Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-13 / 231. szám

XX. évfolyam 231. azám. Ára 8 fillér 1937. október 13. Szerda. Felelős szerkesztő: Herbo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Sxéchenyi-tér 4. — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Drózdy is kezdi... Az alsólendvai képviselő után Drózdy Győző kiskomáromi kép­viselő, a nagy urambátyámos kisüst specialista is kiruccant a zalai utügyek mezejére. Termé­szetesen ő is a kanizsai lapban és — természetesen Nagykani­zsának szánt hizelgés okából — szintén nagyot akar vágni a vár­megye fejére. Mert nine« ennél könnyebb és hálásahb feladat egynémely képviselők számára. Kiállani a nép elé, nagyot dö­rögni felelőtlenül az utak miatt a vármegye ellen, s aztán öt évre megint biztos a mandátum. Drózdy Győző elsírja, hogy Nagykanizsáról Resznekre nem lehet eljutni, eztán hatalmasan megdicséri a Gömbös kormányt, hogy annyi utat épített pár év alatt, mint addig ezer év alatt (?). Bejelenti, hogy a kormány tíz­ezer kilométerrel akarja gazdagí­tani a vármegyei utakat (?), s utána jön a nagy dörgés: „Til­takoznunk kell a vármegyei tör­vényhatóságoknak aíon önző ut- politikájával szemben, amit a múltban tapasztaltunk. A várme­gyék székhelyeiről ugyanis a szél­rózsa minden irányában kezdik kiépíteni az új utakat, de minél távolabb van valamely község, annál jobban elhanyagolják azt... Miért mostoha gyermekei ezek a távoli községek a vármegyének ?„ Ilyen hangnemben ir tovább a vármegyékről, de nem kétséges, hogy Zala vármegyének szól ez a cikk, amely tökéletes tájéko­zatlanságról és az utkategóriákal illetően nagyfokú fogalomzavarról tanúskodik. Kimutattuk már legutóbb és pedig — eilentéiben a képviselő úrral — adatokkal alátámasztva, hogy a megye elleni vádaskodás igaztalan és oktalan. Nem akar­juk ezeket az adatokat sorra el­ismételni, inkább megkérdezzük, miért kell a cikkírónak azért, hogy a kormányt agyba*főbe di­csérhesse, a vármegyét képtelen vádakkal fejbe vágni. Épen azt a vármegyét, ahonnét a „bekötő-ut* fogalma kiindult és ahol bekötő­utak épültek, mielőtt még ez a szó közhasználatba került volna. A bekötőutaknak állami támoga­tással való építése épen az „önző“ Zala vármegyéből kiinduló sür­getésre indult meg. Még 1929- ben. De épen a Gömbös kor­mány alatt abbamaradt, s csak most indult meg újból. És ho­gyan történt a bekötőutak épí­tése ? Minden járás úti bizottsá­gainak elnökeiből álló bizottság f javaslata alapján határozta el az „önző“ vármegye, hogy minden járásból melyik az a két legsür­gősebb bekötő ut, amelyik meg­épül. Így is épültek. Ha has helyett hivatalos ada­gokból beszélünk, akkor kiderül, hogy a szélrózsa elmélet máskép fest, amint azt a tisztelt képviselő ur tetszessen elmagyarázza az újság hasábjain. Hol vannak itt a megyeszékhelyről kiinduló su gárutak ? Tslán a szepetneki bekötőm Nagykanizsára, (mert ez is akkor épült) vagy a lendvajakabfa— belsősárd — szíj - jártóházai, az alsódörgicse— balatonszöllősi, a szentgyörgyvári, a kerkatótfalu—kmfeji, a lispei, nagyba kónaki, a gutorfölde— náprádfa—mikefai, a karácsonyfa —csertaiakosi, a lickóvadamosi, a szénipéterföldei, egeraracsai, az orosztonyi, mihályfa—óhidi, a sümegcsehi, a kővágóöre—köves- káli, a szepezdi, a zalaszentmi­hályfa—bődéi vagy talán a ba- bosdöbrétei bekötőút ? Nézze meg a cikkíró a térképen, hol feküsznek ezek az utak? Ezek- uíán hol van iít a vármegye szék­helyétől a szélrózsa minden irá­nyában és csak a vármegyei szék­hely érdekében való építkezés ? Drózdy Győzőtől, aki 1919-ben megszokta a nagyotmondást, nem vártunk soha sem különö­sebb tárgyilagosságot, de ha va­laki ilyen témához fog, mégis csak köieiezi valamelyes lelkiis­meretes utánjárás, különösen ha képviselő. F.lvégre ha egy kép­viselő közügyekről nyilatkozik, akkor a példát ne a borospincék véleménynyilvánítási módszereiből vegye. képviseletében, Píihál Viktor dr., Somogyi Gyula földbirtokos, Fi­gura György vármegyei gazda­sági felügyelő, Krátky István dr. nagykanizsai polgármester, a kör­nyék intelligenciája és mintegy háromezer kisgazda Zala és So­mogy megyékből. Az ünnepély a templomban szentmisével kezdődött, amelyet Sárközy Lajos dr. esperes mon­dott, s ő mondotta a nagyhatású szembeszédet is. Szentmise után nyitotta meg a főispán a kiállítást a központi papnövelde uradalmának csaliti majorjában. Szokoiy Antal dr. pápai prelátus köszöntölte Te­leki főispánt, aki megnyitó be­szédében lendületes szavakkal méltatta a mezőgazdasági kiállí­tások jelentőségét. Ezután a fő­ispán kíséretével végigjárta az állatkiállitás, a termény-, gyü­mölcs- és háziipari kiállítást. A mengnyitás után tartották meg az állatok felhajtását és díjazását. A járás kisgazdái szép állatanyagot mutattak be, s ugyancsak értékes anyag került bemutatásra a ter­ményekből, gyümölcsből, házi­ipari tárgyakból. Délben társasebéd volt, ame­lyen több felszólalás hangzott el. A szónokok rámuiattak arra, hogy a kiállításnak nagy jelen­tősége van, mert megindítja a fejlődést és az egészséges versen­gést a gazdatársadaiom körében. Déíuián Gyöngyösbokréta be­mutató volt nagy sikerrel, majd táncmulatság következett. Rövid táviratok. Jackson észt kultuszminiszter Budapestre érkezett és ma láto­gatást tett a hercegprímásnál, a miniszterelnöknél, a kultuszmi­niszternél, a külügyminiszternél, majd a kormányzónál jelent meg kihallgatáson. — Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter meg­érkezett Párisba. — Meggyilkol­ták Beirutban az amerikai fő» konzult. — A spanyol vörös kormány menekülésre készül Va­lenciából Barcelonába, mert attól tart, hogy Franco csapatai partra- szállnak és elvágják az utat. — Az osztrák sajtó nagy cikkekben foglalkozik Eckhardt körmendi beszédével és megállapítja, hogy Magyországon a történelmi erők összefogása készül. — Berlini jelentés szerint Németország és Belgium semlegességi és meg­nemtámadási szerződést kötöttek. — Roosevelt elnök teát adott az Amerikába érkezett Vittorio Mussolini, a Duce fia tiszteletére. Ugyanekkor a kommunisták az utcán Olaszország ellen tüntettek. — -z angol kormány igyekszik Franciaországot rábírni, hogy az A kormányzó feltűnő beszéde a világ politikai kérdésekről. Horthy Miklós kormányzó a tengeréBztisztek bankettjén beazé- det mondott, amelyben többek közt ezeket jelentette ki: A világháború emléke még mindig megfekszi a világot. Sze­rencsétlensége volt világrészünk­nek, hogy a nehéz, felelősségtel­jes nagy feladatot, amelyet 1919- ben Parisban meg kellett oldani, emberi gyarlóságból minden tár­gyilagosan és igazságosan gon­dolkodó ember nézete szerint rosszul oldották meg. Eltekintve a szerencsétlen bé* kehatározmányokíól, az én érzé­sem szerint Európa, Amerika és Ázsia részére külön-külön Nép- szövetséget kellett volna létesí­teni és mindhárom részére a vi­lágkérdések tárgyalására egy fó­rumot alkotni Genfben. Az ázsiai és amerikai államok konferenciáin nem vehet részt Európa. Ellent­mondásnak hangzik az is, hogy Haiti tagja a Népszövetségnek, az Egyesült Államok nem és tagjai a Népszövetségnek apró európai államok népei és a né­met birodalom és gyakorlatilag Olaszország nem. A sikertelen­ségek órája azonban a legked­vezőbb a jövőre vonatkozó ta­nulságok és gyakorlati következ­tetések levonására. Miután összeomolt egy nagy illúzió, a logikus észjárás meg­követeli, hogy egy szerencsésebb megoldást találjunk. Meg vagyok győződve arról, hogy Németországot és Olasz­országot az Európa jövőjéért való súlyos aggodalom vezette egy­máshoz és remélem, hogy a ber­lini találkozó fordulópontot fog jelenteni Európa történetében. A bolsevizmus nem váltotta meg a világot az intelligencia kipuszti- tásának árán, nem tudta legyőzni az örökké küzdő, harcoló és dolgozó embert, aki a maga és családja jólétéért élni, keresni, vagyont gyűjteni kíván. Hiszem és remélem, hogy idő­vel az összes jóakaratú népek, amelyek az emberiség sorsát és az európai kultúrát szivükön hordják, meg fogják találni egy­mást. Isten malmai iassan őrölnek és mégis szomorú búcsúzásunk óta mennyi minden változott már jobbra. Legyen mindnyájunk vi­gasza az a tudat, hogy köteles­ségünket mindig teljesítettük. Nagysikerű volt a kiskomáromi mező- gazdasági kiállítás és állatdijazás. A járási és községi mezőgaz­dasági bizottságok, valamint a kamara és a Falu Szövetség ál­tal rendezett mezőgazdasági ki­állítást és állatdijazást vasárnap tartották meg Kiskomáromban szép siker mellett. Az ünnepségre megérkezett vitéz Teleki Béla gróf főispán, akit a község lo­vasbandériummal fogadott. Ott volt Thassy Kristóf dr. a vár­megyei mezőgazdasági bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom