Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-21 / 264. szám

C:erkeszt6ség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, fiéchenyi-tér 4. - " .......-■ Telefons/ám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*5C pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériát Idegen áramlatok térhóditási törekvéseinek felénk való közeledésére hívják föl pap­jaink a templomokban, politiku­saink népgyüiéseken a hallgató­ság figyelmét. A beszédekből ki­tűnik, hogy minden, felelősséget érző férfiú elüé’i az idegen esz­meáramlatok után való fuikosást. De vájjon kik azok, akik az ide­gen eszmék terjesztését tűzték ki maguk elé célul és nyugtalanítják a közvéleményt ? Könnyű erre a felelet. Azok, akik semmiféle fe­lelősséget nem éreznek, ellenben minden alkalmat megragadnak az érvényesülésre. Kalandorok, vagy idült szellemi gyengeségben szen­vedők, akik nem tudnak különb­séget tenni a kavargó eszmeáram­latokban, akik azt hiszik, hogy az­zal emelkednek ki a magukfajta szürke egyének tömegéből, ha valami újszerűt hirdetnek. — Ma­gyarországon nincs szükség arra, hogy selejtes elemek által al­kotott és felkapott jelszavak és irányelvek hangozzanak el. Nincs szükség arra, hogy idegen álla­mok majmotéi legyünk. A mi or­szágunk nem alkalmas, s nem is olt alkalmas terep soha­sem az ilyen és ehez hasonló eszme-importra. — De vegyük csak komoly vizsgálat alá az eszmehirde őket. Többségben ta­láljuk közöttük a saját hibájukból tönkrement embereket, a kétes egzisztenciák képviselőit, sok-sok zavarosfejü embert, akik arról ál­modoznak, hogy vezér é» politi­kai hatalom legyenek. Titokban mindegyikük vezer szeretne lenni. De van, aki ezt az álmái nem titkolja, hanem nyíltan hangoztatja és egy szép napon megfogarmik ágyában a pártalakitás eszméje, így keletkezik egymásután párt a pártban. Közöttük több, egyre több vezet és lassacskán minden második tag vezér lesz. Ennek a pártonbelüli pártalakitásnak tanúi voltunk a közelmúltban, még pedig nem csak egy, hanem több pártnál is és a pártalakitási má­niában szenvedő egyének szórják szét förmedvényeiket újságokban, röpiraíokban. Egyik felül akarja licitálni a másikat s ezzel a vad rögeszméket még vadabbá tor­zítják, a népet még inkább fel­izgatják. Mindegyik azonban megegyezik abban, hogy az ősi alkotmányos rend ellen tör, mind valami jobbat tud adni, mint az ősi alkotmány, ami ezer év vérzivatarjaiban is képes volt föntartani ezt az országot és nemzetet. Ezeknek láttára nincs más tennivaló, mint összefogni az alkotmányos élet híveinek és közös erővel lehetetlenné tenni azokat, akiknek a magyar alkot­mány keretei nem elég tágak ahoz, hogy azok között lássák a nemzet boldogulásának lehetősé­geit. A könnyelműen gondolkodó és mindig csak egyéni érdekeket hajszoló új népboldogitókat vissza kell kergetni odúikba, ahonnan előbujtak. Különösen kötelessége minden aikoimá- nyo8 tényezőnek, minden jó- érzésü magyarnak ez ma, ami­kor felénk fordul az egész világ figyelme, amikor épen a kettős Sientév a nemzeti és vallási esz­méknek olyan megerősödését célozza, amelyen meg kell törnie minden istentelen és nemzetietlen tének 25. esztendejét és ebbői az alkalomból ai egész országban ünnepi szentmiséket és ynnepsá- geket tartottak. Budapesten a Ba­zilikában Zichy Gyula gróf kalo­csai érsek mondott szentmisét, amelyen az ország számos előke­lősége jelent meg és tömegesen jelentek meg a hívek is. A szent- beszédet Tiefenthaler József, a budai Szent Imre kollégium igaz­gatója mondotta. Utalt arra, hogy az ország Trianon kriptájában sínylődik. Igyekezni kell, hogy a Szent Korona ne jusson erre a Az országgyűlés 33 as bizott­sága tegnap letárgyalta a tiszt­viselők és nyugdíjasok fizetés - emeléséről szó’ó rendeletét. A bizottság kimondoita, hogy egy kategóriát sem vesz ki és az ösz- szes tisztviselőknek, tehát a mi­nisztereknek és legmagasabb rangú bíráknak is megadja az emelést. A rendelet a városokat felhatal­mazza, hogy tisztviselőiknek is megadják a fizetésemelést, ha a fedezetet elő tudják íeremíehi. A rendelet körül a bizottságban érdekes vita alakult ki. Csilléry András kifogásolta, hogy a váro­sokban nem teszik kötelezővé a fizetésemelést, hímem csak felha­talmazást adnak arra. Fabinvi pénzügyminiszter válaszában han­goztatta, hogy az államra a fize­tésemelés 17.7 millió pengő több­letet ró, mig a városokban 7 mil­liót tenne ki az emelés. A váro­sok terhét az állam nem vállal­hatja, de nincs kétsége aziránt, hogy az autonómiák a fizetésemelés tekintetében követik az állam példáját, mérlegelve a tisztviselők nehéz helyzetét. A bizottság által elfogadott irányzatnak. Aki nem érti meg a Szén év jelentőségét, aki pé dául még rrosi is az idegen eszmeáram­latot szimbolizáló, eltorzított ke resztnek jegyében fejt ki erőt, akinek tehát nem kell a kettős- kereszt, az ne verje mellét, hogy magyar. A kettőskereszttel elvá- laszihatatianul egybeforrott a tri­kolor. Aki az egyiket elveti, az elveti a másikat is, az lehet minden, csak magyar nem. sor3ra. Zalaegerszegén a király szüle­tésnapján sok házra kitűzték a nemzed zászlót. A ferencesek templomában fél 8 órakor, a plé­bániatemplomban 8 órakor ün­nepélyes szentmise volt nagyszá­mú közönség részvéteiével. A plébániatemplomban tarlóit szent­miséi.,* amelyet Pebm József pá­pai preláius mondott papi segéd­lettel, Bődy Zoltán alispánnal az élen megjelentek az egyes hivata­lok képviselői és a róm kát. is­kolák növendékei. rendelet Zalaegerszeget is érinti. A városi tisztviselők itt is csak akkor kaphatnak fizetésemelést, ha ahoz a képviselőtestület hoz­zájárul. A kérdés nemcsak a városi tisztviselőket, de a képvi­selőtestület tagjait is élénken foglalkoztatja. A képviselőtestület tagjai között értesülésünk szerint mozgalom indult meg, hogy a városi tisztviselőknek is meg kell adni azt a minimális fizetéseme­lést, amit az állami tisztviselők­nek megadnak. A közgyűlés tag­jai tudatában vannak annak, hogy a város háztartásában nehézségek mutatkoznak, de mégsem tartják méltányosnak, hogy a városi tisztviselőket kizárják a fizetés- emelésből. Rámutatnak arra, hogy annak idején nem kérdezték meg a városokat, hanem kormányren­delettel csökkentették a városi tisztviselők fizetését, tehát most az lett volna a méltányos, ha a városokat, kötelezték volna a fizetésemelésre. A városi tisztvi­selők körében méltán szülne el­keseredést, ha megkülönböztetést tennének tisztviselő és tisztviselő között. Nagyarányú fizetésjavitás­ról ugyan nincsen szó, de az általános drágulás mellett mégis segítséget jelentene a városi tisztviselők számára, akik a pót­illetményeket két év óta már nem kapják. A kormányrendeletet a város vezetősége kötelességszerüen ja­vaslat kíséretében a pénzügyi bizottság és a képviselőtestület elé viszi, s a fedezet kérdéséről is meg fogja adni a szükséges felvilágosításokat. Reméljük, hogy a képviselőtestület megértő lesz és egyenlő elbánást biztosit az állami tisztviselőkkel. Annál mél- tányosabb ez, mert az államnál a miniszterek és a legmagasabb- rangú tisztviselők is megkapják a fizetésemelést, tehát 100—200 pengős fizetésű városi tisztvise­lőket, akik sokkal inkább rászo­rulnak, nem lehet elzárni a fize­tésemelés elől. Értesülésünk szerint Zalaeger­szeg városnál egy év alatt a fizetésemelés 7—8 ezer pengő terhet jelentene. Nagykanizsai jelentés szerint ott is tervezik a tisztviselők fi- zetésjavitását és hasonló a hely­zet a többi vidéki városban a lapok híradása szerint. Idegenek lepik el Franciaországot A párisi La Croix Írja, hogy Franciaországot egyre nyomasz­tóbb mértékben lepik el az ide­genek. A Délfranciaországban le­telepedő spanyolok és olaszok száma egyre növekszik. Több francia városnak egy-egy negye­dét már kizárólag csak idegenek lakják, csak idegen beszédet le­het olt hallani. Ezenkívül azon­ban míg igen jelentős földterü­letek és birtokok is, különösen Délfranciaországban, egymás ulán idegen kézre kerülnek. Toulous- ban egész sor olasz cégtábla van már. Északfranciaországot és Pá­rig környékéi viszont a lengyelek árasztották el. Sőt arabok jönnek tömegesen Párisba és környékére. Nem egy ipari centrumban, igy például Argenteuilben az idegen- nyelvű beszéd messze túlszár­nyalja a franciát. Énnek okául leginkább az állandóan visszaeső születéseket hozzák fel, ami meg is felel a valóságnak, hiszen a szabadban maradó munkahelye­ket külföldiekkel keli betölteni. Növelte azonban a veszélyt a munkaidő legutóbbi csökkentése is, különösen a negyvenórás munkahét, amelyet legtöbb gyár­ban most már bevezettek. A falusi lakosság ugyanis nem akar töb­bet dolgozni, mint a gyári mun­kás és ezért a fiatal parasztok egymás után költöznek be a vá­rosba, hogy a gyárakban keres­senek munkát. Ennek következ­tében azután a föld ára egyre Az egész országban megünnepelték Ötté király születésnapját. Ottó király ma töltötte be éle­A képviselőtestület tagjai a városi tisztviselők fizetésének feleme­lését kérik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom