Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-15 / 233. szám

XX. évfolyam 233. szám, s Ára 8 fillér ■P *etelös szerkesztő: H e r b o I y Ferenc a Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■— Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 1937. október 15. Péntek. Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Megegyezést remélnek a spanyol kérdésben a londoni tanácskozáson. London, október 14. A spanyol be nem avatkozási bizottságot a hét végére vagy a jövő hét ele­jére hívják össze Londonba. Re­mélik, hogy a bizottság kedvező döntéseket hoz és enyhülés kö­vetkezik be ennek nyomán a feszült spanyolországi é3 földkö­zitengeri helyzetben. Párisban ma államtanács készíti elő a bízott ság elé terjesztendő francia ja­vaslatokat. A Havas iroda jentese szerint a francia kormány nagy erőfeszítésekre készül a spanyol- országi önkéntesek egyöntetű visszahívása érdekében, de csak akkor hajlandó tárgyalni, ha biz­tosítékot kap, hogy a tárgyalások pozitív irányban haladnak. A francia kormány azt kívánja, hogy meghatározott időn, való­színűen 6 napon belül előzetes egyezmény jöjjön léire a vissza­hívás elvéről és az általános mód­szerekről. Ha a londoni ülésen sem sikerül megegyezést elérni Olaszországgal, akkor a helyzet válságosra fordulhat. Remélik, hogy az olasz kormány hozzá fog járulni az önkéntesek visszahívá­sához, ha ugyanez történik a vö­rös önkéntesekkel is, mert Fran­co tábornok helyzete ez esetben kedvezően alakulna. Az elmúlt héten nagyfontoságu tanácskozás volt az iparügyi mi­nisztérium és a Magyar Közigaz- gatástudománji Intézet vezetője, Magyar Zoltán dr. egyetemi ta­nár között. Arról van szó, hogy a készülő törvényt a magyar vá­rosok műszaki feltételeinek ered­ményeivel egészítik ki és tudo­mányos alapon a gyakorlati élet­nek megfelelően irányítják a vá­rosrendezési munkát. Magyary Zoltán dr. bemutatta a Magyar Közigazgatásludományi Intézet érdekes feldolgozását. Az intézet jogi és közigazgatási szempont­ból már feldolgozta az ország egy részét és megállapította, hogy közigazgatási jogalkotásunk igen fejlett, azonban a gyakorlati élet nem tudja követni. Az inté­zet — többek között — vizsgálta a közigazgatási jogszabályokat, amelyek például a szolgabiró hatalmát és hatáskörét szabályoz­Mialatt a diplomaták végső erőfeszítéseket tesznek a spanyol ügy rendezésére, azalatt a nem­zetiek újabb sikereket érnek el. Az asíuriai frontszakaszon több várost elfoglaltak, másutt pedig visszaverték a vörös támadáso­kat. A valenciai kormány helyze­te válságos. Megerősítették azt a hirt, hogy a vörös kormány Bar­celonába akarja áttenni székhe­lyét, mert Franco csapatainak támadásától tart. A katalán sze­paratista ifjúság máris tiltakozik a terv ellen és hangoztatja, hogy fegyverrel is szembeszáll azokkal, akik Barcelonát a valenciai vö­rös kormány uralma alá akarják helyezni. A spanyol nemzetiek repülői tegnsp este bombázták Barcelo­nát és n?gy veszteséget okoztak. Madridoí ágyuzták és szintén súlyos károkat okoztak az épü­letekben. Arragoniában nagy tá­madást kezdtek, amelyet a fran­cia sajtó döntő jellegűnek mond. Páris, október 14. Hir szerint, ha a hatalmak nem tudnak meg­egyezni a londoni tanácskozáson, akkor Franciaország, Olaszor- szág és Anglia megszállják a Baleári szigeteket. 1 zák. Kiderüli, hogy a szolgabiró hatalmának gyakorlása és a fej lett közigazgatási jogszabályok között ellentétek vannak, melye­ket épen a földbirtok megoszlása, a nemzetiségi és felekezeti tago­zódás befolyásol. Ilyen és hasonló szempontok­ból dolgozza fel az országot a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. Az értekezleten megbeszélték, hogy a jogi felvételekkel párhu­zamosan miként lehetne az or­szág műszaki állományát is együttesen felvételezni. Neveze­tesen a városrendezés előfeltéte­leire vonatkozó kérdés-csopor­tot. Először is meg fogják állapí­tani, hogy műszaki szempontok­ból mely tömörüléseket lehet városnak nevezni, valamint, hogy mijük hiányzik, hogy várossá le­hessenek. Kecskemét például jo­gilag város, műszaki szempontból azonban nem, mert vízvezeték nincs és emiatt többemeletes há zak sen? építhetők stb. A munkálatok során meg fog­ják többek között állapítani azt is, hogy mely környékről mennyi munkás özönlik a városokba és közlekedéstechnikai, útügyi, szo­ciálpolitikai és egyéb szempon­tokból milyen intézkedések le* Most folynak a kereskedelmi tárgyalások a különböző államok­kal, hogy megállapodjunk az 1937. évi export-importkontin­gensekre vonatkozóan. Ebből az alkalomból az irószerszakma fo­kozott figyelmet szentel az író­szerek behozatalának, mert a kül­földi iróngyárak, elsősorban pe­dig az osztrák Hardtmuthgyár teljesen indokolatlanul nagy kon­kurenciát támaszt a belföldi írón* gyáraknak. Míg Németországból csak 6000 kilogramm ceruza ér­kezhet Magyarországra, addig az osztrák konttingens 20.000 kilo­gramm, aminek legnagyobb ré­szét a Hardtmuth-gyar veszi igény­be. Ha már most siámitásba vesszük azt, hogy egy kilogramm behozatali engedélyre 12 tucat ce­ruza importálható, úgy azt látjuk, hogy egyedül Ausztriából 2,800.000, Németországból pedig 864,000 darab ceruza kerül be­hozatalra. Ma már a magyar ceruza sem gyenek az egyes városok város- rendezési programijaiban. Ai egész nyugati stilusu mű­szaki munka célja az lesz, hogy irányt szabjon a városiasodásnak és tanulságai! felhasználhassák a már csaknem teljesen kész vá­rosrendezési törvénynél. Ezért fognak össze az iparügyi minisz­térium, a közmunkatanács és a Magyar Közigazgatásludományi Intézet. miben sem marad mögötte a leg­kiválóbb külföldi gyártmányoknak és igy teljesen indokolatlan az, hogy Ausztriából preferenciába vámtétellel ilyen nagymennyiségű írón érkezzék az országba. Ezek­nek az ironoknak a darabja 10— 12 fülénél drágább, mint a ma­gyar írónőké, sőt egyeä speciális fajtáknál az árkülönbözet még lé­nyegesen nagyobb is. Ez az ár- különbözet minimálisan 7—800 ezer pengős haszontöbbieíeí je­lent a külföldi ceruzaképviseie- teknek, amelyek közül a legna­gyobb forgalmat a Hardímuth- gyár bonyolítja le. A magyar ipa joggal várja el a most kezdődj kereskedelmi tárgyalások sorá° azt, hogy megfelelő védelmet kapn jón a külfüldi gyárak indokolat-" lan versenyével szemben. A mai behozatali rend mellett évenként 2—25 millió pengő értékű ce­ruza kerül importra, ami teljesen felesleges. A városrendezési törvény érdekes elő­készületei. Az Eurogasco amerikai vezetői meg­megtekintették a zalai és somogyi olaj- fúrásokat. A zalai és somogyi olajfurások eredményéről szóló jelentések arra indították az Eurogasco leg­főbb vezeségtöét, hogy személyesen győződjenek meg a fúrások állá­sáról, eredményéiről és azok gazdasági kihasználásának lehe tőségeiről. így megérkeztek Nagy­kanizsára Louis Eastobrod^New-« york), Ruedermann Paul (Boder- veiler, USA), Oscar Taussig (Pilsen), Paul Withe (Louicmarli, USA), Harold Green (Francklin) stb., akik kiutaztak Lispére, Gör­getegre, Inkére és a többi zalai és somogyi furótelepekre. Min denütt gondosan tanulmányozták az eddigi munka eredményét s mindenről részletes jelenlést té­tettek maguknak. Az idegeneket a fúrásoknál Papp Sándor dr. magyar főgeológus kalauzolta. Fölösleges ceruza- behozatal. A magyar irón teljesen egyenértékű a külföldivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom