Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-11-28 / 270. szám
XX. évfolyam 270. szám. ára 8 fiilép 1937. november 28« Vasárnap. ZAUflEG Bcerkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. --- ■ = Telefonszám 128. Felelős szerkesztő iHerboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*30 peng6, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A világpolitikai meglepetések korát éljük. Azt mondják, hogy az emberiség kél láborra szakad, két szélsőségre, amelyek élesen szemben állanak egymással. Az egyik oldal legszélsőbb szárnyának jele a sarló és a kalapács, a másiké a horogkereszi. A he* lyes út itt is a középen van. Mert van közép is. Épen ezért a közepet nem szabad ú?y elképzelni, mint egy egyenes két végpontját és a két végpont között tevő vont) megfelezésé', hanem a különböző világnézeti áramlatokat egy körre kell elhelyezni. A kör kerületét három részre osztjuk: az egyik pont a marxizmus, a másik pont a nemzeti szcciálizmus, a harmadik a legbiztosabb pont, amelyet középnek nevezünk: a kereszténység. Helytelen tehát a „jobb“ és „bal“ oldal elnevezés olyan értelemben, ahogyan egyesek képzelik, hogy valaki vagy nemzeti szociálista, vagy marxista, harmadik út nem lehet. Igenis van harmadik út : a pozitív kereszténység útja, amely nem kacérkodik Marx etvtArsaiva’, nem kacérkodik a li- berálizmus kivénült tanaival, de ugyanakkor nem hódol alázatos, remegő térdekkel a nemzeti szó- ciálizmusnak, sem a divatos új pogányságnak. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a nemzeti szcciálizmus és a marxizmus merő ellentétek. Kétségtelen, hogy van közöltük ellentét, de a kereszténység tagadásában találkoznak. És épen a pozitív Isten-hitben kell eltérni minden építő kereszténységnek a szélsőségektől. A magyar élet, amint e7er éven keresztül nem nélkülözte, a jövőben sem nélkülözheti Szent István király államépitö kereszténységét. A kereszténység szervezte, védte, erősiseíte a magyar államot. Ezer esztendőn keresztül a keresztet viseltük zászlóinkon, címerünkben s a keregzt mint ideál volt mélyen a lel künkbe vésve. Nem engedhetjük ezer év után, hogy az apostoli ketíős keresztet bárki is bármilyen céllal eltorzítsa. Nem szabad azonban felednünk, hogy a szélső elemek mindig gyorsak. Annál elevenebbnek kell lennie a kö- zéputnak. A keresztény gondolat útja úgy sem egyenlő a politikai lustasággal. Csakhogy a gyorsaságot, az elevenséget sokan úgy magyarázzák, hogy az egyenlő az utcai tüntetéssel, a csőcseléknek felizgatásával és más hasonló cselekedettel. Mivel a kereszténység elveinek hirdetésénél ezeket az „eszközöket“ nem veszik alkalmazásba, azért hallható gyakran a vád, hogy a keresztény politikában bizonyos vontatottság, mondjuk ki, lustaság van. Az kétségtelen, hogy az emberek szeretik az elevenséget. Azért te hát a keresztény politika is legyen eleven. És ez az elevenség örvendetesen tapasztalható i< már. Az Akció Katolika eredményei bizonyítják ezt. A kettős Szenlévre való előkészületek is erről lanuskodnak. A keresztény álláspont nem lehet a tér legkisebb helye, amey megmarad neki a liberálisok, a marxisták, vagy esetleg a nyilasok helyéből. A liberálizmushoz közelebb áll a marxizmu?, sőt a nemzeti szó ciálizmus íp, mint a kimondott kereszténység. Megengedi min- deniknek a születését, felnövene- dését, csak a szigorúan keresztény irányzattal szemben volt Zalaegerszeg város képviselőtestülete 1936. augusztus 26 án kimondotía, hogy, amennyiben a róm. kath. egyházKözség kötelezően kijelenti, hogy a templom- kerten keresztül vezetni tervezett z a i a egerszeg—nagykapornak— keszthelyi főközlekedési ut cél jaira szükséges területei ingyen átengedi, úgy tudomásul veszi a városi főügyésznek azt a kijelentését, hogy a telekkönyvi betétszerkesztési eljárás során az addig telekkönyvezve nem volt tempíom- kert a tempiomalap tulajdonaként telekkönyveztetett. Ha azonban az egyházközség a terület ingyents átengedését megtagadná, úgy uta- siija a város polgármesterét, hogy a iempíomkert tulajdonának a város részére való megszerzése iránt az intézkedéseket megtegye. A törvényhatóság! kisgyülés ezt a határozatot megváltoztatta és utasította a képviselőtestületet, hogy a városi főügyésznek a templomkert telekkönyvezési tárgyában tett bejelentéséi vegye tudomásul. A kisgyülésnek e határozata ellen a város képviselőtestülete, valamint Árvay László dr. és társai feiülvizsgálaii kérelmindig türelmetlen. Most ugyan a liberálizmus, meg a marxizmus is kacérkodni próbál a kereszténységgel, de ezzel is csak kárt okoz neki. A valódi kereszténység mindig egyedül harcol, ha győzni akar. Nem szövetkezik azokkal, akik miatt létrejött a maixista, vagy a horgos-nyilas mozgalom. A kereszténységnek tehát nagyobb erőt keil kifejtenie, mint az ellenerő együttvéve. Az Eucharisztikus Kongresszus méltó kifejezője lesz az erők összegyűjtésének és annak az elevenségnek, amellyel a kereszténység harcba indul a iiberáiiz- mus talajából kihaj olt új pogányság ellen. met nyújtottak be, amit a belügyminiszter a kultusz- és igazságügyminiszter véleményének meghallgatása után elutasítóit. A miniszteri döntés kimondja, hogy a városi és vármegyei tiszti főügyész a levéltár! adatok utján megállapította, hogy a templom- kert tu’ajdonjoga az egyházé, mert a terület katolikus temető volt s mint ilyen, szorosan hozzátartozott a templomhoz. Területéi a veszprémi, illetve, a szombathelyi püspök, mint főldesur ás a zalaegerszegi plébánia kegyura adta. Hogy pedig a szombathelyi püspök a területre az egyház tulajdonjogát a temetői jelleg megszűnte uián is fenlar- íot a. eléggé mutatja Bőle Andrásnak, a szombathelyi megyés- püspöknek az 1678—1838 sz, vármegyei közgyűlési határozat elleni tiltakozása és az ezzel kapcsolatban hozott következő évi közgyűlési határozat. Ebben a határozatban a vármegye biztosította a püspököt, hogy a terület tulajdonjogában háborgatni nem akarja, sőt az egyház tulajdonjogát elismeri, csak a területnek a püspökség részéről való bekerítését ellenzi utcai csinositási és tűzrendészed szempontból. Ami 1839. óta történt, az ennek a vármegyei határozatnak természetes következménye. A vármegye, illetve a város a templomkert területén bi- nyos használati és rendészeti jogokat gyakorolt, amelyek azonban a tulajdonjogot nem érintették, ahogyan ma sem érintik a tulajdonjogot azok a városrendészeti intézkedések, amelyek a használati jogot bizonyos mértékig kor* iátozzák. A továbbiakban igy indokol a miniszter: Az 1858. évben történt fölmérés a templomkertet köztérnek1 nyilvánította. Minthogy a vonatkozó helyszinelési iratok beszerezhetők nem voltait, arra kell következtetni, hogy a vitás ingatlant helyszínelő közegek a rendelet alá vonható nyilvános térnek tekintették. Ebből azonbta azi következtetni, hogy ai ingatlan valóban köztulajdonban álló nyilvános tér volt, nem lehet, meri a helyszínelő közegek nemcsak a terel, hanem magát a templomot — ami pedig kétség- bfcvonhaíatianui egyházi tulajdon — sem vették föl a telekjegyzőkönyvbe. Könnyen lehetséges, hogy a helyszínelő közegeket a tulajdonjog megállapításánál megtévesztette az a körülmény, hogy a iempiomkertet gyalogosok már akkor szabadon használhatták és ennek figyelembevételével nyilvánították „Ort Raum“ nak. A most közeiteknél fogva a felülvizsgálati kérelemben az elbirtoklásra felhozott érvek nem állanak meg. De nem bizonyítja az elbirtoklás megtörténtét az a körülmény sem, hogy Zalaegerszeg város a iempiomkertet évtizedek óia állandóan gondozza, kerítésének áiiandó fentartásáróí gondoskodik, mert ezek a szolgáltatások ellenértéknek tekintendők, amelyeket a város azéit teljesít, mert a templomkert használata a városi közönség részére állandóan biztosítva van. A vármegye kisgyülése vagyon- felügyeieti hatáskörében járt el, amikor a várost a reá nézve előreláthatóan sikertelen per költségeitől kívánta megóvni. A telekkönyvi betétek szerkesztésére kiküldött bizottság akkor, amikor a vitás ingatlant az egyház javára vette föl, teljesen szabályszerűen járt el. A polgármester által aláirt helyhatósági bizonyítvány igazolta, hogy az ingatlan az egyháznak tényleges és békés birtokában van, igazolta továbbá azt is, hogy az ingatlan tulajdonjoga nem vitás és az iránt per nincs folyamaiban. Petnehézy államtitkár Szentadorjánban. A szeníadorjáni olajfurás eredménye erősen foglalkozatja a hivatalos köröket. Tegnap az eredmény megvizsgálására ás a várható termelés pontos kiszámi tására bizottság érkezett Szení- adorjánba. A bizottság tagjai: Paineházy An al iparügyi államtitkár, Kacsóh dr. miniszteri tanácsos, Faludy Béla bányafőta- nácsos, Papp Simon dr főgeológus és az Eurogasco képviseletében Mr. Rüdemann angol vezetőié^ tag. Velük érkezett számos budapesti újságíró is. A tudományos szakvéleményt Papp főgeológus készíti és terjeszti az iparügyi miniszter elé. A templomkert tulajdon- joga ügyében döntött a belügyminiszter. A felülvizsgálati kérelmet elutasította. A tulajdonjog a kát. eg^hásfeözaégé.
