Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-02 / 223. szám

XX. évfolyam 223. szám. Apa 8 fillér Ilinllll^^l■■i^lll■IIHllIII I I ....Ilin 19 37. október 2. Szombat. Felelő« szerkesztő: H e r b o! y Ferenc. ixerkesztőaég és kiadóhivatal': Zalaegerszeg, Sxéchenyi-tér 4. = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Enyhült Magyarország és a kisantant kö­zött. Erről írtak a lapok a múlt napokban nagyon sokat. Meg­jegyezték azonban, hogy a na- gyobbfo^u enyhülésnek egyetlen akadálya Oláhország magatartása. Az oláhok ugyanis nem akarnak engedelmeskedni a békeszerződés ama rendelkezésének, amely a kisebbségek jogvédelméről szól az utódállamokban. Pedig a ki­sebbségi szerződések meg nem tartása a területhez való jogot is vitássá teszi. Ezért a békeszerző­dések megkövetelték, hogy a ki­sebbségi szerződést az utódálla­moknak alaptörvényeikbe kell ikíatniok. A szerbek és a csehek mos! már hajlandóknak is mutat­koznak arra, hogy a békeszerző­dések kisebbségi rendelkezései­nek megfelelő állapotokat te­remtsenek — legalább is igy nyilatkoznak a kormányaik, — az oláhok azonban még makacskod- nab. 1923 ban alkottak ugyan egy alkotmányjogi törvényt és ennek egyik szakasza említi, hogy a kisebbségek ügyét majd külön törvény szabályozza, azonban ilyen külön törvény még nincs. Ellenben egé82 sereg olyan tör­vényt hoztak, amelyek szöges ellentétben állanak a párisi ki­sebbségi szerződésben megálla­pított jogokkal. Ilyen az 1924 es állampolgári törvény, az 1929-es közigazgatási törvény, amely a kisebbségi val­lásfelekezeteket egészen máskép bírálja el, mint az államvallást. Ilyen az ő hírhedt agrártörvényük, az 1924-es népiskolai törvényük, amely a kulturzónát alkoüa meg. Az agrárreform nemcsak a ma­gyar állampolgárságú földbirto­kosokat irtotta ki, hanem a ro­mán állampolgárságú magyar földbirtokosokat is koldusbotra juttatta. Elkobozta a csíki közbir­tokosság) vagyont, elvette a ko­lozsvári Nemzeti Színháznak, a tanítók házának vagyonát s egyéb alapítványokat, elvette a római katolikus státus 23 ezer hold­nál nagyobb birtokát, a re­formátus egyháznak 24 ezer holdnál több vagyonát, elvette a piaristák, a minoriták, a pre­montreiek iskolai épületeit, az unitáriusoktól 1400 holdat vett el, amiből a magyar világban a középiskolai tanulókat tartották el. Goga Oktávián kisajátítási tör­vényjavaslata azt akarja törvény­be iktatni, hogy ICO kilométeres határzónán belül minden kisebb­ségi embertől elvehető a 25 hold­nál nagyobb birtok és azért az állam kötvényekkel fizethessen. Hogy a kötvény mit jelent, azt nagyon jól tudjuk. Azután 50 holdnál nagyobb birtokot nem román állampolgártól az állam bárhol, az ország területén napi áron bármikor kisajátíthat és megvehet, Ha ez a javaslat törvénnyé vál­nék, az az európai civilizáció és jogrend vakmerő megsértése len­ne, amellyel valóban a világ minden fóruma előtt be kell vá­dolnunk őket. Minden jogunk megvan arra, hogy a legszomo- rubb jövőtől féltsük véreinket. Most már csak az a kérdés, mennyire enyhül a feszültség a kisántání másik tét államában. Ha iényleg számbavehető ered­mények lesznek, azok hálást gyakorolhatnak az oláhokra. Nem Budapest, október 1, A be'po- j Htikai érdeklődés homlokterében j a kereszténypárt keszthelyi gyü» 1 lése és a választójog kérdése áll. Meizler Károly dr. keszthelyi be számolója vasárnap déleíőit 11 órakor lesz, s azon Meizler Ká rolycn kivü! felszólalnak Ernszt Sándor, Friedrich István, Csiíléry András, Drobny Lajos és Béidy Béla. A választójogi javaslattal kap­csolatban az adatgyűjtés eredmé­nyét a kormány most ismertei pártjának tagjaival. Tegnap több dunántúli vármegye, köztük Zala vármegye képviselőit tájékoztatták, s ma folytatódtak a megbeszélő sek, Mikecz államtitkár kijeién tette, hogy még korai a választó jogi javaslatról beszélni, mert még csak az adatgyűjtés fejelő Festetics Sándornak, a nyilas grófnak ötezerholdas békésme­gyei birtokát Wolfinger Alajos bérli, aki a bérleten erősen fog­lalkozik a hagymatermeléssel. Mint az „Előre“ című lap jelenti, Wolfinger évek óta ugyanazt a negyvenkét gádorosi földmunkást alkalmazta hagymaföldjeinek meg- megmüvelésére az országban szó kásos egyharmados alapon. Tiz- tizenkét éven keresztül a bérlő a piaci áron átvette a munkások tói az egyharmad termést. 1933- ban azonban Wolfingerék a pia­con uralkodó bizonytalanságra hivatkozással megtagadták a ter­kell azonban azt hinnünk, hogy a kisebbségekkel szemben vár­ható enyhülés csak a legcseké­lyebb mértékben is gyengíti a revíziós törekvéseket. Nem. Mi követeljük a békeszerződések be­tartását, amit tőlünk is megkö­vetelnek s amit mi meg is cse­lekedtünk. De ezen túlmenően követeljük, hogy a tartós béke, a jog és igazság érdekében .s ad­ják vissza azt, ami a mienk volt, ahol mi teremtettünk kultúrát hősiességünkkel, szorgalmunkkal, vérünkkel. dőlt be. A javaslat kodifikálás» munkáját ostőber folyamán vég­zik !. Most azért hallgatják meg a képviselőket, hogy mindek» megtehesse észrevételeit és a választójogi javaslatot épen olyan nyűgöd; légkörben tárgyalhassák le, min; a kormányzói javaslatot. As eddigi anyagot az ellenzéki képviselőknek is bemutatják. A kormány ma minisztertaná­csot tartott, amelyen a közjogi javaslatokkal és a Ház munka- programjával is foglalkoztak. Lázár Andor igazságügymi« niszíert miniszterségének ötödik évfordulója alkalmából ma üdvö­zöljék minisztériumának tisztvi« - selői. A miniszter válaszában hangoztatta, hogy a jogszolgál­tatás múló érdekek védelmének szolgálatába nem állítható. mési harmad átvételét a munká­soktól. Értékesítsék a munkások maguk, ha tudják — mondották a bérlők. A termés a munkások nyakán maradt, s elrothadt az akkor 800 pengő értéket képvi­selő 200 mázsa természetbeni járandóságuk, egész évi verejté- kes munkájuk eredménye. A következő 1934. évben a munkások kijelentették, hogy csak úgy hajlandók a hagyma- földeket megművelni, ha a bér­gazdaság a négypengős napi áron átveszi tőlük a harmadter« mést, Wolfingerék erre nem voi- t k hajlandók, hanem mázsán­ként 83 fillért ajánlottak a hagy­máért. A munkások a kényszer- helyzetben aláírták a szerződést és így minden mázsáért 3 pengő 17 fillérrel kaptak kevesebbet a napi árnál. Wolfinger Alajos tehát már a szerződés pillanatában mázsán­ként 3 pengő 17 fillér tiszta hasznot biztosított magának, ami­re azonban a termés ideje elér­kezett ez a profit már jóval ma­gasabbra hízott. 1934-ben ugyan­is a hagyma nagykereskedelmi ára már 7*50 és 10 pengő között ingadozott, 1935 ben pedig 11 pengőre emelkedett. Tehát 1934- ben 6.17 pengővel és 9'*7 pen­gővel, 1935-ben pedig 10i7 pengővel kaplak a munkások ke­vesebbet, mint amennyi őket megillette volna. A harmadosok ennek az igaz­ságtalanságnak orvosolását kér­ték, de Wolfingerék nem orvo­soltak semmit, ellenben utasítást adtak ki, hogy ezeket az embe­reket a bérleten többé semmiféle munkára nem szabad alkalmazni. Mi tehettek mást a szegény, magukat kim;sorázot!aknak érző emberek, a bírósághoz fordultak igazságért. Vitéz Bisíei József és 41 társa peri indított Wolfinger Alajos békétimegyei nagy* bérlő és budapesti háztulajdonos ellen és 17.618 pengő elmaradt szolgáltatás meg­ítélését kérik. A napokban lefoly­tatott tanúkihallgatások során az alperes nagybérlő ta nui is mind vallották e szerződés létrejöttének tényét, továbbá azt is, hogy Wolfinger utasításé ra az elégedetleneket sem­miféle munkára nem sza­bad alkalmazni. De kiderült ezen a tárgyaláson sok más egyéb is, ami mind jel­lemző a Wolfinger-bérlet gazdál­kodására. Kiderült, hogy a mun kásokbai aláírattak egy nyilatko­zatot, amelyben harmaduknak megvásárlását kérik a hagyma szindikátustól. E nyilatkozat fel­használásával azután Wolfingerék 1934 ben is és 1935 ben is könnyű­szerrel tudtak túladni a termésen, mert miniszteri rendelet értelmében először a har­madosok és kistermelők termését kell átvenni és csak azután adhatják el az uradalmak a maguk termését. A munkások által termeit hagy­mát az uradalom 75,600 pengő­ért edta el, ezzel szemben a 42 munkásnak 3800 pengőt fizetett ki az egéss évi verejtékes mun­káért. Jegyezzünk ide még egy szá­raz tényt, minden kommentár nélkül : Wolfinger Alajos nagybérlő és háztulajdonos az idén a Festetics- birtokból ezer holdat megvásárolt. Nagy belpolitikai esemény lesz a kereszténypárt keszthelyi gyűlése. A politika hírei. Nyolcszáz százalékot keres a munkások bérén a nyilas gróf bérlője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom