Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-26 / 242. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. október 26. teljesítet pedig azért, mert meg kellett jelölni azt a házat, ahol meglátta a napvilágot az, a ké­sőbb nemzetvezérré lett férfiú, aki óriási fölényével, ellenállha­tatlan logikájával lassan, de biz­tosan hatalmába kerítette már életében egész nemzetét, sőt a nemzeten túl az egész uralkodó­családot, Ha már akkor hatal­mába kenteit mindenkit, amikor ki volt téve irigyei ármánykodásai­nak, hogy ne tudnánk értékelni mi, az utódok, roppant szelle­mének hatalmas munkáját, a nem­zet életében korszakalkotó műkö­dését. Ismertette ezután Deák Ferenc éleiét, munkálkodását szerepét az ország életében. A népek életének csodá­latos ökonómiája — foly­tatta tovább, — megköve­telte Széchenyi és Kossuth hatását, hogy Deák kibé­kítő s alkotó keze vehesse át a nemzet vezérletét, Nemcsak szónoklatainak, de Írá­sainak is nagy volt a hatása s ennek tu’ajdonitható a Húsvéti cikknek a sikere, amely meghozta a kiegyezést. Igazi szerepe csak ezután kezdődött, amikor a ki­tört pártharcokat kellett elsimí­tania, s habár a kormányelnökséget elhárította magától, azért min­dig vezére maradt a nemzetnek, amelynek számára kijelölte a ha­ladás útját. Hajtsuk meg a nagy jellem és önzetlen hazafi emléke előtt mi a hálaadás pálmáját és törekedjünk arra, hogy hatása alatt cselekedjünk. Akkor sike­rülni fog a nemzetnek újra meg­találnia azt a helyes utat, ame­lyen haladva ismét a Kárpátok gerincei övezik a boldog Nagy- magyarországot. A beszéd végeztével megko­szorúzták az emléktáblát, majd a leventezenekar Pfend György karnagy vezetésével eljátszotta a Himnuszt. A közönség ezután a templomba vonult, ahol Szabó Dezső plébános szentmisét mon­dott. Mise alatt a leventezenekar Haydn miséjét adta elő. Mise után a községnek Ízlése­sen feldíszített terén fölállított hősi emlékmű előtt sorakoztak föl az ünnepség résztvevői. Az emlékmű Pataky Andor szobrászművész és Siposs Dezső zalaegerszegi kőfaragómes­ter munkája. A páratlanul szép kivitelű műnek felső részén ez olvasható: Hősök, kiknek hal­mok kellett, hogy éljen a nemzet, alsó két oldalán 79 hősnek a neve, középen 1914—1918, te­tejében a turulmadár, amely Pa- takynak egyik igazán nagysikerű alkotása. Csak dicséret illeti a mű mestereit. Bevezetőül a söjtöri vegyeskar Böröcz Géza tanító kitűnő beta­nításában és vezetésével eléne­kelte a Hiszekegyet, majd Szabó DezBŐ plébános vecsernyepalást- ban az emelvényre lépett s azzal kezdte beszédét, hogy az őske­reszténység idejében vértanuk sírjai fölé emeltek emléket s mi is hősi halottaink szent csontjai fölé emelnénk ilyen emléket ha itt volnának. Szerbiában minden hŐBi halott sírján emlék áll. A mi hősi halottaink távol idegen országokban pihennek s igy meg keli elégednünk azzal, hogy a község közel száz hősi halottjá­nak jelképes emléket állítunk. Ha azonban valaki elmegy az emlék­mű mellett, tekintsen arra úgy, mintha alatta aludnék örök álmu­kat hősi halottaink. Figyelmeztes­sen ez az emlék a hősök iránti kegyeletre s váltsa ki belőlünk az ö lelkületűket. Ezután megszentelte az emlék­művet, amikor lehullott a lepel s a közönség mély áhitattal tekin­tett a pompás alkotásra. A hven- tezenekar eljátszotta a Himnuszt, majd T a r á n y i Ferenc dr. felső­házi tag, ny. főispán mondotta e! ünnepi beszédét. Rámutatott azokra a nehéz időkre, amelyeket most élünk, de annál nagyobb dicsé­rettel emlékezett meg Söjtör köz­ség lakosságáról, amely nem fe­ledkezett meg hősi hatodairól, akiknek emléket állított, s ez előtt hódolni emberi kötelesség. Legyen ez a nap ünnepnapja mindazoknak, akik lehetővé fed­ték az emlékmű fölállítását, a hő­sök emlékének méltó megörökíté­sét. Az 1914 es nagy idők nagy eseményei a természet örök tör­vényei szerint lassan-iassan el­halványulnak. A hősör holtteste ma már elporladt, a sirok behor­padtak, a lövészárkok helyén élet terem, a hősök hátramaradottjai­nak könnyei kiapadnak. Nenéz történeti tárgyak ma azok, ahol hőseink jártak, küzdöttek . . . Nagyot változtak az idők s azzal együtt az emberek is. De határo­zottan állíthatom, — mondotta — hogy azoknak emléke, akik életü­ket és vérüket áldozták a hazáért, úgy él az ifjú generáció lelkében, mint azoknak lelkesedést», akik 1914-ben pántlikás, rozmaringoa kalappal indultak a haza védel­mére A magyar katona mindig hős volt, számtalan d cső gyö zelmet aratott a sokkalta nagyobb ellenségen. Sajnos, amikor ránksza­kadt a nagy baj, előbuj tak odúikból a patkányok s kieszelték megcsonkító sunk pokoli tervét azzal, hogy itt csak halni kell. Háborút folytatunk most is, de más fegyvereksel, kitartó, szívós munkával »eljutottunk odáig, hogy a Dunamedencében úgy megka­paszkodtunk, .hogy lehetetlenség ott nélkülünk rendet, tartós bé­két csinálni. A régi ideál, a 20—30 mil­liós magyar nemzet, nem délibáb, hanem verejtékes munkánkra felépülő nagy­szerű cél, egykoron be­teljesedő remény. Hirdesse ez az emlék a feltá­madásba és jövő fönnmaradá­sunkba vetett erős hitet. A pompásan felépített beszéd rendkívül nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra. N é n y e i Pál főjegyző ezután a község nevében átvette az em­lékművet. Formás beszédben tett fogadalmat, hogy hűségesen megőrzik a hősök emlékét, amely­re mindig büszkén tekintenek. Ezután ismét a vegyeskarnak szép éneke, majd Bizzer István levente lendületes szavalata kö­vetkezett. Azután a koszorúkat he­lyezték el az emlékmű talapzatá­ra. Vitéz Székely alezredes a ve­gyesdandár és a honvédség, vi­téz Farkas ezredes a vitézek, Stranc István dr. a Honsz, Ja- kabffy Antal a frontharcosok, Lochuk községbiró a község, Horváth Rudolf az Iparoskör, Bölcskey József a r. k. hitközség koszorúját tették le. Végül eléne­kelték a Himnuszt, s az egyes testületek diszmenetben vonultak el az emlékmű előtt. Déli 1 órakor az iskolában 150 terítékes diszebéd volt, amelyen v.téz Teleki Béla főispán a kormányzóra mondott felköőzöntöt. Pohárköszöntöt mon­dott még Szabó Dezső plébános, vitéz Farkas Sándor ezredes, Ja­A zalaegerszegi ügyvédi ka­mara az új ügyvédi törvény ér­telmében szombaton délután tar­totta meg tisztújító közgyűlését. Udvardy Jenő dr. nagyhatású megnyitó beszédében foglalkozott a régi ügyvédi törvénnyel. Rá­mutatott arra, hogy ennek intéz­kedései ma már idejüket múlták, de nem lehet tagadni, hogy a maga idejében a régi törvény hatalmas alkotás volt Biztosította az ügyvédség közéleti szerepét, erkölcsileg és anyagilag meg­alapozott pozícióját. Nem lehet elvitatni, hogy a törvény segít­ségével az ügyvédség hatékonyan közreműködött az igazságszolgál­tatás fejlődésében. Ha az ügy­védség hive is a fejlődésnek, mégis bizonyos fájó érzés fogja el a régi törvény sirbatételekor. Bárcsak az új törvény, amelytől sokan oly sokat várnak, mind beváltaná a hozzáfűzött reménye­ket, hogy az ügyvédség anyagiak és erkölcsiek terén elérhetné régi szintjét, hogy tisztelet és meg­becsülés oly foka vegye körül ismét az ügyvédséget, amilyen büszkeség volt egykor magyar ügyvédnek lenni. A tetszéssel fogadott megnyitó után megtartották a tisztújitást. Elnökké ismét az eddigi nép­szerű elnököt, Udvardy Jenő dr. kormányfőtanácsost választották meg. Elnökhelyettes Fábián Zsig- mond dr. Nagykanizsa, titkár Bozzay Jenő dr., ügyész Széli György dr., pénztáros Boschán Ernő dr., ellenőr Gaertner Antal dr. Nagykanizsa. A választmány kabffv Artal, Nényei Pál főjegyző és Lochuk Sándor községbiró. Az ünnepély kifogástalan meg­rendezéséért és a mindenre ki­terjedő figyelemért Nényei Pál főjegyzőt és Lochuk községbirót illeti a legteljesebb elismerés. De elismeréssel cell adóznunk Varga József Mikolics József hadirokkan­tak iránt is, akik délután vendé­gül látták a frontharcosokat és a Honsz kiküldötteket; tagjai: Zsidó Sándor dr., Fülöp Jenő dr., Horváth Ferenc dr., Menczer Imre dr. Keszthely, Hol­lós Ferenc dr., Kovács Vilmos dr. Tapolca, Takáts Dezső dr., Fürst Jenő dr., Garai Gyula dr., Wollák János dr., Balázs Zsig- mond dr. Nagykanizsa, Knausz László dr. Nagykanizsa. Pótta­gok : Benedek Aladár dr. Sümeg, Kaszás Károly dr. Tapolca, Szász Gábor dr., Büchler Mór dr. Meg­választották még a fegyelmi bí­róság, az összeférhetetlenségi bi­zottság és a nagykanizsai tör­vényszék területére a helyi bi­zottság tagjait. Felhívás a Zalai Hírlaphoz. A Zalai Hírlap vasárnapi szá­mában „Egy Zrinyi-részvényes“ aláírással támadás jelent meg részvénytársaságunk ellen. Mielőtt a választ megadnók, felhívjuk a Zalai Hírlapot, nyil­vánosan közölje velünk a rész­vényes nevét, mert természetsze­rűen más lesz a válasz, ha va­lódi részvényes és más, ha ál­részvényes avatkozott bele rész­vénytársaságunk ügyeibe. Zalaegerszeg, 1937 okt. 25-én. Zrínyi nyomdaipar és könyvkereskedés r. t. igazgatósága. — Női sportszövetek aljak­nak, kosztümöknek megfelelő maradékok Schűtznél. Legtökéletesebb látást biztosít a Zeiss punktal szemüveg. Kapható: m » r ■ Bánfái látsztrétz és fényképész szakOzletében, Zalaegerszegi Arany Bárány épUlet. Telefon i 178. Tóth Gyula bőrkabát és szőrme raktára óriási! ára: törpéi Finom uridivat. Újból Udvardy Jenőt választották az ügyvédi kamara elnökévé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom