Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-15 / 283. szám
Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. BBB Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Ixéchenyi-tér 4. :------ Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak ; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint XX. évfolyam 283. cxám. ipa 8 fillér 1937. december 15« Szerda. Egy igaztalan méltatlanság. A reformátusok „Őráég“ cimü lapjuknak decemberi számában ezt írják : „Zalalövőn valamilyen hatalom ki akarja taszítani híveinket az áilami elemi iskolából, ahol az istentisztelet van, amely hajmeresttő dolog nyilvánosan is kidoboltatoit az u'cán“ stb. Mindenkit meglepett ez a hir, mert a reformátusokat Za’alövőn senki sem bántotta, de legjobban meglepte az állami elemi iskola elsőfokú hatóságát, a gondnokságot, amely hatóság évek óta engedélyezte az iskolában;az istentisztelet tartását, pedig őt csak közvetve keresték meg. Melyik az a „valamilyen hatalom"? Talán az igazgató-tanító cselédlánya, akinek a nyár folyamán egyi2ben átadta az igazgató az iskola kulcsát, mikor ő hivatalosan távol volt, azzal, hogy az istentiszteletre jövő reformátusokat engedje be és ő megfeledkezve erről eimeni sétálni és félórával megkérve rohant haza a kulccsal ? Vagy talán a bir. tanfelügyelő űr az a „valamilyen hatalom“ mert köriratot intézett a vámegye összes állami és községi iskolái nak gondnokságaihoz,hogy fegyelmi terhe melleit az iskolák tantermeit nem tanítási célokra az ő engedélye nélkül nem engedhetik át? És mert a reformátusoknak nem lévén ilyen engedélyük, a gondnokság felkérte őket, hogy kérjék ezt az engedélyi, amelyet a tanfelügyelő úr a gondnokság véleményezése alapján f. év november *26-án 3533j 111937. sz. alatt meg is adott. És amikor az engedély a kezükben van, akkor jönnek, hogy „valamilyen hatalom® ki akarja őket taszítani az iskolából. Nem furcsa ez? És még hozzá hivatalos lapjukban azt írják, hogy „ez a hajmeresztő“ dolog nyilvánosan is kidoboltatoit az utcán. Hát nem hajmeresztő dolog ilyent állítani és nyomtatásban hozni csak azért talán, hogy szerepeljenek, éber őröknek látszassanak, de egyúttal izgassák az igazságot, a tényállást nem ismerők kedélyét és szolgálják a folyton hangoztatott, de általuk oly kevéssé gyakorolt felekezeti békét ? Vagy talán azért jelent meg ez a hir, hogy jobban megnyíljanak a szivek és erszények a tervezett imaház kölségeinek fedezésére ? De ezért nem kell „valamilyen hataloméról valótlant áiliíani. Zalalövő, 1937. december 11. Készéi Imre az áll. el. isk. gondnoksági elnöke, plébános Rőder miniszter ma az olasz katonai gyakorlatokat szemlélte meg. A külpolitika hirei. Róma, december 14. A Stefani iroda hivatalos közlése szerint Rőder honvédelmi miniszter teg- nepesti látogatása Mussolininál egy óíán át tartóit és szivélye sen folyt le. Ma reggel 8 órakor a miniszter Pariani államtitkár társaságában katonai gyakorlat megszemlélésére ment. Délben Ciano külügyminiszter adott ebédet Rőder miniszter tiszteletére. Sanghai, december 14. Csang Kai Ssk kínai iábornagy elrendelte Nanking teljes kiürítését. Kiáltványban közli, bogy a háborúi folytatják, mert Nanking el- esíe nem döntő jelentőségű. Abban a pillanatban — mondja a kiáltvány —, amikor a kormány székhelyéi áttettük, megBzünt Nanking politikai és hadászat je leníősége. Japán körökben ezzel szemben Nanking elesnének fontosságát hangoztatják. A harcokban a japánok 10 ezer, a kínaiak 30 ezer embert veszteitek. Hang súlyozzák japán körökben, hogy még csak most kezdődik az igazi harc, mivel a kínaiak japánellenes érzülete Nanking elfoglalása után stm szűnt meg. A japánok egyébként Pekingben uj kínai kormányt alakítanak, amely a nankingival ellentétes politikát követ és a japánokhoz húz. Jeruzsálem, december 14. Egy, Názáret felé haladó autóbusz ellen bombamerényletet követtek el az arabok. 13 ember megsebesült. Prága, december 14. Egyik lap jelentése szerint komolyan szó van arról, hogy Mármaros- sdgetet a cseh állam megvásá- ro ja Romániától. Az eladás oka, hogy Mármarosszigetnek nincs románlakosságu környéke. A hirt sem Prágában, sem Bukarestben nem erősítették meg, mégis azt hiszik, fogy megfelel a valóságnak, amit az is mutat, hogy a románok semmiféle beruházást nem végeztek Mármarosszige- ten. Fontos kérdések a Zala wármegyei Mezőgazdasági Bizottság gyűlésén. A vármegyei mezőgazdasági bizotiság ma tartotta őszi közgyűlését a vármegyeháza kis tanácstermében Thassy Kristóf dr. elnök vezetése melleit. A gyűlésem megjelent Bődy Zoltán alispán is, az AlsódunánfuH Mező- gazdasági Kamarát Szűcs Ervin titkár képviselte. A Hiszekegy elmondása után Thassy elnök megnyitójában be jelentette, hogy a régi kamarai törvény alapján megalakult bizottság ma tartja utolsó gyűlését. Ez alkalommal megemlékezett arról, hogy a régi kamarai törvénytől nem sokat vártak, később azonban meggyőződtek arról, hogy a törvényre nagy szükség volt, annak a gazdtársadalom sok hasznát látta. Például hozta föl az exportvásárob rendezését 8 a kamarai külső tisztviselői intézmény megszervezését. Bejelentette, hogy az új törvény értelmében a bizottságok újjáalakulnak s a választásokat a jövő év elején ejtik meg. Kérte a gazdaközönséget, hogy a választásoknál a legnagyobb körültekintéssel járjanak e! s igy is járuljanak hozzá a szebb gazdajövő előkészítéséhez. S z ü c 8 Ervin kamarai titkár a kamarai átiratokat terjesztette a gyűlés elé. A bizottság állásfoglalását kéri a Kamara a minőségi borterületek fönntartásának szükségessége, a történelmi borvidékek terményeinek propagálása, fokozottabb védelme és az italmérési jogszabályok megfelelő módosítása érdekében. Úgyszintén állásfoglalást kér amellett is, hogy a somogymegyei mezőgazdasági bizottság javaslata alapján minden járásnak legyen külön kamarai intézője. KováSs Ferenc (Zalaegerszeg) megelégednék azzal, hogy költségkímélés szempontjából — egyelőre — két járásnak legyen egy kamarai intézője. Ennek megfelelően bizonyos mértékben föl kellene emelni a kamarai illetékeket. Sióvátette még a száj- és körömfájás fenyegető közeledését, amiről a jelentés nem emlékezik meg. A zárlat alá helyezett járásokban az adóbehajtásoknál kíméletet kér. Bődy Zoltán alispán ismertette a száj- és körömfájás megakadályozása céljából tett intézkedéseket és nyomban érintkezésbe lépett a pénzügyigazgatóval az adóbehajtások ügyében s megnyugtató választ nyert. B o s n y á k Andor (Misefa) a tenyészállatvizsgálatok rendszerén kíván változtami. A kérdéshez hozzászólott Bődy alispán, Práff gazd. felügyelő és Oltay László. Ezután Hauser János keszthelyi gazd. akadémiai igazgató a keszthelyi mezőgazdasági bizottság javaslatait ismertette. Legfontosabb ezek között a Zala szabályozása és a keszthelyi régi gazdakör föiélesziése. Ezzel kapcsolatosan Asbóth Károly gazd. egyesületi tilkár a gazdaköröknek községenként való létesítése mellett szólalt fel. Stádel János (Zalatárnok) járásonként kívánja a kamarai intézők rendszeresítését, mert ezzel kiterjesztenék a kamarai intézményt. Szabó Károly (Kávás) a gazdakörök nehéz helyzeíére mutatott rá s azok anyagi támogatását tartaná szükségesnek. Kováts Ferenc a különféle egyesületeknek összehozását óhajtaná a megyei mezőgazdasági bizottságokban. A becsatlakozó egyesületek mint a Kamara szakosztályai működnének. K o- v á c s József zalabéri plébános állástfoglal a gazdakörök és mezőgazdasági bizottságok különállása mellett, mert mindegyiknek más és más célja van. Ledinczky Lsjós káptalantóti plébános a falu vezetőinek együttes, vállvetett munkáját tartja szükségesnek, mert ezzel minden nehézség leküzdhető. Horváth Gergely (Zalaszentgyörgy) szerint a jegyzők irodai munkáján kellene enyhíteni, hogy többet foglalkozhassanak a gazdák ügyeivel. Ez utóbbi ügyben is felírnak a Kamarához. A kamarai intézők tették meg ezután jelentéseiket. Pálvölgyí István zalaegerszegi járási intéző bejelentésére a zalaegeszegjárási mezőgazdasági bizottság javaslata alapján bizottságot küldtek ki a vármegyei tejszöveíkezet létesítése ügyében. Msjd Wrana Lajos és Nagy Jenő járási intézők ismertették a járási bizottságok határozatait, amelyekről nagyobbára már megemlékeztünk. Nagy Jenő tolmácsolta Garabonc közősnek azt a kívánságát, hogy a Kultur- ház létesítéséhez még hiányzó összeget államsegélyből, V3gy községi segélyből fedezhessék.
