Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-16 / 234. szám
XX. évfolyam 234. szám. 8 fülét* 1937. október 16. Szombat. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sxéchenyi-tér 4. J3 Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. Láttunk már busuló magyar földművest keseregni a jégverte búzatáblán, láttuk a kisiparosi, amikor sziv- 8zaggatva veszi tudomásul, hogy az ő munkájával a német nagytőkés első dijat nyert a világkiállításon, ahová ő még csak el sem mehetett. £í láttuk, amikor derék, vitéz magyar katonatisztek aranysujtását szőrőskezü, felelőtlen népámitóktól felbujtott emberek szaggatták le. Mi nagyon sok mindenre emlékezünk... Emlékezünk a gyászos időkre. A megnemértés, a huzakodás, a hagyományápolás- és a fajöntudat hiánya, mint vörös esik húzódik végig a nemzet történelmén. Es elérkeztünk az új Mohácshoz 1920. juniui 4 én, amikor aláírtuk, mert alá kellelt írnunk a legigazságtalanabb békét. Ez az esztendő az, amelyben két évtized óla a legnagyobb lendülettel feledte a világ a „nagy háborút“. Ezerkilencszáz- harminchéi, s itt-ott megvillanak a szuronyok. Hódiiásokat végeznek a nagyhatalmak és minden percben várjuk, hogy az apró kis lángolások mikor találják el azt a kanócot, amely az európai puskaporos hordót lobbantja lángra Es ez a hangulat nem szűnik, de fokozódik és több több megfontolásra ad okot. Ilyen KörÜ’ménjek közölt nem épen közömbös az, hogy mi maroknyi, de élni akaró magyarok, hogyan, milyen készültséggel várjuk az európai jelentőségű eseményeket. A magyarságot sohasem az összeköttetés, vagy a szerencséje, vagy az ügyes politikai taktikázása mentette meg, hanem mindig a bátouága, szívóssága, fegyelmezettsége, erényei, lelkesedése, hazaszeretete, vitézsége. A jövőben is egyedül ezeknek a tulajdonságoknak birtokában remélhetjük fajunk, népünk megmaradását. Ezek a tulajdonságok meglegyenek a különböző társadalmi rétegekben, hivatalokban, magán- és közéletben. De legfő- képen meg kell lennie ennek a szellemnek a honvédségben. Hogy pedig ez igy van, hogy a honvédségi szellem a legteljesebb mértékben hivatása magaslatán áll, mi sem bizonyltja jobban, mint a most lezajlott őszi nagygyakorlat. A magyar katona kiválóságáról a távolról szemlélők is könnyen meggyőződhetnek. Ha találkozik valaki egy felszerelt honvéddel, aki azelőtt gulyásbojtárnak is rossz volt, azt mint fegyelmezett, Öntudatos embert ismerheti meg. Azok a tulajdonságok, amelyeket a honvédség kötelékében elsajátít a polgárember; azok az értékek, amelyeknek kamatait később élvezhetik. Az értékeket nem kapja ingyen az ember. Az őrmester esetleges goromba szigorúsága velejárója a sok jó elsajátításának. Nem lehet mindig csak a fény és jó osztályrészünk. A tömegre adott sortüznél a jókat is éri a golyó. A jégverés nem kerüli el az igazak földjét. Sok embernek nem kellemes a kötött és szigorú élet. De, ha meggondolja, hogy egy magasztosabb célt szolgál, akkor erőt és büszkeséget ad ez a Bécs, október 15. A Reichspost római jelentése alapján foglalkozik a Szen szék és Néir.etorsrág viszonyával. Cáfolja azokat a híreket. mintha a Szentszék és Németország között tárgyalások indultak volna meg. Nem is leLondon, október 15. Chamberlain angol miniszterelnök Manchesterben beszédet mondott a béke lehetőségéről. Hangsúlyozta, hogy Anglia összes szomszédaival békében akar élni és célja, hogy az egész világ békéjét biztosítsa. A vitákat békésen kell elintézni, 8 elsősorban Spanyol- országra és a távolkeletre vonatkozik ez. Véleménye szerint mindkét viszályt meg lehet békésen oldani és arra törekszik, hogy ez a megoldás meg is valósuljon. A Daily Mail arról ad hirt, hogy a spanyol kérdésben Olaszország kész megvizsgálni az egyes államok javaslatait és közreműködik abban, fKgy elsimu'- jon a spanyol viszály. A semle- gességi bizottság ülésén remélni lehet a kedvező megoldását. London, október 15. Az angol fővárosban időző Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök kijelentette, hogy Jugoszlávia békében akar élni összes szomszédaival. « A Daily Mail szerint Sztojadino- I gondolat. Akik láttuk a magyar élet szörnyű jégverését és akik nem felejtjük a szélszaggatás, az elnyomatás korát, akik a borgőzös, templomromboló gárdára követ tudtunk dobni: mi most az európai nagy harci készülődések felé csak úgy tudunk bizakodó és reményteljes tekintettel nézni, ha a magyar katona erényeit és képességeit vizsgáljuk. Méltó lesz e sereg és méltónak is kell lennie kacagányos őseire. I hét szó tárgyalásokról, mert a Vatikán kezdeményezésére a né- ! met kormány nem válaszolt. Á helyzet az, hogy a Szentszék és Németország között a viszony meg8zakitottnak tekinthető. vies Londonban a kisantant és Magyarország közti közeledésről tárgyal. Edentöl felvilágosításokat kért a közeledés módozatairól és tárgyalt az olasz-jugoszláv szerződés kérdéséről is. Jeruzsálem, október 15. Palesztinában az arabok szintén sorozatos merényleteket követtek el. Égy hidat felrobbantottak. Több utas megsebesült. A vonaton utazó egyik rendőr- tisztviselő két merénylő arabot agyonlőtt. Galileában az arabok elvágták a telefonvezetékeket. A Reuter iroda jelentése szerint egyik angol gyalogezred Palesztinából elindult Egyiptomba. A katonavonat elölt páncélvonat haladt, de Júdeábán a biztonsági intézkedések ellenére is rálőttsk az arabok a katonavonatra. Az angol hatóságok ismét öt arab vezért száműztek. A jaffai autóbuszra rálőttek. Jeruzsálemben összecsapások voltak. Elrendelték a riadókészültséget. Pehm József preláfusnak Festetics féle nyilatkozatához kívánok egy-két megjegyzést fűzni. Első megjegyzésem e szavakhoz kötöm: „Megnyugvással veszem, hogy Károlyi Mihály hadügyminisztere, Linder Béla utóda, Böhm Vilmos előde, Jászi Oszkár és Kunfi Zsigmond miniszter társa ... nincs velem megelégedve*. Micsoda környezet 1 Csupa nevek ... jelző nélküi... és mégis égetnek I Az egyik hazáját elárulta, a másik katonát nem akart látni... Ide iktatom mert ide illenek, a Nemzeti Újság 1937. február 24.-i szám 6 ik oldalán található, egy előkelő politikusnak a parlamentben gróf Festeticshez intézett szavait: Személyesen akkor ismertük meg Festetics grófot, amikor 1931-ben az általános választások után Bethlen egységes pártjában megjelent ... Lehet, hogy politikai pályafutásában volt olyan korszak, amikor a titkos választójog rendíthetetlen hive volt; lehet, hogy ez akkorról datálódik, amikor a Pogány áltar hivatalából kido bott Bartha hadügyminiszter után elfoglalta a hadügyminiszteri széket és 1919 januárjában lajstromoztatta magát az akkor átalakult szélsőradikális párt tagjává, vagy talán akkor, amikor a kommunista szakszervezetek tagjainak névsorában szerepelt*. E szavak valódisága felett magam is kételkedtem. Átadtam azért az újságot egy nyilas alvezérnek, hogy mutassa meg a „vezérnek“, mert illik, hogy a parlamentben hozzáintézett vádak alól magát tisztázza. Az újságot vi8zakaptam e szavakkal: „A „vezér* nem ér rá válaszolni*. Mi a fenti idézet tartalmát ma sem hisszük el, de hát érjen rá a „vezér* és nyugtasson meg bennünket maiddá nélkül. Második megjegyzésem e szavakhoz csatolom: „Nekünk inkább kell a Hunyadi János táborának „Jézus* kiáltása, mint Festetics Sándor 1919 es bátorsága 1* Micsoda megvilágítás 1 Hunyadi János és Festetics Sándor. Jézus és Bátorság. Az egyik oldalon a rettenhetetlen, a török túlerőtől nem félő, kardját villogtató Hunyadi, a másik oldalon .. . ismétlem: a másik ol • dalon ... a hazájáért aggódó, ártatlan szombathelyi püspöktől, az akkori kicsi, zalaegerszegi Pehm hitoktatótól is rettegő, őket fogságban sinylődtető Károlyi kormányának 1919-es bátorságú hadügyminisztere. Hogy minő volt ez a bátorság, gróf Festeticsnek saját szavaiból illusztrálom. A „Mezőföld“ 1933. szeptember 3-i számában „Galilei szelleme* c. vezércikkében ezeket Írja a „vezér* : „1918 őszén csak Nincs tárgyalás a Vatikán és a német kormány között. Az angol miniszterelnök békés megoldást kiván a spanyol és kínai viszály ügyében. A külpolitika hírei.
