Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-14 / 232. szám
XX. évfolyam 232. azám Ára 8 fillér 1937. október 14. Csütörtök. mmmmuaumimaaam ^csány Felelős szerkesztőrHerboly Ferenc. Sierkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, faéchenyi-tér 4. :—: - Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések di]szabás szerint, De Vienne gróf, volt francia követ feltűnő cikke Magyarország, Ausztria és a Kisantant viszonyáról. Egy igen kiváló francia dip* lomata, aki hosszú éveken át képviselte Franciaországot Bu» dapesten, Louis de Vienne gróf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter nyugalomba vonulása óta publicisztikailag működik és a Temps hasábjain gyakran jelennek meg cikkei. Kedves formulája de Vienne» nek a párbeszéd egy „Dunavöl- gyi“ve), akinek szájába adja az C saját mondanivalóját, ami tehát a diplomata fe fogását tükrözi vissza. A minap ismét cikketirt de Vienne: Az 1937. évi Középeurópa címmel. Pontokba foglalja Ausztria, Magyarország és a Kisantant külpolitikai helyzetét, majd igy folytatja: Magyarországon már teljesen kialakult a német propaganda. A német kisebbség részere van a német nemzeti szocialista pártnak szervezete, ez a „Landeskreis Ungarn“, amelyben a budapesti osztály főnöke egy bizonyos Ernst Kienast. A magyarok részére többféle egyesület van, amelyek különféle címekkel és Marion, Mecsér, Festetics Sándor gróf, Pálffy Fidél gróf, Balogh István, Böszörményi, Endre László és mások vezetésével a nemzeti szocializmust szolgálják vagy arra támaszkodnak. Több mint 120 ezer tagot számlálnak — nem is számítva a velük ro- konszenvezőket — és az összes társadalmi osztályokat igyekeznek megnyerni. És az a puccs egyébként, amit szerencsére meghiúsított egyes politikusok előrelátása és a miniszterelnök ügyessége, vájjon tervezőinek elgondolása szerint nem azt acélt szolgálta e, hogy tisztára nemzeti szocialista irányú diktatúrát állítson fel ? Ilyen fenyegető helyzetben, amely egyre nyilvánvalóbb lesz, mindenki azt várja, mit hoz a jövő? Nem hinném, hogy a csehek még mindig sokat várnak a szovjet barátságtól. Az önök (t. i. Franciaország), politikai és társadalmi zavarai, gazdasági és pénzügyi nehézségei nem tudják a kisantant-államokat sem egyenként, sem a maguk összeségében megnyugtatni. Úgy látják, hogy „Franciaország meg sem mozdul® és különben azt gondolják, nincsen is abban a helyzetben, hogy megmozduljon. Ami pedig Angliát illeti, az távol esik; távol esik földrajzilag és távol esik azáltal is, hogy csak lassan tudja megérteni azokat a kérdéseket, amelyek nem érintik közvetlenül. Végül itt van Olaszország, legalább is Ausztria és Magyarország számára, a római jegyzőkönyvek 01as£országa, az az Olaszország, amelynek részére „a szerződések nem örökéletűek“. De hiszen Olaszország a német kormány közvetítésével közeledett Jugoszláviához még annak a kockázatával is, bogy az egyezmény bizonyos rendelkezései Magyarországon elégedetlenséget szülnek. Mussolini a német kormány felkérésére jelentette ki érdektelenségét a Habsburg problémában és Schu8chniggoi arra igyekezett rávenni, hogy kormányát egészítse ki nácikkal. Mussolini, aki annyira „imperialista politikát“ folytat, hogy Palermó- ban azt mondotta „Szicília a császárság földrajzi központját képezi“, már nem az az államférfi, aki hadtesteket küldött a Brenner-re, hogy ezáltal tudassa, kész védelmezni Ausztriát. Rómának szüksége van Berlinre és ilyenformán, nemde, kéz-kezet mos . . . Nem vette Ön észre, hogy amidőn ugyancsak a palermói beszédben, egyébként igen röviden, nyilatkozott a római jegyzőkönyvekről, azoknak gazdasági hatékonyságát hangsúlyozta ? De ez is igen kérdéses, mert az olasz gazdasági lehető ségek nagyon csökkentek : Abesz- 8zinia és Spanyolország rengetegbe kerülnek. Ilyen körülmények közö.t nem képzelem, hogy a Duce és a Führer találkozása nagy elégtételt jelent számunkra. Még azok is, akik nálunk megőrzik hidegvérüket, mindig ugyanarra a következtetésre jutnak: mindenekelőtt saját magunkra kell számítanunk. Ha Németország elnyomja Csehszlovákiát, Ausztria és Magyar- ország lemondhatnak sorsukról. Ha Ausztriát bekebelezik, Csehszlovákiára és Magyarországra is sor kerülne. Hogyha azonban nyilvánvaló lesz, hogy Ausztria és Csehszlovákia egymást kölcsönösen támogatják és Magyarország is segiti őket, Németország kéiszer is megfontolja, mielőtt bármire vállaskoznék, Lyenformán tehát Ausztria és Magyarország viszonya rendben van, Ausztria és Csehszlovákia viszonya rendbe jöhet, de Csehszlovákia és Magyarország közölt még Bök mindent rendezni kell. Úgy látszik, hogy csehszlovák részről ezt már megértették. Amikor Hodzsa junius folyamán Komáromban résztvett a Jókai-szobor alapkő'eíéteién, a magyarok felé gesz üst tett. Úgy tudom, hogy a sinajai konferencia előtt Aníones- cut előKészüetíe a magyar kövei látogatására, amiről Ön az imént beszélt és Sinaja után Krofta nyilatkozatát inspirálta. Magyar részről is —úgylátszik — már kevésbé hajthatatlanok és a re vízió elvének fentartásával hajlandók a Kisai. tantial (amely testületileg jár el) normalizálni viszonyukat a magyar kisebbségek ügyének rendezése és az egyenjogúság elismerése árán. De mi lesz majd ezeknek a kölcsönösen jobb diszpozícióknak az eredménye? Már csaknem eg/ hónapja annak, hogy a sinajai konferencia véget ért és noha a«s idő muük, olyanok vagyunk mmt „Kék-szakái“ felesége, nem ' i- tunk semmit, ami közeledne L* lénk. A régi Ausztriáról azt mondották, hogy mindenkoron c* 1 késve maradt egy gondonit* egy esztendővel és egy hads., reggel. Ha a dunai államok ilyen halogatással ezt a példát követik, az események meg fogják őket lepni. Aki nem tudott idejében cselekedni, kénytelen less kan kodni. 864 ügyet másfél óra alatt tárgyalt le a kisgyülés. Rekord-tárgysorozat; rekord-idő. A törvényhatósági bisgyüiés ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Béla gróf főispán elnökiele mellett. Az ülés valóban rekord-tárgysorozattal dicsekedhetett, mert 864 ügy várt elintézésre. És annak ellenére, hogy az ülést csak 10 óra után nyitotta meg a főispán, fél 12 re már végeztek az egésszel. Nagyobb jelentőségű ügyek nem szerepeltek napirenden, még csak olyanok sem, amelyek rövidebb vitát váltottak volna ki. Mivel pedig sok rokontermészetü tárgy is volt, amelyeket sommásan intézett el a kisgyülés, a rekord-tárgysorozat hamarosan elintézést nyerhetett. (Ez meg rekordidő volt!) Egyik-má3ik ügynél intéztek ugyan kérdéseket a tagok az előadókhoz, de a nyert rövid felvilágosítások után mindjárt tovább is mehettek. A Hiszekegy elmondása után főispán bejelentette, hogy az árvízkárosultak fölsegélyezésére megindult akció révén összesen 9230 P folyt be, amelyből 5000 P a belügyminiszter segélye, a többi gyűjtés utján érkezett. Az összegből eddig 8000 pengőt osztottak ki, amelyből a lete- nyei járás 4000, a nagykanizsai 2000, az alsólendvai és zalaegerszegi járások 1—1 ezer pengőt kaptak. Bejelentette továbbá, hogy a vetőmagakció is befejeződött. A ] 12 vagon vetőmagot a balaíonI füredi, tapolcai, sümegi, alsólendvai ás letenyei járásokban osztották szét. Ezeknek tudomásulvétele ulán rátértek a napirend tárgyalására. Ennek során felülvizsgálták öt községnek ingatlanvagyonátruhá- záü illeték rendezése tárgyában alkotott szabályrendeletét. Két községet ilyen szabályrendelet megalkotására utasítottak. Jóváhagyták Balatongyörök nagyközségnek azt a határozatát, ! amellyel a község tulajdonát képező fürdőterületet továbbra is bérbeadják. A bevételek 5 százalékát a község kapja. Ugyancsak jóváhagyta a kisgyülés a néhai Gaál János nevét viselő segély- alapítvány tulajdonát képező ingatlanok haszonbérbeadását 6 évre, évenkint 75 métermázsa búzáért. A segélyalapitványnak jövedelmét, 1325 pengőt, 51 igényjogosult között osztják ki. Egy kap 100 pengőt, a többiek 50—15 pengő között. Zalaegerszegnek a városi orvos magánmunkálati dijának visszautalása tárgyában hozott határozatát azzal hagyták jóvá, hogy a dijaknak 50 százalékát 1936. június 1-ig visszamenően utalhatják ki az orvosnak. Ezután több községnek bekötő utak, közdűlő utak, hidak és tartozékaiknak fentartási és kiépítési költségére vonatkozó határozatát hagyták jóvá. Nagykanizsa határozatainak letárgyalása után elutasították Zalakarosnak a község
