Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-12 / 281. szám
H937. december 12 Zalamegyeí Újság 3. tében. (A filléres vonatok kiinduló, illetve csatlakozó állomásáig 50 százalékos a kedvezmény.) A kedvezményre feljogosító „utazási igazolvány" ára 100 km-es körzeten belül L50 P, azon túl 2-50 P. 2. MFTR és DGT hajókon a Kongresszus hetében 50 százalékos menetdijkedvezményt sikerült kieszközölni, ugyancsak az „utazási igazolvány" ellenében. 3. A legszerényebb szállás árát (iskolahelyiségekben elhelyezett szalmazsák és fejpárna, lepedő és takaró nélkül) naponkint 1 (egy) pengőben szabták meg, bár a szállások létesítésénél felmerülő költségek ennél jóval nagyobbak. 4. A népkonyha szerű legegyszerűbb élelmezés árát (egyszeri meleg főétkezés) szintén napi 1 (egy) pengőben állapítottuk meg. Akik nem vonaton (hajón vagy MÁVAUT autóbusszal) óhajtanak feljönni, hanem magán-gépkocsin, kerékpáron vagy gyalogosan, azoknak „Tagsági jegyet" kell váltaniok 1 pengős árban. Ez a „Tagsági jegy“ a főünnepségek színhelyére való belépésre jogosít. Ülőhely-jegyet külön kell váltani, de ennek ára nem lesz több, mint az önköltség: esetenkint 50 fillér. Fodrászüzletek zárórája. A polgármester közhírré teszi, hogy a kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter 42123| 1937. sz. rendeletével a karácsonyi ünnepek, Szilveszter és újév napja alkaimábói a fodrászüzletekre vonatkozóan a zárórát a következőkép állapította meg.: 1. Karácsony első napján december 25-én (szombaton) a fodrászüzletek zárva tartandók. 2. Karácsony másodnapján december 26-án (vasárnap) reggel 7 órától déli 12 óráig, 3. december 27-én (hétfőn) reggel 6 órától este 7 ófáig, 4. december 31 én este 9 óráig, 5. 1938. január 1 én pedig este 7 óráig szabad a fodrászüzleteknek nyitva tartani. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖN K Ö NY VT AR Lord Rathermere-u 5. Újdonságok. Földi: A viszony. Földes: Fej vagy írás Matolcsy: A Cisz moll. Makkai: Magyarok csillaga. Vaszary Ketten Párizs ellen. Kruif: A hét vasember Baum: Tavaszi vásár. Cronin: Réztábla a kapu alatt. — Áruim szépségéről, kirakataim, áruim olcsóságáról pedig vevőim beszélnek. Tóth szabó. Az érdekképviseletek az új rószletUzlet-térvényAz áruk részletfizetésre való eladásának kérdésével több mi nisztérium és érdekképviselet foglalkozik. Számos javaslat- módosító szöveget küldtek be az érdekképviseletek. A részletüzlet írásbeliséghez való kötését az érdekeltségek helyeslik, valamint azt is, hogy 500 pengőnél kisebb részletüzletnél váltót venni tilos. Az érdekképviseletek azt sem kifogásolják, hogy a részletfizetési kedvezmény elvesztése jcsak két részlet fizetésének elhalasztása után történhessék, még pedig abban az esetben, ha az elmaradt részletek nagyobbak az összes tartozások egytizedénél. Ezzel szemben majdnem kivétel nélkül kifogásolják a javaslatnak azt az intézkedését, amely megtiltja az 500 pengőnél nagyobb üzletkötéseknél olyan váltóknak a forgatását, illetőleg továbbadását, amelyek le nem járt részletekre szólnak. Ugyancsak ellenzik a kamarák és egyéb érdekkép viseletek azt is, hogy az áru szállítása előtt a vevőnek 8 napi elállási jogot biztosítsanak. Még a választottbirósági kikötést tekintik sérelmesnek, amely szerint a választottbiróságnak a megrendelés felvételének helyén kellene működnie. A javaslat intézkedései egyformán érintik az összes üzletágakat, mert egyelőre ugyan a mezőgazdasági gépek, varrógépek és kerékpárok részletfizetésre való vételéről intézkedik a törvényjavaslat, azonban felhatalmazást ad arra, hogy a miniszter a törvény intézkedéseit rendeleti utón a részletüzlet bármely más ágára is kiterjessze. A zalavári ősegyház emlékkápoSnája. A Balatoni Kurírból vesszük át Margittay Rikárd dr.-nak ezt az érdekes és aktuális cikkét: Lapunk folyó évi május 12-iki számában irt cikkem tartalmazta ama javaslatomat, hogy a Bala- latonnak a jövő évi Eucnariszti kus Kongresszus ünnepi programjába való beilleszthetése végett egy, nem is olyan sokba kerülő kápolna emeltessék a Keszthelytől néhány kilóméterre fekvő Zalavár ősegvházának romjai fölé, amelynek felszentelése kitűnő alkalom lenne az érdeklődő közönségnek a Balatonhoz való kirándulására, mivel egyébként a Balaton nagyjából kiesnék az ünnepségekből, miután értesülésem szerint a fo- nyódi Kupavár emlékkeresztje sem kerül megvalósításra. Annak idején cikkemre dr. Kalmár Gusztáv zalavári plébános úr válaszolt, akit azonban közben onnan már áthelyeztek, kifejtvén, hogy e Szent István korát is megelőző időből származó ősegyház helyén egy műkő kereszt már áll. E szerény emlékművet látva, mégis csak ajánlatosnak tartom egy, ennél méltóbb kápolna emelését, annál is inkább, mivel egy újabban elém került irásmü- ből látom, hogy erre már épen 100 évvel ezelőtt is történtek lépések. A „Honderű" cimü lap 1847. február 23-iki számában ugyanis egy Dolezsalek Antal pesti iskola- igazgató és lelkes műbarát, aki 1841-ben meglátogatta e romokat, leírja ottani tapasztalatait, melyek annyira jellemzőek e kor kultur történetére, hogy a 90 éves cikk szövegét alantiakban szó- szerint közöljük: „Az 1841 évben a tót irodalomban ismereles Kollár I. ev. lelkésszel Olaszországba indulván, Keszthelyen értésünkre esett Za- lamegye rendéinek azon határozata, mely a Keszthelytől 1 Va órányira fekvő Zalavár falu melletti nevezetes romot leromboltatni és a nyerendő anyag törmeléket útjavításra fordittatni rendelné. Mi ezen hir hallatára tüstént a nevezett helységbe indultunk és megkértük zalavári lelkész Gönzz Adalbert urat, kinek udvarában több emlékiratos követ találtunk, vezetne bennünket a romokhoz, melly az úttól 760 és a Zalának Balatonba ömlésétől 3235 ölnyire fekszik, mit ő legszívesebb készséggel meg is tőn. Odaérve legnagyobb sajnálattal látók, hogy az emberek hangyaként nyüzsögnek a rom elhordása körül. Főt. Gáspár Szaiéziusz, a szt. göttweigi bencés rend apátsághoz tartozó zalaapáti bencés alapítvány adminisztrátora, akié a telek, épen jelen volt, felügyelve a munkára. Ezt ostromlók kérésünkkel, hogy a munkát azonnal szüntessék be, históriaiiag megmutatván neki, mikép az magyar hon első keresztény templomának rommaradványai, me yet 1000 évvel ezelőtt 840 ben Prívina szláv fejedelem építtetvén, 850 ben Luitpold salzburgi érsek által Szent Mór tiszteletére fel - szenteltetett, első lelkésze Dominik benedekrendbeli volt, melyben az első szent martyr Adrian eltemet- tetett, melyben Adalbert salzburgi érsek 865 ik évben a karácsonyi ünnepet ülte, mely időtájt a németek a templom körül a pogá- nyok háborgatásai ellen vont várat Moospurgnak, sajátkép Moorburg- nak, a Moor német szótól, minthogy mocsaras helyen fekszik, nevezték és a melyben 870 ben Method szláv apostol a görög istentiszteletet bevivé. Az adminisztrátor ur ezen történeti adatok által láthatólag meghatva lévén, csak azon ellenvetést tévé, miszerint a megye parancsot adott annak lerontására, mire mi úgy birtuk rá e munka félbeszakítására, hogy az emiatti felelősséget magunkra vállaltuk és megígértük azonnal Írni ez iránt a nagy /tte£e£am. Y1UGMÁRKA hazafi és szónok Deák Ferencnek, Kehidára, mely a zalaapáti apátsághoz nem messze fekszik és Ígéretemet az apátságnál, hová a munkások elbocsátása és a romok pontos és szigorú megvizsgálta- tása, kimérése és lerajzolása után adminisztrátor úrral kocsizván, azonnal teljesitém is. Ezen rajz szerint tesz a rajz hossza Északdélre 39°, szélessége Kelet Nyugatra 29°. Négy szegletén bástyák valának, amelyeknek mint tudva van az első keresztény időkben rendeltetésük volt: az egyházat a pogányok beütései ellen védelmezni. A vár alapfalai négyszeg kövekből, a felső fal pedig homokkőből és kétféle téglából állottak. Milyen nagy lehetett a vár, abból, lehet következtetni, hogy az egész zalavári egyház és papiak, valamint a zalaapáti zárdának is egy része, több hid és egy darab országút a lerontott falak köveiből építtetett és még 70 köböl kő és tégla feküdt a rom közelében, amely útjavításra szánva, de most nemesebb célra lesz fordítandó. (Alaprajzot Khern W. főmérnök és tanár a keszthelyi Georgiconba elkészítette.) Hogy az északi oldalon egy kapu volt, abból gyanítható, hogy ezen oldalon 6 év előtt egy igen régi kődarab találtatott e felirattal: GAUDE APPTO, mely utóbbi szó aperto helyett áll vala. Ezen kő most a zalaapáti zárdapince fölött áll. A vár alatt sírbolt vala, mi mellett több ott talált sírkő szól, melyeket a zalavári lelkész ur udvarán megtartogatott. Több és néhány érdekes ott kiásott tárgy őriztetik a zalaapáti zárdában. Anonymus Salzburgiensis azt Írja, hogy itt temették el Adrianus martyrt. A zalaapáti apátság 1584 ben lett áthelyezve a zárda kapuja feletti chronosticon szerint, a zárda pedig 1731-ben lett oda áthelyezve. Az apátság irattárában egy kéziratot találtunk, mely az apátság legrégibb időtőli leirását tartalmazza, mely az eddig mondottakat igazolá, ami nem kis örömet okozott a tisztelendő uraknak. Olaszhonbóli visszatértünk után ő csász. kir. Fensége József boldogult nádornak tudósítást tevék a zalavári romok felől és kértem, adna rendeletet Zalamegye rendéinek aziránt, hogy a rom minden további pusztítástól megóvassék. Mire 5 cs. kir. Fensége, mint legmagasabb védője és előmozdítója minden jónak és nemesnek, a szükséges rendeléseket azonnal A GRIMM PENZIÓ BUDAPEST, VIGADÓ-UTCA 2. az utóidényben március 1-ig mélyen leszállított áron nyújt közismerten elsőrangú nívós ellátást.
