Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-12-08 / 278. szám
Zalamegyei lljság 3. Harmincezer magyar Eiadifogoly Szibériában. Magérlékesítési hírek. A magtőzsde irányzata az elmúlt héthez viszonyítva jobb, ameny- nyiben vannak egyes favorizált cikkek, amelyekben az üzlet megélénkült. Árak a következők : Lóhere P 158—162, fehér here P, 2(0—215, biborhere P 58—62, tavaszi bükköny P 16 — 15*50, szöszösbükköny P 38—44, pannonbükköny P 16—19, mohar P 15—16, mustár P 40 körül, dunántúli fehér bab P 22—22*50, Viktória borsó teljesen üzletiden, áfák nem változtak. Express borsó P 18-19, dunántúli állomáson utolsó kötés P 18-25. Ősxiborsó P 17—18, Irányzata határozottan javult, az árut keresik. Fehér köles budapesti paritásban P 16—28, vörös P 14‘50 —15, fehér napraforgó P 22, tarka P 21*50. Csillagfürt P 12*75, kender P 30—50, minőség és afezerint, hogy garantálják-e a magas növést. A piac a következő cikkeket keresi; Express borsó, ősziborsó, biborhere, vörös köles, kender és lenmag. Verekedés forró kásával. A zalaegerszegi törvényszék ma zalaegerszegi verekedési ügyet tárgyalt, amelynek vádlottai Zsiffkovics Vitusz 33 éves pékmester, és Heigli Ferenc 33 éves alkalmi munkás, Heigli Ferencné és Decsi József 20 éves péksegéd voltak. , Ez év augusztusának egyik vasárnapján Zsiffkovics és Heigli kö zött, akik már régóta rossz viszonyban vannak, nézeteltérés támadt. A vallomásokból kibontakozó tényállás szerint a kérdéses alkalommal Zsiffkovics és Heigli megsértették egymást, aminek verekedés lett a folytatása. Majd beavatkozott Heigli felesége is és egy pohár forró kását öntött a pékmesterre. A verekedés vége az lett, hogy Zsiffkovics és Heigli is súlyos sérülést szenvedtek. ' A törvényszék súlyos testisérté é(ért Zsiffkovicsot és Height 40— 40 pengő pénzbüntetésre, Heigli- nét 20 pengőre ítélte. Decsit felmentette. Az ítélet jogerős. | ... . ; ‘ Félmillió Eucharisztikus jelvényt viselnek már a hivek. A Hősök Terén épülő hatalmas oltár költségeit a jelvények árából biztosítják. Ne legyen egy katolikus sem az ország bin, aki ne mondhassa cl magáról: Én is adtam egy téglát az Oltáriszentség disz* oltárához. most A francia filmgyártás pazar ki. állitásu, milliós világfilmje kerül bemutatásra kedden és szerdán az Edisonban Königsmark Piere Benoit világhírű regénye 12 felv. Főszerepben a legszebb amerikai színésznő: EUssa Landi. Előadások: kedden fél 7 és fél 9, szerdán 3, 5, 7 és 9 órakor. (Szerdán 3-kor a helyár 20 # ffH.) A közelmúltban érkezett haza Szibériából Vincze Józef, aki fiatal gyerek korában esett hadifogságba 1915 ben. Csak 22 évi keserves rabság után tudó t Magyarországra visszajutni, ahova magával hoz'a feleségét is. Vincze József elmondotta, hogy még a háború alatt kikerült a fogolytáborból egy orosz családhoz, ahol úgy bántak vele, mintha a családhoz tartozott volna. Ennek pedig az volt as oka, hogy az orosz család gyermeke magyar fogságba kerüli és levelében azt irta, hogy a ma gyaroknál jó dolga van. Az orosz család igy Vircze sorsát is igyekezet elviselhetővé tenni. A Kórsak forradalom idején sok más hadifogollyal együtt összeszedték és Viadivosztokba vitték, amely akkor japán ellen* ötzés alatt állott. Itt volt a legA Deák Ferenc Társaság leg utóbbi ülésén Széchenyi György gróf azt a kijelentést tette: „Botrány, hogyan alkotjuk mi az országgyűlésen a törvényeket“. Ezzel a kijelentéssel arra a gyors- talpalásra célzott, ami közel két évtizede folyik a törvényalkotásoknál. Széchenyi gróf kijelentését Be- recz Sándor most érdekes tanulmánnyal támasztja alá. Kimutatj i, hogy a magyar törvénytár 1920- tói keidve 636 új törvénnyel gya rapodott. Egyetlen esztendő sincs, amikor az alkotott törvények száma a húsz alatt maradt volna, ellenkezőleg, egyes években 50 körüli volt az új termés. A 636 új törvény 6.517 oldalra terjed El sem lehel képzelni, hogy valamelyik jogtudós agya megemészthesse ezt az óriási anyagot, pedig a helyzet az, hogy a törvényeket minden állampolgárnak kötelessége volna tudni, abból az alapelvből kiindulva, hogy baj vagy hátrány esetén „a törvény nem tudása senkit sem mentesít.“ A magyar államfő hatásköréről szomorúbb sorsuk, meri a japánok a német és cseh foglyokkal emberségesen bintak, de a magyarokat gyűlölték. Sok magyar hadifoglyot végeztek ki a legcsekélyebb szabálytalanság mialt. Mi kor Kolcsakot a vörösök leverték, a foglyokat Krímbe vitték. A vörösök sem bántak velük jobban, mint a japánok vagy Kolcsak katonái Hiába akart hazajutni, a vörösök nem engedték. Csak nemrégiben sikerült végre hazájába visszajutni. Elmondotta Vincze, hogy Szibériában még 30 ezer vo t magyar hadifogoly él kétségbeejtő sorsban. Ezek mind haza akar nak jutni. Kilencezer aláírással kérvényt is hozott a magyar hatóságokhoz, de ezt a vörösök a haláron elvették tőle és majdnem elfogták, mint kémet. 18 év alatt négy törvényt alkottak. Először az 1920. évi I. törvénycikket, amelyet még abban az évben módosítottak. Ezt követte az 1933. évi módosítás és most az újabb jogkiterjesztés. Az országgyűlés felsőházáról szóló törvényt 1926-ban alkolták, de már 1928-ban módosították. 1930 ban újabb gyorstalpalást végeztek rajra és jelenleg tárgyalják a negyedik módosítást. Az országgyűlési képviselők választásáról az 1925. évi törvény kétszáz szakaszban inlézkedetf, mégis 1932- ben, 1936-ban és az idén három módosításra is szorult. Mindezek elsőrendűen fontos alkotmánytörvények — mondja a szerző —, amelyeknek megalkotásánál tulajdonképen sokkal nagyobb körültekintéssel és előrelátással kellett volna eljárni. Gondoljuk meg, hogy a harmadik francia köztársaság, amelynek alkotmányos alaptörvényei 1875- böl valók, azóta csak egy alkalommal, 1926 ban kényszerült egész jelentéktelen módosítást végezni alkotmányiörvényein. Egyenesen felháborító, hogy Túróra, belföldre, külföldre, megbízható a CHORNITZER DKV. bérautó. Ksn-enként 22 fillértől. Tizenhét év alatt a parlament termése: 636 űj törvény. Akar egy jó barátot ? ■ Vegyen Tóih-nál házikabátot. Budapest székesfőváros közigazgatásáról az új korszakban összesen nyolcféle törvény rendelkezik. Amit az egyik évben alkottak, azt a másik esztendőben megváltoztatták. Különös az is, ami az 1929 évi közigazgatási törvénnyel történt. Ez a 99 szakaszos törvény az 1886. évi törvény alapos reformjának készüli, de már 1933- ban módosították. Időközben pedig két évenként meghosszabbították az önkormányzati testületek háztartásának hatásosabb ellenőrzéséről készült 1927. évi törvény „álmeneti rendelkezéseinek“ érvényét. Szép kis átmenet az, amit állandóan meghosszabbítanák. A legkifogásolhatóbb azonban az 1931. évi XXVI. törvénycikk sorsa, amely a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szó!. Annak idején tényleg végszükségben kellett megalkotni és a parlament csak azzal a fe tétellel volt hajlandó megszavazni, hogy annak hatálya csak egy esztendőre szól, mert hiszen ez a törvény lényegesen korlátozta a parlament ellenőrzési jogát, többek között a 33 as bi- sottság felállításával. Mégis ezt a törvényt már hat Ízben hosszabbították meg, a parlament mellőzésével folytatott rendeleti kormányzás kényelmes álláspontja tehát hétszer aratott könnyű győzelmet. De nemcsak a közjogi természetű törvényalkotásban folyik a gyors'alpalás, igy van ez a gazdasági törvényekkel is. A földreformoktól kilenc törvénycikk rendelkezik 1920 óta. 1920-ban intézkedtek a földreformról, 1924- ben annak kiegészítéséről, 1928- ban befejezéséről, 1931 ben a földteherrendezésről és ismét a fölreform befejezéséről két törvényben is. 1932-ben már a földreform befejezéséről szóló törvényeket tartották szükségesnek módosítani, azután a következő 1933- as évben iemét módosították. A földreformról tehát összesen 129 törvény zakasz intézkedik, de ez mind nem volt etég a rendelkező ek befejezésére és azt még külön négy törvénnyel ke'lett sza báiyozni. Az új „ezredév“ idején aztán még két törvénnyel gazdagodtak a földreformtörvények. 1936 ban hoztak egy törvényt a hitbizományokról. egyet^a telepítésekről. Külön ügyvédi iroda kell a földreformtörvények
