Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-24 / 266. szám

XX. évfolyam 266. szám. SEZrSttxmL Apa 8 fillér KSÜSX^ 1937. november 24* Szerda. Za\ac. I terkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Jzéchenyi-tér 4. ——.- -. Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed, évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabáa szerint Ijesztően keveset foglalkozik mostanában a magysr közvéle­mény a revízió kérdésével. A kis- ániánt alaposan ki is használja ezt a kínos csendet és úgy ipar- kod k {eltűnte ni azt, mintha a magyarok teljesen belenyugodtak volna a trianoni Ítéletbe. Leg fölebb annnyií hallunk, hogy el­csatolt véreink helyzetén igyek* szenek valamiféle tárgyalások ré vén enyhíteni, ami alig jelent va­lamit. A kisántántnak elhatározott szándéka — ezt jó! tudjuk — az einemzetietlenilés; nem tudunk tehát vele olyan megállapodásra jutni, amely javítana testvéreink helyzetén. Ne emlegessék hát se hivatalos, se nemhiva'a'os köröd­ben azt a biionyoi kisebbségi kérdés’, hanem legyen bátorsága mindenkinek nyiitan kimondani : mi a revíziót ak íjuk, kívánjuk követeljük. Mikor barátainknak és a revízió híveinek tábora nap ról-napra esőibödis a külfö’dön, akkor már beszélhe ünk bátrabban. Húsz esztendő alatt mást sem cselekedtünk,, mint bizonyságot tettünk békés szándékainktól s meggyőzni iparkod unk minden­kit afelől, hogy ve ünk szörnyű igazságtalanságokat követtek ei, amelyeknek jóvátételétől függ nemcsak a Dunsmedencének ren­dezése, hanem Európa békéjén k biztosítása is. É«, hogy t sztes- séggel, becsülettel jártunk e!, en­nek bizonyítéka barátaink szá mának örvendetes emelkedése és hozzá az is, hogy a kisántám hajandó velünk a zöidasztd mellé leülni. Van tehát jogunk most már bátrabban beszélni és igazságunkat követelni. — Való ban meglepő, hogy miért hallga­tott el a revizió ügye — nálunk. Arra számítunk talán, hogy nagy barátaink, akik szívesen, mond hafnók, köielestégszerüen foglal­koznak a revízió kérdésével, majd dűlőre is juttatják ezt ? Hát erre ne számítsunk. Ők tőlük telhetőén támogatják követeiéi ünket, de ezt magunknak kell előterjesztenünk. Barátaink előkészítik a talajt, erre azonban mi nem válaszolhatunk azzal, hogy egyszerűen letesszük a fegyvert és az ügyet barátainkra bízzuk. A kisántání-propagandá nak van gondja arra, hogy a mi e csendesedésünket úgy tűn esse föl a külföld előtt, mintha mi csakugyan barátainkkal akarnék a gesztenyét kikapartatni, az ígá ban görnyedő magyarságnak pe­dig azt mondják, tegyetek le minden reményről, hiszen láthat­játok, hogy az „anyaország“ bele­unt a hiábavaló küzdelembe, tő lünk meg majd kaptok valamit (amiben ugyan nem lesz köszö­net). Használjunk hát föl minden ab aikalmat, hogy a revíziós mozgalom ismét lendületet vegyen és ügyel­jünk arra, hogy ezt az újabb len­dületet semmi se csökkenthesse. Valamikor még, a Rothermere iord föllépését követő időkben is jó néhány évig az az intelem járta, hogy Trianon olyas valami, amire mindig gondolni kell, de amiről beszélni n?.m szabad. Emléke ünk, hogy a Rothermere lóidnak kül­dött üd»ö:iő iveket nem volt sza­bad köánézményekben aláírásra kitenni, nem volt szabid azokat közaíkaimazo laknak aláirniok, mert attól fartoliunk, hogy a kis- antaní elözönlí az országot, sőt tatán még francia bakák is jön nek, hogy elnyomják a revíziós mozgalmat. Ma ettől, hála Isten­nek nem keli Lrianunk. A kisán- táfii vezeiőj nek, a „hős“ csehi­nek kaidcsörietésétől nem ijedünk meg. A n^gy nemzeteKnéí nem ritkaság annak a fejtegetése a íegelőke’őbb lapokban, magán- és nyilvános éleiben, parlament­ben, hogy a Duna-medencének rendezése, az európd béke bizto­sítása a revíziótól, a magyar igaz­ságnak diadalra juttatásától függ. Annyira mjgy igazunknak párto­lása, hogy — amint föntebb mon­dottuk, — olyan színezete van a dolognak, mintha mi most már mindent másokra bíznánk s egy­általán nem törődnénk a revizió ügyével. Mivel tehát tudjuk, hogy mosíani hallgatásunkat, a nagy csendet, ellenünk kihasználják el­lenségei k, no meg, hogy siet­tessük is a dolgot, mivelhogy bennünket érin! ez életbevágóan, foglalkozzunk a revizió kérdésével. A revizió vágya ott él szivünk* ben, adjunk annak kifejezést mi­nél gyakrabban s minél hatáso sabbin. a szokásá', hogy nem katasztrális holdanként, hanem keresztenként számítják a termést. A forgó sem megfelelő. A tengeritermelést ille­tően teljesen osztja a ságodiak véleményét, a burgonyatermelés* né! feles arányban az őszi rózsát és az Ella burgonyát ajánlja. Németh Ferenc vaspöri gazda felszólalása uán elhatározták, hogy kérik illetékes helyen a kí­sérleti termelés beállítását. P á I v ö 1 g y i István járási kamarai intéző ismertette a ka­marának a miniszterhez intézett memorandumát, valamint a köz­ségi mezőgazdasági bizottságok határozatait. Ezek között legérde­kesebb a teskándi és andráshidai bizottságoknak javaslata a Zala szabályozása tárgyában. Ezt egyébként a többi község is kí­vánja. Szabó Károly elégségesnek tartaná a részleges szabályozást. Szetsődy Softies Jenő kiváló szak­értelemmel fejtegette,[az egész sza­bályozatlan rész szabályozásának szükségességét. Horváth Gábor János az idei abnormálisán csa­padékos időjárásra utalással mér­sékletei kíván a szabályozás ke­resztülvitele körül. Gerhauser mű­szaki tanácsos bejelentette, hogy a szabályozás előmunkálatai fo­lyamatban vannak, csak a tervek kidolgozása van hátra. Szetsődy- Sofiics és Szabó Károly újabb felszólalása után kimondották, hogy kérik a kormánytól a sza­bályozás elrendelését, amit a gaz­daérdekek sürgelősen követelnek. Ezután vitéz Hunyadi László dr. a vármegyei tej szövetkezetek ügyét ismertette. Az előkészítő bizottságot a vármegyei mezőgaz­dasági bizottság küldi ki. Séllei Flórián (Zalaistvánd) ja­vaslatára Eitner elnöknek lanka­datlan munkásságáért köszönetét szavaztak. A miniszterelnök berlini útja. Berlin, november 23. A ma­gyar államférfiak tiszteletére teg­nap este Neurath vacsorát adott, amelyen baráti hangú felköszön­tők hangzottak el. Ma Darányi állami mezőgazdasági üzemeket tekintett meg. Rövid táviratok. Meghalt László Fülöp, a ma- gyarszármazásu londoni festőmű­vész. Az angol lapok nagy cikk­ben méltatják működését. — A törvényszék 2 hónapi fogházra ítélte Féja Gézát Viharsarok cimU könyvének harmadik kiadásáért. — A brüsszeli kilenchatalmi ér­tekezlet megbukott. ü fjsssiaságfi helyzetről, a termelésről, a Zala szsahályoaásáról és a tejszővetkezetekről tárgyaltak a járási mezőgazdasági bi­zottság gyűlésén. A Zalaegerszegi járási Mező- gazdasági B.zotíság ma dékláit 10 órai. kezdetiéi a városháza nagytermében ifj. Eitner Sándor elnök vezeíése mellett tartóim meg rendes őszi közgyűléséi, amelyen megjelent Thassy Kristóf dr, a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnöke, Gerhauser Jenő műszaki tanácsos, a szombat helyi kultúrmérnöki h vaía! főnöke, vi­téz Tamásy István dr. polgár mester, vi éz Hunyadi László do ib. főszolgabíró és Asbóih Ká­roly, gazdasági egyesü.’e'i titkár is. Ifj. Eitner Sándor elnök a Hi­szekegy elmodása után üdvöiölte az egybegyüíí tagokat és vendé gekef, majd arról szólott, hogy a községi mezőgazdasági bizottsá­gok é érik tevékenységet fejtenek ki, azu án a mezőgazdasági kama ra működéséről emlékezeti meg. Hivatalos adatokkal cáfolta egyes lapoknak azt a híresztelésé*, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók helyzete javult. A látszólagos ja­vulást a termény- és álíaíárak némi emelkedése okozta ; ugyan­akkor azonban az ipari cikkek árai hasonliíha ailanui nagyobb emelkedést mutatnak. A csekély kis javu'ási tehát az ipari cikkek árainak emelkedése teljesen le- romja. Ezt a tényt hangoztatni kel, hogy a közvélemény ne az ezzel ellenkező állításokat fogadja el. Rátért ezután a ságodi községi mezőgazdasági bizottság nak határozataira, ahogy a bú­za , tengeri- és burgonyatermelés terén kísérleti termelést állítsa­nak be. A bánkuti búzát nem tartják megfelelőnek. Megemléke­zett arról is, hogy a Zalaeger­szegen felállítandó téli gazdasági iskola ügyében küldöttség járt a főispánná', alispánnál és a pol­gármesternél s tolmácsolta a pol gármesternek azt az Ígéretét, hogy, mihelyt módja nyílik a városnak, az iskoái fölállítja. Ezután Horváth Gábor János járási gazdasági felügyelő a járás gazdasági helyzetéről adóit ismer­tetési. A jelentés szerint az idő­járás nagyon befolyásolta a ter­méseredményeket. A Zala áradása ICO —130 vagon takarmánytól fosztotta meg a gazdákat. Az ál­latállomány emelkedést mulat, a földárak változatlanok, vásárlási kedv is mutatkozik. Sióit a rétek állapotáról, a gazdakörök műkö­déséről, a tejszövetkezetek szá­mának emelkedéséről és a külön­féle tanfolyamokról. K o v á t 8 Ferenc, zalaeger­szegi gazdaköri elnök gyakorlati tapasztalatai alapján szólott a sá­godiak javaslatához. Kísérletezett többfaj a búzával és a bánkuti 1201. a) minőséget megfelelőnek taiálja. Hibáztatja a gazdáknak azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom