Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-13 / 257. szám

XX. 257. szám. Ára 8 fillér 1937. november 13. Szombat. Felelő* szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegetizeg, liéchenyi-tér 4. _= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás széria*. A katolicizmus Németországban má­sodik számú köz­ellenség A württenbergi Weingarten kegyhelyen Sproll roüenburgi püspök bátor beszédei mondott, ami annál érdekesebb, mert a zarándoklat meghirdetését a ha­tóságok még az egyházi lapokban is megtiltották, a különvonatok megindítását nem engedélyezték. Mindezen nehézség ellenére kö­rülbelül 15 000 férfi és fiatalem­ber ment Weingartenbe, hogy püspökét meghallgassa. Idáig alig tapasztalt nyíltsággal és élesség­gel számolt le Sptoll püspök eb­ben a beszédében a nemzeti szocialista tévtanokkal. Nyíltan megnevezett hivatalos személyi ségeket, rendeíeíeket citált és ie veleke! olvasott fel a nép köré­ből. Vázolta azoknak a katoliku­soknak helyzetét, akik a felekeze­ti iskola mellett szavaztak. A do­lett. kumeniumok között felmutatott a íőpászíor egy ebküminiál is, an­nak igazolására, hogy a katolikus hittanárok elé más eskümintát helyezek, mint amilyet a püspök engedélyezed. A kultúrharc min- d g é esebb és élesebb lesz. Va­lósággal dörgölt az utolsó helyig zsúfolt óriási templom, amikor a püspök igy szólott: „Mi katoli­kusok Németországban második számú közellenség let’ünk. Ele­gendő a hirdeíőoazlopok plakát­jait olvasni, hogy lássuk : hová jutottunk“, A lelkesedés óriási volt a püspök iránt, aki azonban még külön is figyelmeztette a haligatóságot, hogy tartózkodjék minden tetszésnyilvánítástól, mert abban a ptílana ban a rendőrség kiüríti a templomom Az olasz—angol tárgyalások a világ­politika homlok­terében. A külpolitika hírei. Róma, november 12. Az angol —olasz és angol—német köze­ledést célzó megbeszélésekre va­lószínűen rövidesen sor kerül. A római angol követ és Ciano kül­ügyminiszter tanácskozást folytat­tak arról, miként lehetne gyakor­latilag megvalósítani a megbeszé­léseket. 0 aszország hajlandó a tárgyalásokban résztvenni, de a legközelebbi lépést Angliának kell megtennie. A megbeszélések pár­huzamosan folynak majd Rómában és Berlinben. Tárgya lesz a meg­beszéléseknek a német gyarmatok Ügye, a spanyol viszály elsimítá­sa és a földközi tengeri kérdés. A párisi Havas iroda szerint Olaszország szempontjából két kérdés fontos: az olasz biroda­lom elismerése, valamint az Ang­lia részéről a szovjetnek nyújtott támogatás enyhítése. London, november 12. Hivata­los közlemény is megerősíti azt a megállapodást, amelyet az an­gol kormány a nemzeti spanyol kormánnyal kötött a kereskede­lempolitikai kapcsolatok és ügy­nökök küldése tekintetében. Ang­lia Salamanca székhellyel főügy­nököt neveseit ki és Londonban elfogadja Franco ügynökét. A szükséghez képest kölcsönösen alügynököket neveznek ki. Az Egyesült Államok követte Anglia példáját és szintén ügynököt ne­vezeti ki Franco kormányához. A spanyol harctereken jelen’eg viszonylagos csend uralkodik, csak Arragon ában folyik kisebb harci tevékenység. Most folyik a nemzeti hadsereg kötelékeinek el­osztása, ami újabb nagyarányú támadás megindításának előjele. A harcban két oldalról 700 ezer ember vesz részt. A nemzetiek gondosan titkolják, hogy a döntő támadást melyik ponton indítják meg. London, november 12. Cham­berlain miniszterelnök rövidesen bizalmas jegyzéket intéz Musso­linihoz és ebben foglalkozik az európai válság rendezésének mó­dozataival. Párig, november 12. Rio de Janeiroból érkező jelentések sze­rint a brazíliai helyzet tisztul. A pártok bejelentették Vargas el­nöknek, hogy támogatják mun­kásságában. Brazília az új kor­mány szerint rendi állammá ala­kult, amelyben a végrehajló ha talmit diktatórikus módon gya­koroljak. A francia sajtó véle­ménye szedni a brazíliai esemé­nyek kihatással lehetnek az euró­pai helyzetre, mert a fascista frontot erősíthetik. London, november 12. A belga király londoni látogatását fontos politikai eseménynek tekintik. A király tanácskozást folytat a mi- ni8zíerelnökkel és külügyminisz­terrel az európai kérdések rende­zéséről. Tokio, november 12. A japán C8apa’.ok Kínában folytatják elő­nyomulásukat és Sanghai környé­kén heves harcok után újabb pontokat szálltak meg. Alispáni határozat Gébártnak és Neszeiének Zalaegerszegtől való el­csatolása ügyében. is. Az átcsatolás nem válik há ­Deák Károly és Srágli András zalaegerszegi lakósok az alispán tói aü kérték, hogy csatolja át G 5 bárt lakot hegyei Zalaeger­szegtől Andrásaidéhoz, Neezele lakott helyet pedig Ságodhoz. Aü alispán az ügyet leiárgyaitatta az érdekelt képviselőtestületekkel s Z taegerszeg és Andráshida Gé­bárt, Ságod meg NeSzele áfcsa ’ tolása melieit foglaltak állást. Ságod határozata ellen azonban Zalaegerszeg tiltakozik. Most döntölt ebben a kérdés­ben az alispán és Gébártot átcsa- lolla Andráshidához, Neszele át­csatolását azonban függőben tar­totta. Véghaíáiozatában kimondja, hogy Gébarí körülbelül 5 kilomé­ternyire fekszik Zalaegerszegtől, Andráshidával össze van épülve, földrajzi szempontból tehál nem­csak nincs akadálya az átcsato­lásnak, de egyenesen kívánatos rányára Zalaegerszegnek, mert közterhein Gébárt nem enyhít, n gébárti gyermekek Andrásnidáni járnak iskolába, igy a városnak hozzá ke'i járulnia az andráshidai iskola feníarlásához; azonkívül a gébáriiak könnyebben elintézhe­tik ügyes-bajos dolgaikat az and- rásbiddi jegvzőségen, mintatávo- labb fekvő Zalaegerszegen ; végül közbiztonsági okokból is kívánatos aí átcsatolás, mert Gébárt Zala­egerszegtől nagy távolságra fek­szik, s az államrendőrség által ott a felügyelet csak kis mértékben volt gyakorolható. Neszele átcsatolását azért tartja függőben az alispán, mert tudo­mása szerint ott jelenleg földbir­tok pirceliázás folyik és ennek befejeztével új jogviszony fog elő* állani. A zalaegerszegi tüzoltónap végleges programmja. A november 14.-i, vasárnapi zalaegerszegi tüzoltónap iránt or­szágszerte élénk az érdeklődés. 1 Szilágyi Lajos országos tüzrendé szeti felügyelőn kívül résdvesz- nek az ország nagyvárosainak tűzoltóparancsnokai, többek között Erdély Jenő dr. győri, vitéz Ron esik Jenő debreceni főparancsnok, Csik István székesfehérvári tűz rendészeti felügyelő, a szomszé­dos Vas vármegye kiküldöttei. A tűzoltó és légvédelmi nap végle­ges programmja a következő: Reggel fél 8 órakor szentmise a plébániatemplomban. Ő órától fél 10 óráig a törvényhatósági tüzoltóianfoiyam záróvizsgája a tűzoltólaktanyában az országos felügyelő elnöklésével. Fél 10 órakor a zalaegerszegi tűzoltóság és a tanfolyam hallgatóinek együt­[ tes bemufatőgyakor!ala a íüzoltő- laktanyában. Délelőtt 11 órakor i a Zaiavármegyei Tüzoltószövetség közgyűlése a vármegyeházán. Déli 1 órakor köíös ebéd a vasúti ét­teremben. Délu’án 4 órakor a légoltalmi segélyoszlagok szem­léje. A sziréna és harangjelre az osztagok kijelölt helyeiken gyü­lekeznek. A légoltalmi riadót való­színűen csak kedvező idő esetén tartják meg. Rövid táviratok. Tomics tábornok, Belgrád városparancsnoka, aki öngyilkos­ságot követett el, az éjszaka meg­halt. — A fegyverszünet évfor­dulója alkalmával Észak-Írország­ban három merényletet követlek el. — A párisi anglikán lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom