Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-12-03 / 274. szám

XX. évfolyam 274 szám. Ára 8 fillér 1937. december 3. Péntek. Felelős szerkesztő:Herboly Ferenc. Sxerkesztőaég és ■xéchenyi-tér 4. kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, -- ■" Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint tiekDől is látjuk, különböző el­méletekkel álcázza törekvéseit ad dig, amig nincs meg a teljes ha­talmuk mindenütt. A cikkíró Géniben az Antibulsevista Unió központjában tanulmányozhatta a komminfernek, a szovjet propa- gandakőzoontnak a törekvéseit. Nagyszerű tervszerűséggel és ör­dögi taktikával szövik terveiket, hogy mikor és hol gyújtsák fel a vörös lángot. Mi sem mutatja jobban a kornak gyarlóságát, hogy ugyancsak Genfben, a nem­zetközi élet központjában, a min­denkit és mindent elpusztítani akaró szovjetnek előkelő szerepet juttattak. A történelem lapjain megdöb­benve olvasunk tatar vészről és egyéb pusztításról és szinte nem vesszük észre azt a legnagyobb vészt, amelyik az európai műve­lődés kapuit oly félelmetesen ma­napság döngeti. Államférfiak Európaszerte sokszor kis jelentő­ségű kérdésekről tanácskoznak és emellett a legnagyobb bajt, a legnagyobb veszélyt mintha nem vennek észre. De még a mi ka­tolikus köreinkben is nagyon sok­szor szerelünk jelentéktelen pro­blémákkal vesződni, ami pedig nagyon veszedelmes, mert ilyen ás egyéb súlyos kérdésekről te­relődik el a figyelem. A szovjet törekvéseivel foglalkozó fenti munkák kell, hogy gondolkodásra késztetők legyenek, amig még nem késő. — A gondolkodás, a bajok észrevétele azonban nem elegendő, kell kemény meg nem alkuvó akarat is, hogy a veszé­lyekkel szembeszálljunk és kell odaadó szeretet, amellyel Krisztus jegyesét, a« ő Egyházát és Szent István országát, a mi hazánkat, minden veszélytől megmenteni akarjuk. Delbos és Szto/adinovics utazása foglalkoztatja a diplomáciát. A nemzetközi szovjet veszedelem. Irta : Dr Dsida Elemér. Ha figyeljük az orosz birodal­mat, két név tűnik fel újabban, akinek munkássága nemzetközi vonalkoíásban is figyelemre mélló. Az egyik Korowin, a má­sik Pasukanis. Mindegyik a nem­zetközi jog tételeivel foglalkozik, azokkal a keretekkel, amelyek közölt más államokkal a szovjet az érintkezést felveheti. Pasukanis tanításait taktikai elméletnek hív­ják. Nagyon ügyesen játszi < itt a szovjet az emberiség jóhiszemű­ségével. A régi nemzetközi for­mákat teljesen meghagyja, a ha­gyományos diplomáciai szabá­lyoknak hűséges őrzője. Előkelő formákban jelenik meg a genfi és egyéb tárgyaló asztaloknál Természetesen ez mind csak lát­szat. A valóságnak sokkal jobban megfelelnek a Korow n-féie taní­tások. Korowin-tanait az átmeneti idő nemzetközi jogának hívják. Felfogása szerint új jogtéíeieket kell alkalmazni. Ezek a jogtéte­lek már nem a régi jognak a lé­telei, de még nem is felelnek meg egészen a szovjet szellemé­nek. Az átmeneti idő nemzetközi joga kifejezés is rávilágít a bol- sevizmus valódi szándékaira. Ko­rowin kifejti, hogy addig akarná érvényben tartani jogszabályait, amig még más államok is létez­nek. Ez másképen annyit jelent, hogy az ő felfogásukban idővel minden más állam, minden más nemzet meg fog szűnni és kizá­rólag egy nagy szovjet világáliam fog létezni a földön. Az átme­neti idő, az átmeneti állam kü­lönben is nem új kifejezés már a szovjet éleiében, hiszen már Lenin is beszélt erről. Bockhoff, a jeles publicista, a bolsevizmus* rél és a nemzetközi életről irt nagyjelentőségű munkájában rá­mutat erre a nemzetköii veszélyre, amely minden országot egyfor­mán fenyeget. A szovjet rendszer szerinte többé nem az orosz nép szervezési formája, hanem azon nemzetközi világforradalmi rend­szernek megalapozása, amelynek célja egy egyetemes kereszlény és nemzetellenes bolsevista világköz- tárgaság létrehozása. Tervük te­hát az összes nemzeli államok elpusztítására tör. Egy államot akarnak csak és abban is kizáró- lag egy osztály uralmát. Ezt az államot nagyon helyesen Bockhoff ellenállamnak nevezi és hozzá­teszi, hogy „az a tény, hogy egy politikai rendszer a többi álla­moknak és népeknek elpusztítá­sát feladatává tette, eddig még sohasem volt tárgya a jogtudo­mánynak.* Hozzá még ez a fel­forgató rendszer a pusztítás leg­vadabb eszközeit iparkodik igény­be venni, ha valahol hatalomhoz jut. Természetesen, mint a fen­Páris, december 2. A lapok részletesen foglalkoznak Dalbos külügyminiszter küszöbönálló kö­zépeurópai utjával, amelynek célja a franc a szövetségek megerősí­tése, Főleg warsói és belgrádi útját tartják nehéznek, mert Len­gyelország és Jugoszlávia nem akarják magukat lekötni Francia- ország mellett. Bizonyos félreér­tések tisztázását várják a nehéz­ségek ellenére is Delboa utjától. Moszkva nyugtalanul figyeli a francia külügyminiszter utazását, mert nem hisz annak sikerében. Róma, december 2. Az olasz sajtó foglalkozik Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök közeli római utjával. A lapok szerint az Budapest, december 2. A kép- viselöház tegnapi üiésén példát­lan botrány játszódott le. A folyo­són folytatott megbeszélések so rán Eckhardt Tibor azt hsngoz- tatta, hogy a diákok körében fo­lyó szélsőjobboldali politizálás miatt Hóman kultuszminiszter fe­lelős. Eckhardtnak ez a kijelen­tése tudomására jutott a minisz­ternek, aki hevesen kikelt Eck­hardt ellen. Később az ülésterem­ben a hátsó padok egyikében Hóman kultuszminiszter és Eck­utazás megerősíti az olasz—jugo­szláv barátságot. Remélik, hogy Jugoszlávia politikája beleilleszt­hető les? a Róma—Berlin tengely politikájába. Jugoszlávia határo­zóban közeledik az európai jobb­oldali fronthoz és erre vall, hogy Jugoszlávia állítólag elismeri a Franco kormányt. Salamanca, december 2. A spanyol nemzetiek ismét támadá­sokba kezdtek a vörösök ellen. Egyik város bombázása alkalmá­val a vörösök sok halottat vesz­tettek. Sanghaj, december 2. A japán csapatok folytatják előnyomulásu kát. Hankau közelében bombák­kal gyengítették a kínai állásokat. hardt között beszélgetés folyt a kérdésről. A beszélgetés mind hangosabb és hevesebb lett. Eckhardt ismét szemrehányás tett a miniszternek a diákok politi­zálása miatt. Egyszerre csak Hóman vörös arccal felugrott, a padra csapott és hangosan kiál­totta : Kikérem magamnak. Az éles vitára az ülés megszakadt és nagy botrány keletkezett. A kisgazdapártiak izgatottan kiabál­tak a miniszter felé, aki elhagyta a termet. Majd ismét megjelent az ülés­teremben Hóman kulluszminisz- miniszter és szólásra jelentkezett. Bocsánatot kért a Háztól amiért feibiáított. Eimondoita, hogy a beszélgetés során Eckhardt meg­sértette. Azt állította, hogy egy év óta ő, a miniszter csinálja a nyilas politikát Magyarországon. Kijelenti, hogy nem szokott két­felé játszani és felszólítja Eck- hardtot, hogy bizonyítékait ter­jessze a képviselőház elé. Eckhardt Tibor azonnal vála­szolt. Hangoztatta, hogy amit mondóit, az nem sértés, hanem áilitás. Á képviselőnek erre a ki­jelentésére nagy vihar tört ki. A kormánypárt és a kisgazdapárt tagjai izgatottan kiabállak egymás felé. Majd Eckhardt igy folytatta beszédét: — Miután a kultuszminiszter úr felszólított arra, hogy a tárcá­ján belül folyó nyilss propagan­dáról adatokat hozzak és állítá­saimat bebizonyítsam, kijelentem, hogy a legrövidebb időn belül a Ház elé terjesztem bizonyítékai­mat. Az ülés folyamán még egyszer szóba került a diákok politizá­lása. Andaházy Kasnya Béla ki­jelentette, hogy a budapesti Fáy András gimnáziumban nyilas po­litizálás folyik és letette a Ház asztalára a beszervezett diákok névsorát. A Hóman-Eckhardt összetűzés igen nagy hullámokat ver a po­litikai életben. A képviselők az ülés után is izgatottan tárgyalták a kérdést. Eckhardt kijelentette, hogy a legközelebbi interpeíiációs napon terjeszti elő adatait és ha ez nem lesz elég a miniszternek, annnyi adatot és annyiszor hoz a Ház elé, amig be fogja látni a miniszter, hogy igenis tárcáján belül nyilas agitáció folyik. Az esti órákban Hóman kul­tuszminiszter felkereste Darányi miniszterelnököt, akivel rokonság­ban is áll és megbeszélte vele az ügyet. Hir szerint Darányi bé­két akar közvetíteni a miniszter és Eckhardt Tibor között, mert attól tart, hogy a viszály meg­bontja az utóbbi idők politikai békéjét. Késő este az a hir ter­jedt el, hogy Hóman kultuszmi­niszter felajánlotta lemondását, de a miniszterelnök nem fogadta el. Budapest, december 2. A kép­viselőház folyosóján ma is élén­ken foglalkoztak a Hóman-üggyel. A kormánypártiak hangoztatták, hogy a kultuszminiszter köztudo­másúan jobboldali érzelmű em­ber, de nem nemzeti szocialista. A miniszter élvezi Darányi bizal­mát és nincs szükség arra, hogy távozzék helyéről, habár lemon­dása korrekt lépés volt. Ezzel szemben a kisgazdapárti képvi­selők arra utaltak, hogy a diák­tüntetések és általában a diákság szélsőséges szervezkedése Hó­Nincs még döntés Hóman kultuszminiszter távozása ügyében. Eckhardt Tibor támadásának fejleményei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom