Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-13 / 231. szám
XX. évfolyam 231. azám. Ára 8 fillér 1937. október 13. Szerda. Felelős szerkesztő: Herbo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Sxéchenyi-tér 4. — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Drózdy is kezdi... Az alsólendvai képviselő után Drózdy Győző kiskomáromi képviselő, a nagy urambátyámos kisüst specialista is kiruccant a zalai utügyek mezejére. Természetesen ő is a kanizsai lapban és — természetesen Nagykanizsának szánt hizelgés okából — szintén nagyot akar vágni a vármegye fejére. Mert nine« ennél könnyebb és hálásahb feladat egynémely képviselők számára. Kiállani a nép elé, nagyot dörögni felelőtlenül az utak miatt a vármegye ellen, s aztán öt évre megint biztos a mandátum. Drózdy Győző elsírja, hogy Nagykanizsáról Resznekre nem lehet eljutni, eztán hatalmasan megdicséri a Gömbös kormányt, hogy annyi utat épített pár év alatt, mint addig ezer év alatt (?). Bejelenti, hogy a kormány tízezer kilométerrel akarja gazdagítani a vármegyei utakat (?), s utána jön a nagy dörgés: „Tiltakoznunk kell a vármegyei törvényhatóságoknak aíon önző ut- politikájával szemben, amit a múltban tapasztaltunk. A vármegyék székhelyeiről ugyanis a szélrózsa minden irányában kezdik kiépíteni az új utakat, de minél távolabb van valamely község, annál jobban elhanyagolják azt... Miért mostoha gyermekei ezek a távoli községek a vármegyének ?„ Ilyen hangnemben ir tovább a vármegyékről, de nem kétséges, hogy Zala vármegyének szól ez a cikk, amely tökéletes tájékozatlanságról és az utkategóriákal illetően nagyfokú fogalomzavarról tanúskodik. Kimutattuk már legutóbb és pedig — eilentéiben a képviselő úrral — adatokkal alátámasztva, hogy a megye elleni vádaskodás igaztalan és oktalan. Nem akarjuk ezeket az adatokat sorra elismételni, inkább megkérdezzük, miért kell a cikkírónak azért, hogy a kormányt agyba*főbe dicsérhesse, a vármegyét képtelen vádakkal fejbe vágni. Épen azt a vármegyét, ahonnét a „bekötő-ut* fogalma kiindult és ahol bekötőutak épültek, mielőtt még ez a szó közhasználatba került volna. A bekötőutaknak állami támogatással való építése épen az „önző“ Zala vármegyéből kiinduló sürgetésre indult meg. Még 1929- ben. De épen a Gömbös kormány alatt abbamaradt, s csak most indult meg újból. És hogyan történt a bekötőutak építése ? Minden járás úti bizottságainak elnökeiből álló bizottság f javaslata alapján határozta el az „önző“ vármegye, hogy minden járásból melyik az a két legsürgősebb bekötő ut, amelyik megépül. Így is épültek. Ha has helyett hivatalos adagokból beszélünk, akkor kiderül, hogy a szélrózsa elmélet máskép fest, amint azt a tisztelt képviselő ur tetszessen elmagyarázza az újság hasábjain. Hol vannak itt a megyeszékhelyről kiinduló su gárutak ? Tslán a szepetneki bekötőm Nagykanizsára, (mert ez is akkor épült) vagy a lendvajakabfa— belsősárd — szíj - jártóházai, az alsódörgicse— balatonszöllősi, a szentgyörgyvári, a kerkatótfalu—kmfeji, a lispei, nagyba kónaki, a gutorfölde— náprádfa—mikefai, a karácsonyfa —csertaiakosi, a lickóvadamosi, a szénipéterföldei, egeraracsai, az orosztonyi, mihályfa—óhidi, a sümegcsehi, a kővágóöre—köves- káli, a szepezdi, a zalaszentmihályfa—bődéi vagy talán a ba- bosdöbrétei bekötőút ? Nézze meg a cikkíró a térképen, hol feküsznek ezek az utak? Ezek- uíán hol van iít a vármegye székhelyétől a szélrózsa minden irányában és csak a vármegyei székhely érdekében való építkezés ? Drózdy Győzőtől, aki 1919-ben megszokta a nagyotmondást, nem vártunk soha sem különösebb tárgyilagosságot, de ha valaki ilyen témához fog, mégis csak köieiezi valamelyes lelkiismeretes utánjárás, különösen ha képviselő. F.lvégre ha egy képviselő közügyekről nyilatkozik, akkor a példát ne a borospincék véleménynyilvánítási módszereiből vegye. képviseletében, Píihál Viktor dr., Somogyi Gyula földbirtokos, Figura György vármegyei gazdasági felügyelő, Krátky István dr. nagykanizsai polgármester, a környék intelligenciája és mintegy háromezer kisgazda Zala és Somogy megyékből. Az ünnepély a templomban szentmisével kezdődött, amelyet Sárközy Lajos dr. esperes mondott, s ő mondotta a nagyhatású szembeszédet is. Szentmise után nyitotta meg a főispán a kiállítást a központi papnövelde uradalmának csaliti majorjában. Szokoiy Antal dr. pápai prelátus köszöntölte Teleki főispánt, aki megnyitó beszédében lendületes szavakkal méltatta a mezőgazdasági kiállítások jelentőségét. Ezután a főispán kíséretével végigjárta az állatkiállitás, a termény-, gyümölcs- és háziipari kiállítást. A mengnyitás után tartották meg az állatok felhajtását és díjazását. A járás kisgazdái szép állatanyagot mutattak be, s ugyancsak értékes anyag került bemutatásra a terményekből, gyümölcsből, háziipari tárgyakból. Délben társasebéd volt, amelyen több felszólalás hangzott el. A szónokok rámuiattak arra, hogy a kiállításnak nagy jelentősége van, mert megindítja a fejlődést és az egészséges versengést a gazdatársadaiom körében. Déíuián Gyöngyösbokréta bemutató volt nagy sikerrel, majd táncmulatság következett. Rövid táviratok. Jackson észt kultuszminiszter Budapestre érkezett és ma látogatást tett a hercegprímásnál, a miniszterelnöknél, a kultuszminiszternél, a külügyminiszternél, majd a kormányzónál jelent meg kihallgatáson. — Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter megérkezett Párisba. — Meggyilkolták Beirutban az amerikai fő» konzult. — A spanyol vörös kormány menekülésre készül Valenciából Barcelonába, mert attól tart, hogy Franco csapatai partra- szállnak és elvágják az utat. — Az osztrák sajtó nagy cikkekben foglalkozik Eckhardt körmendi beszédével és megállapítja, hogy Magyországon a történelmi erők összefogása készül. — Berlini jelentés szerint Németország és Belgium semlegességi és megnemtámadási szerződést kötöttek. — Roosevelt elnök teát adott az Amerikába érkezett Vittorio Mussolini, a Duce fia tiszteletére. Ugyanekkor a kommunisták az utcán Olaszország ellen tüntettek. — -z angol kormány igyekszik Franciaországot rábírni, hogy az A kormányzó feltűnő beszéde a világ politikai kérdésekről. Horthy Miklós kormányzó a tengeréBztisztek bankettjén beazé- det mondott, amelyben többek közt ezeket jelentette ki: A világháború emléke még mindig megfekszi a világot. Szerencsétlensége volt világrészünknek, hogy a nehéz, felelősségteljes nagy feladatot, amelyet 1919- ben Parisban meg kellett oldani, emberi gyarlóságból minden tárgyilagosan és igazságosan gondolkodó ember nézete szerint rosszul oldották meg. Eltekintve a szerencsétlen bé* kehatározmányokíól, az én érzésem szerint Európa, Amerika és Ázsia részére külön-külön Nép- szövetséget kellett volna létesíteni és mindhárom részére a világkérdések tárgyalására egy fórumot alkotni Genfben. Az ázsiai és amerikai államok konferenciáin nem vehet részt Európa. Ellentmondásnak hangzik az is, hogy Haiti tagja a Népszövetségnek, az Egyesült Államok nem és tagjai a Népszövetségnek apró európai államok népei és a német birodalom és gyakorlatilag Olaszország nem. A sikertelenségek órája azonban a legkedvezőbb a jövőre vonatkozó tanulságok és gyakorlati következtetések levonására. Miután összeomolt egy nagy illúzió, a logikus észjárás megköveteli, hogy egy szerencsésebb megoldást találjunk. Meg vagyok győződve arról, hogy Németországot és Olaszországot az Európa jövőjéért való súlyos aggodalom vezette egymáshoz és remélem, hogy a berlini találkozó fordulópontot fog jelenteni Európa történetében. A bolsevizmus nem váltotta meg a világot az intelligencia kipuszti- tásának árán, nem tudta legyőzni az örökké küzdő, harcoló és dolgozó embert, aki a maga és családja jólétéért élni, keresni, vagyont gyűjteni kíván. Hiszem és remélem, hogy idővel az összes jóakaratú népek, amelyek az emberiség sorsát és az európai kultúrát szivükön hordják, meg fogják találni egymást. Isten malmai iassan őrölnek és mégis szomorú búcsúzásunk óta mennyi minden változott már jobbra. Legyen mindnyájunk vigasza az a tudat, hogy kötelességünket mindig teljesítettük. Nagysikerű volt a kiskomáromi mező- gazdasági kiállítás és állatdijazás. A járási és községi mezőgazdasági bizottságok, valamint a kamara és a Falu Szövetség által rendezett mezőgazdasági kiállítást és állatdijazást vasárnap tartották meg Kiskomáromban szép siker mellett. Az ünnepségre megérkezett vitéz Teleki Béla gróf főispán, akit a község lovasbandériummal fogadott. Ott volt Thassy Kristóf dr. a vármegyei mezőgazdasági bizottság
