Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-19 / 287. szám
XX. é«rffegy*m 28?. 82^m, 8 fillér* 1837. december 19, Vasárnap. jT Felelős szerkesztő : H e r b o 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Izé chenyi-tér 4. :----------- Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban iinaai^gtasaCTsgasseaswMeMsmswssssi Előfizetési árak-; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint mm Meara Utügyek. Élénken emlékszünk az országos felháborodásra a dunántúli romkoronás bazalt hegycsúcsok lerombolása miatt. A kapzsi barbárság bennük nem csak a hozzájuk kötött kedves legendákat, hanem a magyar történelem könnyes mosolyu emlékeit sem kíméli meg. December 8-án múlt nyolc éve, hogy a bazalt urai — nagy ügyességgel — épen a bányamunká sokat vonultatták föl tiltakozó gyűlésre, nem ám a természeti szépségek védelmére, hanem a bányaüzemek mellett. Ezerhatszáz munkás és hatszáz tisztviselőcsalád kenyerét emlegették csak a bányafejedelemségek hasznáról hallgattak nagy öntudatlanságukban. Célt is értek, mert a baxit tovább robban s az ormok tovább zuhannak a kőtörők torkába. Megmondottuk akkor is, mondjuk most is, hogy, ha a felháborodás szele le is lökte volna a kincs- pusztitókat a vulkáncsucsokról, a talpukra estek volna, mint a macska. Hiszen odébb-alább az Apáti, Agártető, Somhegy, Kab- hegy stb. akkora bazalttömegből átlnak, mi a féltett szép csúcsok anyagának ötszázszorosa s egy tapolca—ajkai összekötő vasútvonalon könnyen juthatna el az ország épülő útjaira. Mi teszi ezt a visszaemlékezést időszerűvé ? Az Alföld feljajdulása. Csongrád megye az egész Alföld nevében panaszkodik az útépítő kő drágasága és hiánya miatt, ami az ő homokos, iszapos hazájukat a világtól zárja el. A december 12-re egybehívott kecskeméti „Útügyi nagygyűlés" panaszai közt is ez a legsúlyosabb. A gyűlés nagyon a magyar Touring Club (a neve ugyan magyarosabb is lehetne) rendezi, a vezérszónoklást azonban a nagy élelmességéről hires, derék Duna- tiszaközi Mezőgazdasági Kamara végzi mert okosan látja, hogy egy agrárország utiprogramjában sokkal súlyosabb pont a fővonalakba kapcsolódó bekötőutak kiépítése, mint a naivságig hajszolt idegenforgalomnak tékozlással épített luxus utjai. A mozgalom je lentőségét magasrangu kormány- képviselők megjelenése is emeli. A jó utakat követelő Csongrád- megye a kormányhoz intézett feliratot, mit a többi vármegyéknek is megküld s abban az útépítő anyagot termelő összes kőbányák államosítását kéri. Szó se fér hozzá : az állam ilyen önberendezkedése ideális dolog volna, ha a hozzávaló érzék is megvolna, de nincs és nem is lesz meg, mert a kommunális termelést éppen az a bürokratizmus teszi tehetetlenné, amit a közigazgatás sok ágában mellőzni sem tehet. Gazdasági üzemet vinni csak gazdasági szabadsággal, az individuális erők korlátlan lendületével lehet. Ezt a nagy igazságot semmi sem bizonyítja jobban, mint a kommunális üzemek csődje nem csak Muszkaországban, hanem a fővárosban is. A legcsattanósabb bizonyítékot azonban Veszprém megye és Fehér vármegye adták. Veszprém megye épen most, december 10-iki közgyűlésen jelentette be, hogy közösen nyitott bazaltbányájukat annak jövedelmi csődje miatt beszüntették. A csongrádi felirat tehát alföldi délibábot kerget, mikor a kőtermelést áljamkommunista ködképben látja. Talán nem volna egészen reménytelen vállalkozás, na az állam néhány kőbányát bérbe vesz és államépitészeti hivatalait úgy szervezi át, hogy azokat olyan, gyakorlati tudással biró szakférfiakkal bővíti ki, akik anyagot termelni és utat vállalkozók közbejötté nélkül is építeni tudnak. De az összes kőbányákat tulajdonosaik félrelökéseivel államosítani nem csak szovjetszagu, hanem ostoba dolog lenne, n tulajdonjog áttörésében már úgy is vakmerőén nyomultunk előre. Aki ezeket a réseket szélesíti, a fenyegető társadalmi és nemzeti katasztrófát sietteti. A legújabb antiintellectuális elfajulásnak ez a legüszkösebb kiütése. Ez a mai lelkiség az ártatlan képű és nevű neoromanticizmus fertőzetében szenved. Az indulati erők az értelmiségen és józanságon buknak keresztül romboló hullámaikkal. Ebben a szennyezett áramban születnek az üresfejü exaltadók, a zöld világreformerek, az önfeledt totalioták és elmeháborodott diktátorjelöltek. Persze az ő állameszményük birkaembert és rabszolgatársadalmat kíván meg, ami fölött diktálni lehet. A szellemi szélsőségek forradalmi kohójában : Franciaországban is az idei seminair sociale kurzusán a vezető téma a „Veszélyeztetett egyéniség". Természetes, mert az egész forrongó vi!ág az egyéniség krisztusi ideálját félretolva mindent szocializál, kollektívái és kommunizál egészen az őrjöngésig. őrjöngésének bálványává a totális államot teszi meg s annak dogmáit is kodifikálja : „Az állam ellen nincs racionale, nincs logicum", — „Az állam mindenki és minden fölött szuverén". — „Az állam felette áll minden kritikának". — „Az államot a társadalom,, etikai törvényei nem kötik". Őrület! Ez az irtózatos reakció a Fáraók és Dzsingiszkánok világa felé, a keresztény életideál, az emberi szabadság ellen törtet és ott kell visszaverni, ahol kitör ... a legkisebb résen is. Ilyen nem is kicsiny rés a magánbirtok hatalmi elsajátítása akár erdőn, akár mezőn, akár kőbányában. Ezt Csongrád megyében is érezni kellene, különösen akkor, amikor az utépités drágaságának valóságos okait meglátni nem nehéz. Az okokat s gyógyitásuk mód • ját világos csoportosításban ide is jegyezzük. J. Drágáé az útépítő kő? Lehet, hogy a bazaltkartell drágít, mert hiszen a tulajdonosok árszabó összefogása bátran mondható kartellnek. E rejtett kartell ellen a független kőbányák igény- bevételével lehet védekezni. Ezek ugyan mészkőbányák, de anyaguk tiszta szénsavas mész (nem laza dolomit), aminek kockaszilárdsága az 1400 kgcm3-t is eléri s teljes sikerrel pótolhatja a bazaltot is. Ezt a kitűnő anyagot a bazalt árának feléért is lehet vásárolni. A jó anyagú mészkőbányák nagy tömegek szállítására is képesek volnának, ha legalább is olyan hatósági előzékenység- ségben volna részük, mint a tőkés nagyüzemeknek. Annak az útépítő kőnek árát, amit a hatóságok 21 pengőben állapítanak meg normál vagononként, alább- szállitani igazán nem lehet, mert azt sem a tulajdonos, sem a bányamunkások el nem bírják. A nyersanyagok árának leszorítása különben is általános gazdasági ballépés. Keynes v. miniszter, a világszerte nagytekintélyű közgazdász, világosan állapítja meg s vitát kizáró bizonyossággal mutatja ki, hogy az újkor gazdasági válságainak legmélyebb forrása a nyersanyagok árának világszerte űzött lenyomása és az idióta jelszó, hogy a nyersanyag csak a ráfordított munkával válik értékessé. Pedig az anyag nemcsak önmagában érték, hanem azért is, mert a munkaalkalomnak alaptényezője. A legújabb időben a munkát azért sem lehet értékhaWashington, december 18. Roosevelt elnök a Panay elsü- lyesztése ügyében ismét tárgyalt az amerikai tengerészeti vezetőkkel. Megvitatták, hogy szükség esetén milyen nagy tengeri haderőt kell küldeni a kínai vizekre. Az amerikai tengerészet főparancsnoka kijelentette, hogy a japán repülőgépek egészen alacsonyan szálltak, tehát látniok kellett a tározónak venni, mert ma a munkát nagyrészben a gép végzi sokszázszoros eredménnyel, mint az emberi erő. így az anyag és munka részesedésének arányát hallatlan mértékben tolja el a maga javára s az anyagérték megrövidítésére. így van minden munkabéren s a technikai erőket birtokában tartó üzértőke az ő legázoló hatalmával, illetéktelen haszonharácsolásával, az emberiség kiélésével és lenyomoritásá- val lesz a válságok alapvető oka. Ezért nem lehet az utépités nyersanyagának drágaságáról sem beszélni. Az árdrágulást inkább az amorális 'vállalkozások számsoraiban lehet keresni. Ott sem a munkabérek, hanem a nyereségek számláin találjuk meg. 2. Az útépítő anyagok vasúti fuvarja nem számíthat. Ha a tarifa magas, az állam a Máv. utján vesz be többet, ha a tarifa mérsékelt, az állam jut olcsóbban a kőhöz. 3. Az áralakulás egyetlen tényezője, amelyen haszonnal lehet változtatni, a távolság megrövidítése. A panaszkodó csongrádiak, de általában az alföldiek a dunántúli kőbányákból kaphatnak jó mészkövet, bazaltot, andezitet, gránitot stb. A baj abban van, hogy a Dunántúlt az Alföldtől olyan Duna választja el, amelynek Budapesttől Bajáig, 150 kilométeres hosszúságban vasúti hídja nincs. A paksi ember át tud kiáltani a patainak, vagonteherrel azonban Pestig kell fölkerülnie, majd onnét lekerülnie. Nagyon bolond állapot ez ! A Éalaton közepétől légvonalban Fülöpszállás 100, Pesten át 190 kilométerre esik, Kecskemét 140 helyett 185-re, Szeged is 220 helyett 250-re. Ezen segítene olyan átlósvasut, amely e két országrészt a pesti kitérő nélkül kapcsolná össze. Ennek az útnak oly óriási jelentősége van az ország gazdasági és szellemi fejlődésében, hogy arra külön cikkben kell visszatérnünk. Sz. hadihajón az amerikai zászlót. Prága, december 18. Krofla cseh külügyminiszter és Delbos francia külügyminiszter tárgyalásai befejeződtek. A kiadott hivatalos jelentésből a két hatalom álláspontéban beálló változást lehet kiérezni. A jelek szerint már egyik állam sem ragaszkodik egészen mereven a fennálló európai állapotokhoz. CsehorszáPrága bizalma megrendült a fennálló helyzet tartósságában. A külpolitika hirei.
