- kó Ferenc dr. törvényhatósági fő- állatorvos, Szirmai Géza dr. orvos és Antal Dezső műépítész társaságában. A prelátust előbb magyarruhás lányok kedves beszédekkel és csokrokkal üdvözölték, majd Széphalmi Istvánné tanitónő köszöntötte lendületes beszéddel. Az egyházközség, a község és a leventék nevében Cseh József mondott szép beszédet, amelyben hivatkozott arra, hogy a 900 lelkes és 900 holdas község mindent elkövet a templom érdekében. Pehm József prelátus válaszában hangsúlyozta, hogy a templomok legtöbbször nem erszényből, hanem szívből épülnek. Gazdag községek akárhánysyor nem gondolnak Istenre és lelkűkre, de gondolnak a szegény községek. Mivel tudja, hogy ez a község szegény és rászorul a támogatásra, készséggel megígéri segítségét mindenben. Köszönetét fejezi azoknak, kik élére álltak a munkának. Az alapkőletétel. A hivek ezután körmenetben vonultak u templom helyére, ahol a faiak már négy mé er magasan állanak. Az épülő szentélyben elhelyezett oltárnál Pehm József pápai prelátus szentmisét mondott, amely alatt Széphalmi István tanító vezetésével az énekkar igen jól énekelte a szép egyházi énekeket. Szentmise alatt sokan járultak a s«entáldozáshoz a felnőttek és gyermekek soraiból. Mise ufán Pehm József prelátus nagyhatású szembeszédet mondott a tempiomépitésrő), belekapcsolódva a missziós vasárnap gondolatába. Ezután felolvasták és aláírták az alapító levelet, msjd a megszentelt alapkővel együtt elhelyezték a szentély falában. Az alapítólevél felsorolja az ország, a vármegye, az egyház, a községek vezetőit, az építőket, s megemlékezik a lakosság jószándékáról. Katolikus gyűlés. Az alspkőietéieli ünnepélyt katolikus gyűlés követte kétezer ember részvételével. Széphalmi István tanító nyitotta meg a gyűlést, méltatva a templomépiiésí, majd Tremkó Ferenc dr. főorvos mondott hatásos beszédet, amelyben az istentelem áramlatok bomlasztó munkájára mutatott rá. Kimutatta, hogy a földi boldogságot a népámitók csak Ígérik, de megvalósítani nem tudják. Örvendetes, hogy a magyar nép többségét nem lehet elszéditeni. A katolikusok kitartanak Isten, a vallás, a haza, a nemzeti iGbogó mellett, s nem hisz sem a vörös, sem a zöld színeknek. Szirmai Géza dr. színién szólt a veszedelmes áramlatokról, majd részletesen foglalkozott a sajíó- kérdésseí. A bomlasztó sajtóval szemben a katolikus újságokat ajánlotta a hívek figyelmébe. Farkas Sándor esperes arról beszélt, hogy a magyar falvakban sokszor nincs meg az a harmónia, amely Krisztusban gyökerezik. A magyar falu akkor cselekszik helyesen, ha irányítójának, világosságának Krisztust fogadja el és nem fut lidércfények u!án. Fokozottan szükség van az ön- ludatos katolikus életre most, a szentév küszöbén. Palkó József zárta be a gyűlést, amelynek során Gellén Gizella, Vizsy imra és Kulcsár Irma szavalatokkal gyönyörködtették a közönséget, nagy rátermettséggel és feltűnően szép kiejtéssel. A gyűlés végén a közönség a pápai himnuszt énekelte. Délben az iskolában gondosan előkészíteti társasebéd volt. A szép ünnepség megrendezéséért elismerés illeti Széphalmi Itván tanítót és feleségét, akik a Tornyos József rédicsi plébános által kezdeményezett templomépi- tés érdekében igen sokat fáradoznak. Ernszt Sándor a nyugtalanító politikai jelenségekről. A politika hírei. Budapest, október 25. A kereszténypárt soproni gyűlésén Ernszt Sándor nagy beszédet mondod. Rámutatott, hogy nagy igazságtalanság uralkodik a politikai éleiben. Budapesten napnap ufán ragasztanak ki plakátokat, s kérdi, honná! jön erre a pénz? A mostani jelenségek hasonlítanak a Károlyi kormány végnapjaira. A nyugtalaságot keltők a választójogot akarják felhasználni a zavartkeltésre és újra felszínen látni azokat az elemeket, amelyek 1919-ben uralkodtak és ma sem tűntek el. Tart attól, hogy az új választójogi javaslatnak is kormánybukás lesz a vége. Eckhardt Tibor Hódmezővásárhelyen felvetette a kérdést, hogy a kormány az alkotmány mellett, vagy az alkotmány felforgatóival akar-e politikát csinálni. Grec?ák Richárd képviselő Nagyrákoson az erőszak, a zavaros fajelmélet és a gyűlölködés ellen beszélt. A nyilasok vasárnap Budapesten gyűlést tartottak és utána a Széna-téren tüntetést rendeztek. A rendőrség szétszórta a tüntetőket. Illetékes helyen megállapítják, hogy katonaság nem avatkozott bele a tüntetők szétszórásába. A rendőrségen a tüntetéssel kapcsolatban ma értekezlet volt a nyilas tüntetések megakadályozásáról. Sojtor község kettős ünnepe. A haza bölcsének szülőfaluja, Söjtör, vasárnap szépen megrendezett kettős ünnepélynek volt színhelye. Megkoszorúzták Deák Ferenc szülőházának falába 1896- ban elhelyezett emléktáblát és fölavaiták a község 79 hősiha- lottjának emlékművét. Megjelentek a kettős ünnepélyen vitéz Teleki Béia gróf főispán, Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Szalay Gyula dr. vármegyei tisztifőügyész, vitéz bol- dogfai Farkas Sándor ezredes, a megyei vitézi szék kapitánya, Skublics Ödön dr. főszolgabíró, vitéz Hunyadi László dr. tb. főszolgabíró, Svastics János dr. járási tisztiorvos, Széchenyi György gróf, Samassa János dr. közjegyző, Vidóczy Pál ny. főtanácsos, Marton György dr. tb. szolgabiró, Miholícs Ferenc dr állatorvos, Thassy Kristóf dr.,Pörneczi József, Nagy András földbirtokosok, Horváth J. László gazd. felügyelő, Lambert József grófi intéző, Festetics Sándor gróffal az élen a község intelligenciája, Söjtör és a szomszédos községek közönsége, a zalaegerszegi frontharcos főcsoport és a Honsz képviselői, a zalaegerszegi leyentezenekar. Az érkező vendégeket a községben díszkapu fogadta. Innen vonultak föl Deák Ferenc szülőháza elé, ahol az elhelyezkedés után a leventezenekar eljátszotta a Hiszekegyet, utána Benczik Mihály, a zalaegerszegi gimnázium igazgatója mondott emlákbeszédet. Az emléktábla emelésével — mondotta —■ meg akarta mutatni Söjtör a nagyvilágnak, hogy nem veszett ki az emberekből az érzés az együtt jelentkező nagyság és egyszerűség, a hatalom és önzetlenség iránt. Emellett kötelességet teljesített azzal a férfiúval, Deák Ferenccel szemben, akinek emlékét van hivatva megörökíteni a tábla. Kötelességet
