Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-09 / 228. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. október 9. ínfWTTWiwwimr—ff — rn n—w n mmmmmmmmm. Uj penziók létesülnek az eucharisztikus kongresszusra. A legjobb divatszövetek TÓT H-nál uriszabóság és finom uridivat különlegességek Az eucharisztikus évre a vendéglátó ipar is nagyban készülődik. A szakmában, aki csak teheti, penzióaiapitási vagy bővítési gondolatokkal foglalkozik. A fővárosi kávéházak és a vendéglők már bejelentették készleteiket, felszerelésüket az ipartestületnél és készítik az összeállítást arra, hogy hol, hány ember ellátásáról tudnak gondoskod ni. A legjobb üzletet az eucharisztikus kongresszus alkalmából azok a kávéházi és vendéglői Az új női divat estélyi-, sőt déiutániruhákra is parancsolóan írja elő a csipkét. Nemcsak a disz, hanem az egész toalett gyapjucsipkéből készül. A divat- diKtátorok szeszélye azonban nem lehet parancs és hazafias hölgyeink jól tennék, ha nem fogadnának szót, mert magyar gyárak nem gyártanak ruhacsipkét, miután ez annyira a divat szeszélyének alávetett cikk, hogy gyártására berendezkedni nem érdemes. Külföldről, főleg NémetorHirt adtunk annak idején arról a borzalmas gyilkosságról, amit ez év június 17. és 18. közti éjjelen elkövetett Tapolcán Pirily Józsefné, született Riger Vilma 61 éves asszony. Férjét, a 84 éves Pirily Józsefet álmában denaturált szesszel és' rummal leöntötte és meggyujiotta, azu'án késsel 20 szúrást ejtett rajta, amelyek közül négy a szivet érte. A gyilkos asszonyt behozták a zalaegerszegi ügyészség fogházába és az ügyben ma tartották meg a főtárgyalást a tör felszerelési üzemek csinálják, amelyek a tönkrement kávéházak felszerelését vásárolták meg. Székek, asztalok, kések, villák, kanalak tányérok és más vendéglőfelszerelési cikkek iránt olyan nagy a kereslet, hogy ezek a vállalatok a raktáron lévő használt tárgyakat nem is akarják eladni, hanem csak bérbeadni, mert olyan magas bérletdijakat ígérnek nekik, hogy ingyen marad meg nekik a kongresszus után az egész inventár. szágből és Ausztriából importáltunk gyajucsipkét, az óriási kereslet miatt azonban a kereskedők készletei csaknem teljesen kifogytak. Értesülésünk szerint a divatárukereskedők a kormánytól újabb csipkekontingens behozatalát kérték, ami elől illetékes helyen elzárkóztak. Mi is el tudjuk képzelni, hogy hölgyeink lemondjanak a csipkeruhájukról és olyan anyagból készült ruhát hordjanak, amelyet nem kell kü földről behozni. vényszéken. A főtárgyalást Czikó János kúriai bíró, törvényszéki elnök vezette. A vádlottét szuronyos fogházőr kisérte a tárgyalási terembe. A személyi adatok fölvétele ulán Pirityné az elnök kérdésére azt vallotta, nem érzi magát bűnösnek, mert nem volt eszénél, amikor borzalmas tettét elkövette. Majd a további kérdésekre nagy bőbeszédűséggel adta elő egész élete történetét. Négy férje volt. Először 1904-ben ment férjhez Skulléii Imréhez, akivel csak 7 hétig élt együtt, azután elváltak. Második férje valami Pekári nevű ember volt, akivel 1910 tői 1912 ig élt s ettől is elvált. 1918-ban Csamra Antalhoz ment, de ezzel csak egy hónapig élt, 1929 ben az ekkor 76 éves Pirity József, nyug. postaaltiszthez ment, akivel 4—5 évig békében éltek. Később vagyoni viszonyok miatt napirenden voltak közöttük az összeütközések. Férje mindig ivott is és ittas állapotában, de később már józan állapotában folytonosan szidta, ver;e. Piritynek Budapesten levő fia gyakran hívta apját, költözzék őhozzá, hagyja ott az asszonyt. A fiúnak sok pénzt küldött az apja. Ö mindig szeretettel teljesen bánt férjével, de hasztalan. Csak azért nem hagyta ott, mert félt, hogy férje megszünteti jogát a ház feiehez, amit végrendeletben biztosítóit neki. Nagykést is tartott magánál az öreg, revolverrel is megfenyegette feleségét, az utolsó napon délelőtt is, amikor hozzávagdalta az edényeket. Este együtt ültek kint az udvaron, de férje akkor is durván beszélt vele. Majd bementek s férje az első, ö pedig a második szobában feküdt le. Körülbelül fél 1 lehetett, amikor valami roham jött rá, kiugróit ágyából, kiment a konyhába, ott felkapott egy ke- serüvizes üveget, amelyben körülbelül két deci denaturált szesz volt s a szeszt hanyattfekvő férjének szájába öntötte, majd meg- gyujtotta. Férje felugrott, feléje közeledett, de ő akkor a kezében lévő üveggel halántékon vágta s azután több ütést mért arcára, fejére a törött üveggel, amire az öreg elesett. A mar halott embernek a szájába rumot öntött, ezekkel a szavakkal: no most igyál s a rumot is meggyujtotía. Azután kiment ismét a konyhába a nagykésért, azzal szurkálni kezdte a halottat. A gyilkossági részlet elbeszélésénél már csendesebb volt a vádlott. Folytonosan azt hangoztatja, hogy, akkor valami rossz szellem fogta el, azóta önkívületi állapotban volt, tehát nem emlékszik arra, mit csinált. A következő percben pedig már emlékezett mindenre, sőt azt is kimondta, hogy a szurkálást ezekkel a szavakkal kisérte; ne kutya, ezzel ütöttél ? A gyilkosság után saját ágyát is leöntötte egy kevés spiritusz- szál s ezt is meggyujtotta, de a tüzet ö oltotta el. Azután ruhát vett magára s átment a szomszédba. Öngyilkosságot is akart elkövetni. A vádlott kihallgatása ezzel befejeződött s fölolvasták a boncolási jegyzőkönyvet. Thassy Gábor dr. orvosszakértő véleménye szerint a szurkálások még Pirity éleiében történtek és föltétlenül halálosak voltak. Pirityné elmeállapotában semmi rendellenességet nem találtak. A gyil- kos3ágoi elkeseredésében követte el s ha nem lett volna eszénél, nem rendezte volna azt úgy, hogy Pirity öngyilkosságára lehessen következtetni. Az első tanú, Szivóss Lajos dr. orvos azt bizonyította, hogy Pirity nagyon rosszul bánt feleségével, az ő jelenlétében is le- lövéssel fenyegette. Ezután még több tanút hallgattak ki, akik nagyobbára azt bizonyították, hogy Pirity há- zsártos, goromba volt, majd az elnök 1 órakor megszakította a tárgyalást s annak folytatását délután fél 3-ra tűzte k*. most „Camille, a végzet asszonya“. Premier szombaton az Edisonban. Az asszony, akiről a Metro legújabb darabjában szó van, nem asszonya, hanem inkább áldozata a végzetnek. Tulajdonképen nem is Camille-nek hívják, hanem „Kaméiiás hölgyének s ha meggondoljuk, nem is áldozat, mert bárha tuberkulózis a betegsége, igen hosszúéletö. Persze, már az első tiz percben kitűnik, hogy Camille-t voltaké- pen Gautier Margitnak hívják. Inkább azzal vagyunk megelégedve, hogy előzetes drukkolásunk teljesen alaptalan volt. Az új életre támadt „Kaméliás hölgy“, bár ezuiíal is magával hozta lemondó mosolyait és történelmi tüdőbaját, igen egészséges. A rendező nagyon vigyázott, hogy a kellő határokon beiül maradjon s el ne laposodjék valami érzelgős fiímpuliszkában — s elővigyázatossága szép sikerrel járt. A felvételek nagyon szépek, a szinpad gazdag. A zene végig a „Traviata“ zenéje. Jó minőségekben nagy választékban PáIésIndra cégnél, Zalaegerszeg. Telefon 170. — Női sportszövetek aljaknak, kosztümöknek megfelelő maradékok Schütznél. Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása Bánfai látezerész és fényképész szakQzUtében Zalaegerszeg9 Arany Bárány épület Telefon TJ78. Le kell mondani a csipke- ruháról. Nincs több behozatali kontingens. A férjgyilkos tapolcai asszony a törvényszék előtt.
