Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-25 / 292. szám
1937. december 25. Zalamegyei Újság 13. másolatai őrizték meg az utókor számára. 1690-ik hadjárat vetette Marsiglit Erdélybe, ahol az ódon rovásirásos emléket híven lemásolta. A fára rovott naptár az állandó ünnepeket, — mint örök naptár, — továbbá az ábécét, bibliai neveket és apróbb kánoni tételeket alkalmaz szövegében, amelyet a régiséggyűjtő olasz gróf egész terjedelmében meg mentett. Ez a fára rovott naptár egyúttal a legrégibb és legterjedelmesebb rovásirásos emlékünk és az egyetemes naptárirodalomnak egyetlen fára vésett naptáremléke. A naptár első két sora: 1. 1. köskarácson I. 6. Szenekereszt Nyomtatott naptáremlékeink. A legrégibb nyomtatott magyar csízió 1592 ben, Debrecenben kerül napvilágra, címe: „Csízió magyar eyelven rendszerint a napoknak megszámlálásáról igazán rendeltetett Adatott mellé a világ teremtésétől rövid krónika“ A XVII. században még tanították a csíziót fejbentartásra, de a XVIII. században már elterjedt a kalendárium. A legrégibb magyar, nyomtatott kalendárium 1621-ből maradt ránk ezzel a címmel: Caleadarium Azaz: Ez mostani Ezer Hat -Száz Húszon eggyedik Esztendőé napiainak számlálása, az koezoen- seges Practikaul: Az Planétáknak Aspetusokkal es az eghi jelekbe való be lépesekkel egyetemben: mely esztendőé elsoe az Bisexxtilis otan, Az Crakai Gdaxowzki Doktor és foe Astrologus irasabul Magyarra fordstta- tott és ki Nyomatot Nagy Szombatban, Mollevus Miklós által.“ A Mollevus féle kalendárium egyetlen példányát a Magyar Tudományos Akadémia őrzi. A nagyobb városokban készült és a városok nevével ismertté vált kalendáriumok — mint a budai, komáromi, debreceni — közül leghíresebb a lőcsei, amelynek legrégibb példánya 1626-ból való. A lőcsei kaién dárium négy részre oszlik: I. Naptári rész, a napok jegyzékén kívül időjóslást, minden hétre evangéliumi verset és a hó végére tanácsadó rigmust foglal egybe. II. A sokadalmak jegyzéke: a magyarországi vásárok helyét és idejét közli. III. Asztrológiai prognosztikon: jövendómondást nyújt a csillagok forgásából, a négy évszak időjárásáról, továbbá gazdasági tanácsokat, termés kilátást, betegségről, hadakozásról, meg más veszedelmekről ir. IV. A krónika: a magyar történelem főbenjáró eseményeit sorolja fel. A régi naptárak általában a hónapok és napok jegyzékét adták, jobbára csiziós versekkel, álló és bolygó csillagokról Írtak és krónikás feljegyzéseken kivül egészségi és gazdasági tanácsokkal szolgáltak. A francia forradalom hatására Magyarországon is elterjedtek az ismeretközlő, tu )ást népszeritő naptárak és hosszú időn keresztül az imádságos könyvön kivül csak a kalendárium volt a kis számú ólvasók szellemi tápláléka. Az irók a XIX. században a nagyobb igényű olvasók számára Magyarországon is divatba hozták az almanachokat. Ezekben mindinkább szükebb térre zsugorodott a naptári rész és irodalmi olvasmányok töltötték meg a könyv legtöbb oldalát. Az első magyar almanach 1822-ben jelent meg. „Auróra“ címmel. Kisfaludy Károly szerkesztette az irodalmi élet központosítása és irányítása céljából. Az. évkönyv megválogatott Íróiból támadt az a küzdő gárda, amelyet az irodalomtörténet Aurórái Kör névvel jelöl. Auróra latin szó, a görög mitológiában szereplő Bős istennő latin neve, a hajnali pirkadásnak megszemélyesítője. Átvitt értelemben a magyar nemzet újjáéledését kívánja kifejezni. Az Aurorái Körből emelkedettéi később Vörösmarty, Bajza és Egyik langyos októberi este Budapesten a Nemzed S-inház mellett vitt el mám A ig ismertem rá a régi épületre. Fényárban in zott az egész palota a hatalmas reflektorok (űzéíő!; a falakat látni sem lehetett, úgy elborította a drapériák és zászlók tömkelegé. Bent a kormányzóval élén Budapest társadalmának színe java tombolva ünnepehe a centenáriumot. De nemcsak ők ünnepeltek. Lélekben velük volt az egész j nemzet; minden magyar ember j a határokon innen és a határokon lú’, mindenki, akinek csak valami köze is van a magyar drámához, a magyar irodalomhoz, a magyar kultúrához. Száz év! — A nemzetek életében talán nem túl hossiú idő, de nálunk ez a száz év, 1837— 1937-ig rengeteget jelent. Jelenti a középkori urbériség ás jobbágyrendszer bukását, a polgárosodás kei delét, jelent Széchenyivel az élén egy ragyogó r;formkoráza- kot, jelent dicsőséges szabadságharcot és szomorú bukási, jelent kiegyezést és nyugodt, békés fejlődést, jelent világháborút, Trianont és megcsonkítást. S hogy a magyarság e viharos században önmagára eszméli, hogy annyi szenvedése és harcai közepette a nyugati kul úrával is lépést tudott tartani, hogy irodalmunk és művészetünk kivirágzóit, hogy a német Pest és Buda helyén ma a magyar Budapest áP, ebben a fej ődésben Nemzeti Színházunk 100 éves működésének oroszlánrésze van. Pedig micsoda óriási erőfeszítésre, micsoda szívós akaratra volt szükség, hogy a magyar Thália majd 50 éves vándorlás után állandó otthonra találjon. Előbb Kolozsvárott s csak azután Pesten. Stécbenyi István grófé és Földváry Gábor alispáné az érdem, hogy az első msgyar színház nemes Pest vármegye támogatásával, gazdagok ado.nányaiToldy Ferenc. Az aurórások csoportja a klasszicizmus merev formáival szemben változatosabb, új alakokat, tisztább, megerősödött nyelvet, kifejezésben és eszmei tartalomban egyaránt új irányt hozott. Kisfaludy évkönyve óta meg* növekedett a naptár és almanach irodalom. A legújabb kori naptárak sorában érdekes különlegesség volt Gárdonyi Gézának, a nagy magyar Írónak munkája. Gárdonyi ugyanis 1894-ben magyarnyelvű örök naptá't készített, amelyből — mint minden örök naptárból — magunk összeállít hatjuk bármelyik esztendő naptárát. A legújabb időkben a Nép- szövetséggel kapcsolatban újabb naptár reform törekvések léptek fel, amelyeknek a lényege az, hogy az egyházi változó ünnepeket megrögzitsék s igy mintegy öröknaptárt teremtsenek, a mai Gergely-féle időszámítás alapján. Ezek a törekvések egyelőre látható eredményt nem hoztak. Nydry László. bói, szegények filléreiből felépülhetett az úgynevezett Grassalko- vich féle telken. Ki-ki meghozta a maga áldozatát, ha tudta, pénzben, ha ebben nem tudta, úgy, hogy egy-?gy napi fuvart, tégla- hordást vállalt. Vállvetve dolgoztak, hogy minél előbb készen álljon nyelvünknek ez a fellegvára. Hősi kor voit ez, amidőn még tudtak szent eszméken lelkesedni. Az ezekben való hit emelte a falakat páratlan gyorsasággal s 1837. augusztus 22 én már ünnepelhette a magyarság a megnyitás napját. Ó, nem reflektorok világánál zajlott le ez az ünnep, csak halvány viaszgyertyák hintenék szét sápad! fényöke*, — nem volt jelen az udvar, csak néhány magyar arisztokrata s a jó magyar budai polgárok, no meg elsősorban az egyik páholyban tekintetes Földváry Gábor alispán úr, a nagy nü fáradhatatlan harcosa. De ott dobogott ezen az estén minden magyar szive 8 ott zengett a falak közt Vörösmarty dala, az „Árpád ébredése“. Sajnos, az első feilobbanó lelkesedést hosszú hanyatlás váltotta fel. A színház megyei kezelésben sehogysem tudía célját betölteni, pedig olyan kitűnő férfiú igaz- gitta, mint Bajza József. A helyzet akkor sem változott, midőn 1840 ben az ál'am vette át. Ettől kezdve a neve Nemzeti Színház. (E őzően Pesti Magyar Színháznak hívták.) Csak akkor lendült fel mind művészi, mind anyagi tekintetben, midőn Bartay Endre lett bérlő-igazgatója, ő és utóda, gróf Ráday Gedeon, csak okos és ügyes üzleti politikát folytattak. A művészi vezetést rábízták egy — a színház művészeiből alakult — tanácsadó testületre. Ez a fejlődés azonban nem tartott soká. A szabadságharc leverése után az osztrák cenzúra telepedett rá a Nemzeti Sonház műsorára és még szerencse — s ez nagyrészt Simoncdcs János Nézze meg karácsonyi kirakatunkat! Illatszer dobozok, clppzáras manikür kazetták, fényképezőgépek és albumok. Újonnan felszerelt áruraktárával egy próba vásárlásra várja önt. Szent Antai drogéria Zalaegerszeg. Kossuth Lajos utca 4. szám. igazgató erélyének és tapintanának köszönhető —, hogy át nem adták bz épületei a pesti német színészeknek. — A Nemzeti Színház műsora ezekben az első időkben a német biedermeyer és francia romantika alkotásaiból került ki főként, de jegyes kitűnő színészek már Shakespeare hatalmas tragikai hőseit is színre vitték. A szabadságharc előtt jelent meg Szigligeti „Szökött ka- íoná“ jával a népszínmű, hogy azu án Blaha Lujzával és Ta- má&sy Józseffel az élén ez a műfaj évtizedekig hatalmába kerítse a könnyebb színpadi produkciót kedvelő közönséget. Stílusról, összjátékrói ebben az időben még nem igen lehetett szó, de egye* kitűnő színészi alakításokról annál inkább. A Nemzed Színház művészgárdájában ekkor olyan nevek szerepeltek, mint Egressy Gábor, Lend- vay Márton, Fáncsy Lajos, Szent- pétery Zsigmond, Megyeri Károly, Laborfaivy Ró^a, Hivatal AniKÓ, később Szerdahelyi, Tóth, Szigeti József és Prieile Kornélia. A 70-es években Szigligeti Ede lett a drámai, Erkel Ferenc az operai rész igazgatója. ^1884 ig, a m. kir. Operaház megnyitásáig, ugyanis a Nemzeti Színházban játszottak felváltva drámát és operát) Igazgatásuk idején szilárdult meg az osztrák uralom után az intézet anyagi helyzete, hogy azután utódjuk s mindezidáig a Nemzeti Színház legkitűnőbb igazgatója, rendezője és dramaturgja, Paulay Ede alatt művészi szempontból is elérje fejlődésének csúcspontját. Az ő igazgatóságára esik Csiky Gergely drámaírói munkássága, ő alatta kezd felfelé Ívelni egy csodalatos, írói pálya: Herczeg Ferencé. Ő érvényesiietie a korabeli új rendezői elveket (ekkor jutott el hozzánk például a villanyvilágítás), ő teremtett stílust, összjátékot. Ő kezdte a bérletrendszert s „szervezett nagyobb ciklusokat. Ő valósi o ta meg, ami eddig lehetetlennek látszott s vitte színre. Az ember tragédiáját, a Csongor és Tündé-t, előadóit regi görög és latin kiasz- szikusokat (a tőszerepekben Jászai Marival), Shakespearet, Moliéret. Goethe Fauszt-ját, Ibsent. E hatalmas és öntudatos művészi munka koronájaként hat estén át gyönyörű műsorral szerepelt Paulay társulatával Bécsben s ekkor általánossá vált az a vélemény, hogy a Nemzeti Színház elérte Európa két iegkitür őbb műintézetének : a „Theatre Francais“ és a „Burg Tneater„ művészi színvonalát. Századunk színigazgatóinak működése főleg a Paulay-féle A százéves Nemzeti Szinhéz.
