Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-11-05 / 250. szám
XX. évfolyam 250. ssám. ® fiitól* 1037. november 5. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. 1 1 - Telefonsz,ám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban s «s&msBmsmsmBttsmwggEsaBmamm Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Anglia növelni akarja középeurópai befolyását. A külpolitikai his*ei. Szomorú a sorsa a közel ezeréves egregyi templomnak. Berlin, november 4. Vansillart angol külügyi államtitkár európai körútja során rövidesen Budapestre is ellátogat. Egyes hirek szerint a Magyarországnak nyújtandó 500 milliós kölcsönről tárgyai, más hirek arról szólnak, bogy Anglia növelni akarja befolyását a Duna-medencében és az államtitkár utazása ezzel kapcsolatos. London, november 4. A munkáspárt lapja arról számol be, hogy Anglia e! akarja ismerni a spanyol nemzeti kormányt. Az angol kormány meggyőződése szerint Franco győzelmesen fejezi be a háborút, ezért tarija szükségesnek a megbékélést a nemzetiekkel. Az elismerés ö spanyol Budapest, november 4, A káp- viselőház tegnapi ülésén izgalmas interpellációk hangzottak el. Apponyi György gróf a nyilas lapok izgatását tette szóvá. Lázár igazságügyminiszter válaszában bejelentette, hogy megfelelő törvényt alkotnak ezeknek a lapoknak megfékezésére. Matolcsy Mátyás szóvá tette a falukutató írók vád aiá helyezését és egyik tárgyaiásvezető biró magatartását. Nagy izgalmak közepette olvasta fel számos magyar iró kiáltványát, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy megakadályozzák a falu problémáinak megvitatását. Béldi Béla ugyanebben a tárgyban interpellált. Lázár Andor igazságügyminiszter kijelentette, hogy az ügyek a bíróság előtt vannak, épen ezért érdemben nem nyilatkozik. Hangoztatta, hogy a mostani hangok 1918 ra és 1919 re emlékeztetnek. Fábián Béla a köztisztviselők helyzete ügyében interpellált. Fa- binyi pénzügyminiszter válaszé ban közölte, hogy a tisztviselők fizetését a lehetőség határain belül javítják. Kijelentette, hogy nyugdijak leszállítását nem tervezik és az erre vonatkozó hirek valótlanok. A mai ülésen a tűzharcos javaslat tárgyalását folytatta a képviselőház. Vitéz j Makray Lajos királypárt megerősödését jelentené. A Reuter iroda is megerősíti, hogy Salamancában tárgyalások folynak a Franci kormány elismeréséről. Páris, november 4. D e 1 b o 8 francia külügyminiszter rövidesen ellátogat Warsóba, Bukaresbe, Belgrádba és Prágába. Sztojidi- novics jugoszláv külügyminiszter Berlinbe és Rómába készül. Brüsszel, november 4. A iá- volkeleti viszály ügyében megkezdődött a kilenchatalmi értekezlet, de gyakorlati eredményt nem várnak tőle, A japánok északon nagy győzelmet arattak. 150 ezer főnyi kínai hadseregei vertek meg és elfoglaltak egy fonlGS várost. keresaíénypárii képviselő idézte az igazi frontharcos szellemet. A múlt áldozatot hozott a jelenért, s a jelennek is meg kel! hozni az áldozatot a muítárt. Kérte a hadiözvegyek illetményeinek emelését. Shvoy Kálmán szólalt fel ezután. Czirják Antal azt hangoztatta, hogy a tűzharcosok ügye Rőder honvédelmi miniszternél jó kezekben van. A képviselő, Árvát- falvi Nagy és Esztergályos között ezután összeszőialkozás történt a javaslat bőrül. Rövid táviratok. Londonban óriási a köd. Az utcai és hajózási forgalom megbénult. — Bukarest mellett ösz- szeütközött két katonai repülőgép. Egyik pilóta meghalt. — Stalin ellen merényletet szőttek Georgia államban. 14 embert halálra ítéltek. — Warsóban a zsidó hal- gatókat nem engedték be az egyetemre. Az egyetemet bezárták. —■ Kivégeztek hazaárulás miatt Berlinben három kommunistát. Az egregyi templom renoválása ügyében eddig az történt, hogy a B1B megvizsgáltatta a templomot és megállapította, hogy sürgős restaurálást kel! végrehaj tani. Érintkezésbe is lépett áronnál — még tavaly — a Műemlékek Országos Bizottságával. De még mindmáig sem kezdték meg a munkálatokat, még pedig érte sütések szerint azért nem, mert az 1937—38. évi költségvetést a miDegré Miklós dr., a budapesti tábi" nyugslombavonult elnöke, aki fiatal korában a zalaegerszegi törvényszék elnöke volt, nyuga- lombavonulása alkalmából érdekesen nyilatkozott bírói pályájának emlékeiről. — Nehéz most igy, hirtelen kiszedni a múltból azt, ami különösebben jelentős, érdekei vagy szép volt — kezdi Degré Miklós. — Pályám elején polgári biró voltam, de rövidesen a büntető szakosztályra kerültem. Negyven éven keresztül voltam vezető állásban. Már mint fiatal biró a békési járásbiróság vezetője lettem. Alig voltam 30 esztendős és a iehsíő legnehezebb viszonyok között kerültem az elnöki székbe. Hivatali elődöm igen kellemetlen körülmények között távozott. Egészen különös helyzetbe jutottam: az egyik albirám 50 esztendős volt, a másik pedig közel 60 éves, tehát majdnem kétszer annyi, mint én. Életem egyik legszebb emléke, hogy ezekkel az idős birákkal a legtökéletesebb harmóniában dolgoztam együtt, nem ismertük a nemzedékek közötti ellentéteket. — Mindig törődtem a fiatalsággal és megőriztem a fiatalokkal szemben szeretetemei — mondja egyre jobban felélénkülve Degré Miklós. — Büszke vagyok arra, hogy ezok közül, akiket én hoztam ide, mindenki bevált. Nemcsak mint joggyakornokok állták meg a helyüket, de közülük nagyon sokan már bírói székbe kerültek és kiválóan teljesítik hivatásukat. Azt hiszem, szerénytelenség nélkül mondhatom : igen nagy szolgálatot tettem azzal, hogy a legkiválóbb fiatalembereket szereztem meg a bírói pálya számára. nisztérium még nem hagyta jóvá. A B1B látva a késedelmet, felajánlotta a költségek előlegezését, de a Bizottság ezt elutasította. Hogy most meddig kell még várni, azt megmondani nem tudjuk ; az azonban bizonyos, hogy az egregyi templom, ez a közel ezeréves emlékmű tovább punziul. Vájjon áll-e még addig, amíg a költségvetést jóváhagyják? | — De beszéljünk még a múltról — folytatja a távozó táblai elnök. — A békési járásbiróság éléről a budapesti VIII. kerületi járásbírósághoz kerültem. Négy évet töltöttem itt, mint elnök. Nagyon jeles biráim voltak, öröm mel gondolok vissza rájuk. Néhány évvel később a zalaegerszegi törvényszék, majd 1911-ben a győri törvényszék elnöke lettem. A világháború esztendejében tértem vissza Budapestre és akkor megszerveztem a kötponli járásbíróságot, amelynek elnöke is lettem. A következő év júliusában az Ítélőtábla egyis büntetőtanácsának iettem elnöke. Tíz éven át vezettem azt a tanácsot, amely a politikai és saj!ó bünpereket tárgyalta. A királyi tábla elnökévé történt kinevezésem óta azonban c^ak kivételes esetben tárgyaltam. — Vissza kell térnem vidéki működésemre. A győri törvényszék egyik esküdtbírósági tárgyalása a legszebb emlékem. Országos érdeklődést keltő nagy sajíóper voit. A bünper vádlottja egy felfüggesztett törvényhatósági tisztviselő, hetilapjában rendkívül súlyosan megrágalmazta a megye főispánját, az alispánt és a főjegyzőt. Neveket nem akarok említeni, 26 esztendeje ugyan az ügynek, de még sokan élnek a szereplők közül. A tárgyalás nehézsége és a per jogi érdekessége az volt, hogy & vádlott részben bizonyítani tudta állításait, de sohasem azt, amelyik inkri minálva volt. Ezt nagy feladat volt megértetni az esküdtekkel, de sikerült! — mosolyodik el az emlékek hatása alatt az elnök. A vádlottat azután el is itéite a törvényszék. — A legszebb emlékeim esküdtszéki működésem idejére esA nyugdijakat nem csökkenti, m fizetéseket emelik mondotta a pénzügyminiszter a képviselő« házban. Degré Miklós nyilatkozata bírói pályájának emlékeiről.
