Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-11-06 / 251. szám

XX. évfolyam 251. szám. Ára 8 fiilép wm 1937, november 8« Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, fzéchenyi-tér 4. -—7:.== ■■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban II II il I'll II liliaia ■■■■■—1M Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Melyik oldalról fenyegeti a cseheke! veszedelem, hogy most már ők h nyilvános előadásokon beszélnek a hirtelen támadás veszélyéről ? Eddig olyan biztonságban érezték magukat, hogy ilyesmiről még csak tréfá­san sem szólották s most ime : egy vezérkari őrnagy előadást tartott erről. Mindenekelőtt meg­állapította, hogy Prágától kerek 100 kilométernyire már a határ húzódik s ha az ellenségnek si­kerülne gyorsan és mélyen be­hatolnia csehszlovák területre, megzavarhatná a mozgósítást nagy városokat semmisíthetne meg és fölkeléseket szíthatna. Az önállóságnak huszadik esztende­jében tehát észrevették, hogy az a biztonság, amelyben eddig va­kon hittek, nem is olyan nagy biztonság. Mindenesetre nyugati, vagy északi oldalról várnak eset­leges támadást, ami nem jöhetne máshonnan, mint Németországból, mert abban az irányban húzódik a fővárostól 100 kilométernyire a határ. Pedig hát a határt igazán az ö kívánságuk szerint húzták meg a békekonferencián! Ez az előadás határozottan a mi malmunkra hajija a vizet a katonai egyenjogúság kérdésé­ben. A mi fővárosunkhoz ugyanis jóval közelebb van a határ, mint Prágához. Messzehordó ágyuk lötávoiságában áil. Légvonalban alig 40 kilométer épen a cseh határ. Ha tehát a csehek féltik a fővárosukat és ezt nyiitan han­goztatják, akkor azok, akiknek szavuk van a dologhoz, könnyen megérthetik a mi kívánságunkat. A főváros biztonsága mindig so­kat jelent, mert hiszen az álla­moknak az a középpontja, a kor­mányzat onnan intézi az állam- igazgatást, kulturális, ipari, ke­reskedelmi téren is a főváros az irányitó. De elárult a cseh őrnagy még mást is, amit szintén nagyon fontolóra keli venniök az európai politika hangadóinak. Az ellenség nagy városokat semmisíthetne meg és fölkeléseket szíthatna. Városokat: — Sopront, Nagyka­nizsát, Győrt, Esztergomot, Mis­kolcot, Debrecent, Szegedet — milyen közel találhatna az ellen­ség nálunk is; ellenben nálunk nem kell attól az egytől tartani, hogy fölkeléseket szíthatna. Cseh­szlovákiában ez könnyebben men­ne, mert különben nem állapí­totta volna meg az őrnagy. Mit állapíthatnak meg Csehország ba­rátai és a többi állam ebből ? Mást nem, mint azt, hogy az a bizonyos csehszlovák köztársaság, amelyet el mertek csúfolni nem­zeti államnak, annyira nemzeti­ségi állam és a nemzetiségek annyira nem hivei, hogy ott egy ellenség nem felkelést, de felke­léseket szíthatna. Ezt egy cseh katonai személyiség, még pedig egy vezérkari tiszt árulta el és előadásával hazájának valódi ké­pét mutatsa be. Ebből az előadásból kitűnik, hogy Csehország már fél. Már nem bizik saját szülőédesanyjá- ban, Franciaországban, de még legújabban választott hatalmas proteklorában, a Bzovjetban sem. Erek felől is bizonyítványt állí­tott ki az őrnagy úr. Kitudódott igy mégis, hogy Csehszlovákia, amelynek örök életet jósoltak megteremtői, bizony csak agyag­lábon bicegő iákoimány, amely az első szeliőcskére összeomlik s Budapest, november 5. A kor­mány tagjai ma m niszterlanácsot tartottak. A minisztertanács fog­lalkozott a választójog előkészí­tésével é3 a zugsajfó megfékező séről szóló javaslattal. Az utóbbi javaslat kedden már valószínűen a Ház elé keiül. A képviselőház mai ülésén folytatták a tüzbacos javaslat tár­gyalását. Fáb án Bála több in­dítványt terjesztett elő. Kérte, hogy azokat a házakat, ahol Vitéz nagybányai Horthy Mik- lósné Főmeitóságu Asszony fel­hívását a magyar társadalomhoz nemrég vitte szét a sajtó és a rádió a* egész országba és bizo­nyos, hogy meghallották és meg is szívlelték azt Zala vármegyé­ben is 1 A Főméltóságu Asszony az adományozandó összegeket az adományozás helyén felmerülő szükségletek fedezésére engedte át. Amidőn tehát — úgy, mint a múltban is tettem — kérő szava­mat intéztem a vármegye társa­dalmához, a tehetősebbekhez és a jószívű adakozóihoz elsősor­ban, kérem, hogy az adományo­kat mielőbb juttassák el a lakó­helyük szerint illetékes polgár- mesterhez, illetőleg járási főszol­gabíróhoz. Az adományokat a hatóságok a megyebeli hírlapok­ban a karácsony előtti számokban nyugtázni fogják. Szükségét érzem ez alkalom­mal annak, hogy hálás köszöne­tét mondjak szoknak a nemes- szivü adakozóknak, akiknek ál­dozatkészsége folytán az elmúlt 1936—37. telén több, mint két­maga alá temeti védelmezőit. A vezérkari őrnagy úr falra festette az ördögöt, amelynek természete a megelevenedés. Ugylátszik, ezt tudják a csehek is, akik már kez­dik beismerni, hogy árulással, hazugsággal szerzett és erőszak­kal Osszeraggatott országuk a histórikusok szemében amolyan világtörténelmi komikum lesz és a magyar főváros hamarosan ki­kerül a messzehordó cseh ágyuk lötávolából. Erre eddig is meg volt a reményünk, amit most az őrnagy úr előadása csak megerő­sített. frontharcosok laknak, jeíö'jék meg jelvénnyel és azosnak a frontharcosoknak, akik húsz éve itt élnek, adják meg az állampol­gárságot. Kívánta, hogy adjanak meg a tűzharcosoknak mindent, hogy az utcára ne menjenek. Rőder miniszter válaszában hangoztatta, hogy a tűzharcos eszmével az utcára vonulás gondolata összeférhetetlen. Min­dent megtesz a tűzharcosokért, ami módjában áll. szerese folyt be úgy a természet­beni, mini pénzbeli adományban ezen inségakció céljaira az 1935 —36. telén befolyt összegnek. A műit évi szép eredmény re­ményt nyújt ahhoz, hogy rászo­ruló szegényeink e télen is érezni fogják a vármegye tehetősebbjei­nek áldozatkészségéből fakadó gondoskodást és testvéri szerefe- tét. Isten áldása legyen a nemes- szivü adakozókon. Zalaegerszeg, 1937. november hó. Vitéz gróf Teleki Béla Zala vármegye főispánja. * Az 1937—38. évi inségenyhitő tevékenység megindítása alkalmá­ból tájékozásul közöljük a múlt évi akció során befolyt adomá­nyokat : Az 1935—36. évben befolyt 3139 P 60 fillér készpénz, 10 drb. szarvas, 45 q burgonya, 238 kgr. kenyér, 400 kgr. bab, 396 kgr. liszt, 2 kgr. zsir, 365 liter tej, 2 3 q gabona, 3 kgr. gyümölcsíz, 6 Öl tűzifa, 130 ha­tár ágfa, 104 drb. mellény, 66 pár cipő, 266 drb. vegyes ruha­nemű, 17 drb. szappan. Az 1936—37. év (elén befolyt 6779 P készpénz, 5 szarvas, 2 vaddisznó, 220 kgr. hal, 40 dkg. kávé, 2 5 kgr. bab, 1 és fél kgr. zsir, 331 kgr. liszt, 89 q bur­gonya, 20 q gabona, 36 q egyéb termény, 182 liter tej, 7 és fél öl tűzifa, 30 ürm. tűzifa, 70 ra­kás ágfa, 39 ing, 34 drb. felső­ruha, 23 pár cipő, 33 drb. ve­gyes ruhanemű, fél kgr. szappan, 280 drb. szeretetcsomag. Rövid táviratok. Madrid ulcáin véres zavargá­sok folynak. A lakosság elége- deilensége az élelmiszer hiány miatt egyre nő. — Budapestre nem Vansittart államtitkár, hanem annak öccse érkezik Londonból. — Ribbentropp londoni német követet gyarrnatügyi miniszterré nevezik ki. A követ most Rómá­ban tárgyal a német gyarmati igényekről. — Az angol kor­mány sokmillió font értékű hadi­anyagot rendelt. — Athénben görög-török katonai szerződést Írtak alá. — Japán beszünteti a háborút, ha elismerik jogát az el­foglalt 5 kinai tartományra. — Amerikában dollárpánik készül. A tőke menekül Amerikából, mert a dollár leértékelésétől tart. Újjáalakult egyházmegyei szervezetek Az 1927-ben megtartott egy­házmegyei zsinaton választott szentszéki bíróság, zsinati vizsgá­ló bizottság é3 tanácsadó plébáno­sok tízéves mandátuma lejárt. Ezeket a testületeket most Grősz József püspök újjáalakította. Az egyházmegyei bíróság (szentszék) biráivá Császár József dr. hittudományi főiskolai igaz­gató», Kiss Lajos dr., Pintér Jó­zsef és Varga János kanonokokat, Géfin Gyula dr. bittudományi fő­iskolai helyettes igazgatót, Szen- dy Lálzló dr. esperes-plébánost, Pápai Jáno3 dr. hittudományi fő­iskolai tanárt és Galambos Mik­lós dr. püspöki titkárt nevezte ki a főpásztor. Galambos Miklós dr. püspöki titkár ezzel a kitüntetés számba menő kinevezéssel a vörös cingulumos papok sorába lépett. A kinevezésekkel kapcso­latosan Grősz József püspök a szentszék helyettes elnökévé Wall- ner József pápai prelátus, nagy­prépostot, másodjegyzőjévé pedig Schendl Károly dr. hittudományi főiskolai tanárt, kötelék védőjévé Kappel János dr,, ügyészévé pe­dig Winkler József dr. hittudo­A választójoggal foglalkozott a miniszter­tanács. A politika hírei. Kérő szó a megye társadalmához!

Next

/
Oldalképek
Tartalom